Comenius és a tehetség

A Magyar Comenius Társaság szakmai körökben jól ismert kiadványsorozatának legújabb kötete a 2018. évi tudományos felolvasóülés előadásaira épül. Ez tíz szerző tizenegy közleményét jelenti, amelyekben megjelennek a nagy cseh-morva pedagógus életművének pedagógiai, etikai, nyelvészeti és más interpretációi, továbbá a tehetséggondozás különféle huszadik századi intézményi dimenziói (a sárospataki népi tehetségmentés és a miskolci Lévay József Gimnázium […] Tovább...

Őrállóvá tettelek. Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850–2000 közötti történetéhez

Az alcím nem az álszerénység jele, inkább módszertani információ: a debreceni teológia történeti szintézise még várat magára, de anyaga már összeállni látszik. A legutóbbi kollégiumtörténet maga is tanulmánykötet volt, s az alapítás 450. évfordulójára jelent meg (A Debreceni Református Kollégium története. 1988). Aztán a Debreceni Egyetem centenáriuma kapcsán került újra előtérbe a kollégiumi oktatás, mint […] Tovább...

Győri Balett 40

Az első vidéki balettegyüttes az 1960-ban alapított Pécsi Balett: ehhez Eck Imre az Állami Balett Intézet végzős évfolyamát szerződtette. A következő legendás esztendő 1979, amikor újabb teljes osztály maradt együtt önálló társulatként, s őket az akkor megnyílt, új győri színház fogadta be. Vezetőjük, koreográfusuk Markó Iván lett, Maurice Béjart világhírű együttesének szólótáncosa, aki alkotótársával, Gombár […] Tovább...

Bástya és hajlék. 10 éves A Magyar Nyelv Múzeuma

A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban 2018. április 23-án, három kiállítással nyílt meg. Ma már a múzeumi intézményrendszer ismert és elismert tagja, néhány éve a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti egysége. Az évfordulós kötet emlékkönyv és fényképalbum egyben, címéül a szerkesztő Kováts Dániel benne megjelent írásának címét vette át. Jó választás volt. A két szó biztonságot és […] Tovább...

Szalontai Csaba: Szeged születése. Megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig.

Hála a lankadatlan kutatásoknak és a nyomdatechnika fejlődésének, a régészet eredményei egyre szebb, a tartalom tudományos nívójához méltó kivitelben jelennek meg. Az Opitz Archeologica sorozat mindenesetre ilyen. Eddig 13 kötet, s most Szegeden a sor. A szerző választott hazájáról van szó, arról a térségről, amelynek ásatásaiban évtizedeken át részt vett, történeti vízrajzát megírta, s településtörténeti […] Tovább...

Finkey Ferenc: A Sárospataki Református Jogakadémia története 1793–1923.

A Sárospataki Jogakadémia 130 éves működése a hazai felsőfokú jogi oktatás sikeres periódusa. Történetének megírását egykori diákja és professzora, Finkey Ferenc már 1944-ben befejezte. Sajtó alá rendezését mai utódja, Szathmáry Béla végezte el, s ezzel a pataki kollégium krónikája újabb publikált fejezettel gyarapodott. Aki az iskola történetét valamelyest ismeri, leginkább a Kossuth-anekdotából tudja, hogy a […] Tovább...

Martin C. Putna: Képek az orosz vallásosság kultúrtörténetéből

Oroszország lelkülete örök talány. A történelem során sokan próbálták megérteni. Legkevésbé azoknak sikerült, akik megtámadták. Az orosz öntudatnak sajátos szervező ereje van, amely nem politikai formációkra támaszkodik, hanem a néplélek vallási és szakrális alapjaira. Ezért örvend feltétlen tiszteletnek a mindenkori hatalom, legyen az cári, sztálini vagy putyini. A cseh szerző érdeme a jelenség alapjait képező […] Tovább...

Retkes Attila: Unitáriusok Budapesten

„Mi az, kedves tiszteletes úr, maga közben unitárius lett? – A pataki diákanekdota szerint e szavakkal nógatta Szabó Ernő zenetanár a teológust, aki a kollokviumon már harmadszor futott neki az „Atya, Fiú, Szentlélek…” kezdetű éneknek a harmóniumon, de az első két akkordnál nem jutott tovább. Míg az anekdota a református és unitárius vallás leglényegesebb különbségére […] Tovább...

Szádeczky-Kardoss Géza: Várak a Zemplénben

Jelvényszerző túramozgalmat indított Szádeczky-Kardoss Géza. Szakirodalmi kutatás és személyes terepbejárás alapján felmérte a hazai várakat és mindezt tájegységenkénti kötetekben adja közre. Ezek között – számunkra örvendetes módon – megjelent a Zempléni-hegység is. Tekintsünk el attól, hogy a címben a névelő fölösleges, és fordítsuk figyelmünket a belívre. A kiadvány szöveges leírásokat, felmérési vázlatokat, térképrészleteket és fotókat […] Tovább...

Fejős Zoltán: „Mert abban az időben lehetett vándorolni”

A jó téma kiforrja magát. Igazolja ezt Fejős Zoltán, aki az eredetileg a Fejezetek Cigánd történetéből c. 2014-es kötetben megjelent tanulmányát fejlesztette tovább. A tengerentúli migráció általános problematikája eddig is számos szerzőt megihletett (Bába Szilvia, Frank Tibor, Puskás Julianna, Szántó Miklós stb.), most azonban kifejezetten mikrotörténelmi nézőpont dominál: a szerző egyetlen falut vizsgált. Ehhez helyszíni […] Tovább...