Jakab István: Anekdoták pataki diákéveimből

„Humános” megoldás

 

Palumby Gyula, a Humán Internátus igazgatója gyakran állt elő szokatlan megoldásokkal. Egyik nyáron például – némi honorárium fejében – engem kért meg, mint ifjúsági elnököt, hogy nyáron, amikor az internátusban dolgozók – beleértve őt is – szabadságon vannak, tartsak ügyeletet az igazgatói irodában.

– Nem fordulhat elő, hogy egy érdeklődő hiába telefonáljon! – mondta. – Ha nem tudsz felelni, akkor írd fel a kérdését és továbbítsd nekem! – S hozzátette: – Legyél udvarias mindenkihez!

Így hát beültem a karosszékébe és vártam az esetleges kuncsaftokat. Nagy forgalom nem volt, ám egyszer csak csöngött a telefon. Odaugrottam, felvettem, de mielőtt bemutatkozhattam volna, már hallom is:

– Itt Nagy Barna főiskolai közigazgató, kivel beszélek?

Ismerve a professzor jó kedélyét, hirtelen ötlettől vezérelve, így feleltem:

– Itt pedig Jakab István, a Humán Internátus ideiglenes igazgatója! Miben segíthetek?

Pillanatnyi csend után felharsant a kacagás: – Pista, te vagy az? Hát mit csinálsz te ott?

Beszámoltam megbízatásomról, váltottunk pár szót, majd átvettem az üzenetet. Ő pedig még sokáig emlegette, hogy aznap mennyire megnevettettem.

 

Oldalak: 1 2 3 4 5