Fejős Zoltán: „Mert abban az időben lehetett vándorolni”

A jó téma kiforrja magát. Igazolja ezt Fejős Zoltán, aki az eredetileg a Fejezetek Cigánd történetéből c. 2014-es kötetben megjelent tanulmányát fejlesztette tovább. A tengerentúli migráció általános problematikája eddig is számos szerzőt megihletett (Bába Szilvia, Frank Tibor, Puskás Julianna, Szántó Miklós stb.), most azonban kifejezetten mikrotörténelmi nézőpont dominál: a szerző egyetlen falut vizsgált. Ehhez helyszíni kutatások, családi interjúk, iratok, fényképek, református egyházi anyakönyvek nyújtottak segítséget. Mindezt kiegészítették az Egyesült Államokban fellelhető adatok: Staten Island-i magyar református egyházi és bevándorlási hivatali források, hajózási utaslisták, helyi lapok. 1895–1936 között 546 cigándi bevándorló lépett partra, de a személyek száma ténylegesen kevesebb, mert közben többen haza- és visszautaztak. A kötetből kiderül kik voltak ők, mikor érkeztek, hol telepedtek le, hogyan éltek, mivel foglalkoztak. A leghíresebb közülük alighanem Gutmann Dezső, aki David Gould néven vált jó nevű hollywoodi filmgyári (MGM) táncigazgatóvá. A kötet kuriózuma az 1920-ban hazatért Kő Csáki József verses önéletrajzának közreadása.

Fejős Zoltán: „Mert abban az időben lehetett vándorolni” A cigándi amerikások emlékezete. Cigánd Város Önkormányzata, 2017. 336 o. ISBN 978-963-12-9311-1