A Zempléni Múzsa 2011–2015. évi XI–XV. évfolyamainak tartalomjegyzéke

Az alábbiakban az állandó rovatok (Tudomány és társadalom, Művészet, Szépirodalom, Szemle) szerinti szerzői betűrendben közreadjuk a Zempléni Múzsa 2011–2015 között megjelent XI–XV. évfolyama összesített tartalomjegyzékét (41–60. számok: az XI. évf. 1. számtól a XV. évf. 4. számig). A rovatok után a szerkesztőségi közlemények következnek, majd az egyes lapszámokban illusztrációkat közlő művészek, illetve közgyűjtemények névsora. A számvetést a lapszámok címlapképének közlésével zárjuk. A zárójeles hivatkozások feloldása a rovatoknál: évfolyam/évfolyamon belüli lapszám/kezdő–záró oldalszám; az illusztrációknál: évfolyam/évfolyamon belüli lapszám. Tartalomjegyzékünk nem repertórium, így név-, cím- és tárgymutatót, illetve az ismertetett művekről szerzői és címmutatót nem tartalmaz. Reményeink szerint így is átfogó képet ad a folyóirat utóbbi öt évének eredményeiről.

A közlemény előzménye: A Zempléni Múzsa 2001–2010. évi I–X. évfolyamainak tartalomjegyzéke. Összeállította: Bolvári-Takács Gábor = Zempléni Múzsa, X. évf. 4. (40.) szám, 2010. tél, 89–108. o.; valamint: A Zempléni Múzsa 1–39. számainak címlapjai = Zempléni Múzsa, X. évf. 4. (40.) szám, 2010. tél, 75–84. o.

 

Tudomány és társadalom

 

Bába Szilvia: Magyar identitás az Amerikai Egyesült Államokban (XII/3/5–12)

Balassa M. Iván: Falvak és telkek a Felföldön (XII/2/21–25)

Balázs Tibor: Szabó Zoltán, a teológus és politikus. Egy karrier a Horthy-korszakban (XI/4/5–15)

Balázsi Károly: Hemingway – Baktay – Kós, avagy olvasni jó (XIV/3/5–16)

Barna Péter: Női narráció, szolecizmus, prózaversnyelv, transzhumán. Retorikai és grammatikai eszközök „A Testhez” című kötetben (XII/1/16–22)

Bartha Ákos: A sárospataki faluszeminárium és a két világháború közötti falukutatás (XI/1/26–37)

Benke István: Finkey József bányamérnök emlékezete (XIV/3/48–51)

Benke István: Sárospataki kaolinbányák (XV/1/34–41)

Bertha Zoltán: Dobos László királyhelmeci szobránál (XV/4/…

Bertha Zoltán: Sors és misszió. Tóth-Máthé Miklós történelmi drámáiról (XI/2/32–40)

Bodovics Éva: Gyermekélet és gyermekhalál a paraszti társadalomban (XI/1/5–19)

Bolvári-Takács Gábor: A Sárospataki Református Kollégium és a Magyar Tudományos Akadémia szellemi kapcsolatai (XV/2/21–33)

Bolvári-Takács Gábor: Kísérlet pataki diákszövetség létrehozására, 1917 (XIV/2/26–36)

Bolvári-Takács Gábor: Művészetpolitika a Rákosi-korszakban (XI/4/31–48)

Czoch Gábor: Kassa az európai migrációs folyamatokban (1781–1848) (XIII/4/5–13)

Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál könyvtára (XIV/3/33–47)

Csorba Dávid: Thököly üstököse (XI/4/16–24)

Dáné Tibor Kálmán: A népfőiskoláról erdélyiesen (XIII/3/26–30)

Déry Zoltán: Sárospataki diákemlékeim a 20. század derekáról (XII/4/38–47)

Dobay Béla: Komáromi János ébresztése. Gondolatok az író születésének 125. évfordulóján (XV/1/24–33)

Egey Emese: Nem mind szlovák, ami tót (XIV/1/15–18)

Éles Csaba: A természeti és a társadalmi esztétikum példakörei Eötvös József életművében (XIV/1/5–14)

Éles Csaba: Nemzeti fölemelkedés és tudatos hazafiság. A nemzetgazdaság, a társadalmi reformok és a történelmi tradíciók éltetésének időszerű problémái Szemere Bertalan útirajzaiban (XII/3/13–20)

Éles Csaba: Önképzés, utazás és olvasás Erdélyi János gondolatvilágában (XV/2/34–45)

Enghy Sándor: Zsidó szellemtörténeti kalandozások (XV/3/28–34)

Fintor Gábor – Szabó József: A televíziós sportműsorok hatása az egyes társadalmi rétegekre (XII/1/23–29)

Gazdag Vilmos: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai (XV/4/…

Gergely Attila: A mai japán család (XV/4/…

Gerner Zsuzsanna: Közép-európai etnikai leporelló (XIII/4/28–31)

Gulyás Péter Pál: A Baba-Babba. Gyermekisten a magyar őshagyományban (XII/4/5–24)

Jakab István: Anekdoták pataki diákéveimből (XIII/4/32–36)

Jakab István: Anyanyelvünk helyes használatának kérdései (XII/4/34–37)

Jakab István: Kisebbségi magyarjaink identitáskeresésének és magyarságmegtartásának gondjai s módjai (XI/3/5–13)

Jakó János – Karasszon Dénes: A sárospataki iskolakórház és a 20. század kiemelkedő iskolaorvosa, Jakó János (XIV/2/19–25)

Jónás Károly: Panka Károly és Trócsányi György könyvtárosi munkássága. Fejezetek az Országgyűlési Könyvtár történetéből (XI/4/25–30)

Kamarás István: Lelkipásztorkodás a református egyházközségekben (XIV/1/19–37)

Kapusi Angéla: Vályi Nagy Ferenc és az Íliász-pör (XV/4/…

Karlowits-Juhász Orchidea: Pedro Arrupe és a „másokért élő ember” eszménye (XIV/4/5–11)

Kiss Endre: A mindennapiság mint a gyermekfilozófia tárgya és közege (XV/4/5–

Koncz Gábor: A pataki kollégium visszavételének (1989–1990) történelmi körülményei (XV/3/35–42)

Koncz Gábor: Változás-menedzsment a kulturális intézményekben (XII/2/26–29)

Koncz Sándor: Felvillantások Alsóvadászról (XIII/2/31–45)

Kosárkó László: A városrendezési, városfejlesztési irányzatok, korszakok mint a „történetiség rendjeinek” kifejeződései a 20. századi Miskolcon (XI/2/41–47)

Kovács Áron: Fáy András pataki diákévei (XIV/4/36–39)

Kovács Klára: A magyar testnevelés és sport fejlődésének társadalmi és politikai tényezői a második világháborúig (XII/4/25–33)

Kováts Dániel: Deme László és a sárospataki Alma Mater (XII/1/30–36)

Kováts Dániel: Zemplén művelődéstörténeti öröksége (XV/1/5–14)

Kövér Laura: A koreai családmodell változása a 20. században (XIV/3/17–32)

Kupa László: A szociológus Rézler Gyula és kálváriás nemzedéke (XIII/3/16–25)

Labancz Eszter Szidónia: Aczél György és a vitatkozás „szabadsága” (XII/3/32–38)

Máriás József: „Az igazak emlékezete áldott” Arcképvázlat a teológus, a tudós és az író Makkai Sándorról (XV/2/5–15)

Máté László: Nyelvművelés – nyelvvédelem – nyelvmentés (XV/2/16–20)

Mihalovicsné Lengyel Alojzia: Sátoraljaújhely a századfordulók értékeinek vonzásában (XI/3/27–36)

Miklósi Márta: A kriminálandragógia európai gyökerei és hazai története a 20. század közepéig (XIII/1/21–29)

Miklósi Márta: A kriminálandragógia Magyarországon a 20. század második felében (XIII/4/14–27)

Molnár Márton: Katolikus és protestáns irodalomszemlélet az 1920–1930-as években. Keresztény irodalmi műhelyek és reformtörekvések (XIII/1/30–39)

Ötvös László: Kálvinizmus és a magyar irodalom (XI/1/42–46)

P. Vas János: A betyárvilág társadalmi háttere, kiterjedése és korszakai Magyarországon (XII/2/5–20)

Paládi-Kovács Attila: Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság/Tudományos Akadémia (XIV/2/5–11)

Papp Imre: Mátyás Ernő teológiai és pedagógiai pályája, 1925–1950 (XV/1/15–23)

Péterfi Ferenc: A közösségi akarat esélyeiről (XIV/4/12–16)

Pomogáts Béla: Anyanyelvi Konferencia – egy szellemi műhely küldetése (XIII/1/5–20)

Pusztay János: Tudásalapú társadalom – alulról építve (XIV/1/38–41)

R. Várkonyi Ágnes: Comenius, a nemzetek tanítója (XI/3/22–26)

Striker Sándor: Kulturális meghatározottság és gömb-gondolkodás (XV/3/5–17)

Szabadfalvi József: A jogbölcselet mint „a jog természettudománya”. Vázlat Pikler Gyula jogfilozófiai munkásságáról (XI/3/14–21)

Szabadfalvi József: Pauler Tivadar, az észjogtudomány utolsó nagy alakja (XIV/2/12–18)

Szathmáry Béla: Kövy Sándor emlékezete (XIII/2/15–21)

Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái (XI/2/5–18)

Szmodis Jenő: A jog történeti és szociológiai vonatkozásai (XI/1/20–25)

T. Kiss Tamás: Durkó Mátyás életútja (XV/3/18–27)

Takács Ádám: A kritika kulturális funkciója a humántudományokban (XIII/3/5–15)

Takács Béla: Református temetőink fejfáinak esztétikája (XIV/4/17–35)

Takács Béla: Reformátusok Magyarországon. Művelődéstörténeti áttekintés a reformációtól a rendszerváltásig (XIII/2/5–14)

Tamusné Molnár Viktória: Mitrovics Gyula esztétikai írásai (XI/2/19–31)

Tarján Tamás: Apa, atya, fiú. Egy motívum Hubay Miklós életművében (XIII/2/22–30)

Török Imre: Válaszúton a magyar felsőoktatás (XIII/3/31–44)

Tőzsér Zoltán: Nyugat-európai orientációjú oktatáspolitika a két világháború között. A sárospataki Angol Internátus és a pannonhalmi olasz gimnázium (XII/3/21–31)

Viga Gyula: A néprajzkutató Dankó Imre tudományos öröksége (XII/2/30–35)

Viga Gyula: Balassa Iván, a sokoldalú néprajztudós. Emléksorok halálának tízedik évfordulóján (XIII/1/40–44)

Vitéz Ferenc: Kritika és mű (XII/1/5–15)

Vozdvizsenszkij Vagyim: Comenius első keleti követője: Grigorij Szkovoroda (XI/1/38–41)

Oldalak: 1 2 3 4 5 6