HVG 40. Negyven év képes történelme

Micsoda év volt sajtótörténeti szempontból 1979! Márciusban megindult a História, júniusban a standokra került a Heti Világgazdaság. Mindkét lapot harmincas éveikben járó szakemberek készítették, az adott korra egyáltalán nem jellemző, de a jövő ígéretét magában hordozó, a „valódi” valóságot bemutatni kívánó, a sztereotípiákkal szakító, tabukat döntögető, nyitott szemlélettel. Közös céljuk a társadalomtudományi gondolkodás – mai […] Tovább...

Daniel Kalder: A pokoli könyvtár. Diktátorokról, a műveikről és a betűvetés egyéb katasztrófáiról

A „diktátorirodalom” mibenlétével szisztematikusan eddig alig foglalkoztak, jóllehet a politikai retorika a 20–21. századi Európában és Ázsiában nemcsak a fasiszta és kommunista rendszerekben, de a bizantinista vallási diktatúrákban is kiemelt helyen állt a hatalmi eszköztárban. A legfelső vezetők, s nyomukban a kisebb funkcionáriusok beszédeiket és írásaikat eszmei iránymutatásnak szánták az egész társadalom számára, s ezekből […] Tovább...

Szecskó Károly: Pásztor Emil tanár úr

Tudós tanárok életrajza ritkán marad megíratlanul. Nemzetközi hírű akadémikusokra hamar sor kerül, a regionális hatókörű személyek „felfedezése” néha csak szakdolgozati témaként bukkan fel. Pásztor Emil (1925–2004) esetében a hatóköri besorolás határeset: a magyar nyelvművelés és az Arany János életműkutatás Kárpát-medencei viszonylatban elismert alakjáról van szó, aki az egri tanárképző főiskolán dolgozta végig aktív életpályája zömét. […] Tovább...

Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit

A 20. század második felére vonatkozó történeti elitkutatások negyedszázada kezdődtek. Az eredmények közül hadd emeljek ki két munkát: a Nómenklatúra Magyarországon (1957–1989) tanulmánykötetet (2005), valamint Huszár Tibor Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika Magyarországon (1945–1989) c. könyvét (2007). Ebbe a sorba illeszkedik Rácz Attila disszertációja. A címlapon szereplő egykori Köztársaság téri épület a korabeli […] Tovább...

Fesztiválkutatás. Kulturális fesztiválok finanszírozása és szervezése Magyarországon

Fesztiválozni „necesse est”. Tavaszi, nyári, őszi, téli programsorozatok, régiókban és településeken, ételekről és italokról, foglalkozásokról és mesterségekről, számolatlanul. Nem csoda, ha a fesztiválszervezés ma a kulturális menedzsment egyik fő célterülete. A témakör kutatása is régóta napirenden van. A 2006-ban megjelent Fesztivál-világ című kiadvány Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter és Szabó János Zoltán közös munkája volt. Az […] Tovább...

Gaál Botond: A tudományok gránitkövei.

2012-ben alapításának centenáriumát ünnepelte a Debreceni Egyetem, amely a dualizmus korának végén létesült. Az évfordulóra számos egyetemtörténeti kiadvány megjelent. Az 1538-ban alapított Református Kollégiumról a 450. tanévben látott napvilágot részletes tanulmánykötet. Gaál Botond munkája az intézménytörténeti kutatások újabb állomásának tekinthető, amely speciális szemszögből keres összefüggéseket: a szerző az MTA és a debreceni egyetemek szellemi kapcsolatainak […] Tovább...

Fejezetek Cigánd néprajzából. Szerkesztette: Viga Gyula

A bodrogközi Cigánd manapság történelmének fénykorát éli. A Tisza-híd megnyitása óta fontos közlekedési útvonal, 2004-től város, 2013 óta járási székhely. Előd településének első írásos (okleveles) említése 1289-ből származik. A kötet – amelynek megjelenését a 725. évforduló ihlette – a néprajz minden ágát megjeleníti. A régészeti-történeti áttekintést és a tájhasználat változásait a mezőgazdasági népesség táplálkozási szokásainak […] Tovább...

Széphalom 28. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve

„Nem lehet megunni, ez az, amit nem lehet megunni!” – énekelték a 80-as évek tévéreklámjában az iskolatejről. Mintha csak a Széphalom évkönyvről szóltak volna! Ezt sem lehet megunni, több mint harminc éve. És – szellemi értelemben – ugyanolyan tápláló. A tavalyi szerkesztői stafétaváltás – Kováts Dániel leköszönt – nem okozott törést: a 2017-es új arculat […] Tovább...

Léka Géza: Árva ragyogás. Rendhagyó családi történet.

A magyar színpadi néptáncművészet az 1940-es évek végén intézményesült. Nemzetközileg legismertebb és itthon legnagyobb hatású formációja az 1950 nyarán Rábai Miklós vezetésével megszervezett Magyar Állami Népi Együttes volt; ma is egyik fénykorát éli. A társulat több ízben kiadta saját történetét, rendszerint alapítási évfordulók kapcsán, gyakorta fotóalbummal ötvözve. Ez a könyv azonban műfajában és tematikájában egyaránt […] Tovább...

Őrizd az embert. Kósa 80. Szerkesztette: Pörös Izabella

Jó-e vagy nem, ha egy ifjú rendező mindjárt az első filmjével történelmet ír? Orson Welles az Aranypolgárral magasra tette saját mércéjét, később nem is tudta meghaladni. De van, akit az első siker nem nyomott agyon. Kósa Ferenc (1937–2018) első filmje, az 1964-ben forgatott Tízezer nap politikai okokból dobozban maradt, 1967-ben mégis meghívták Cannes-ba, ahol elnyerte […] Tovább...