Juhász Márió versei

Alaprajz

 

Nincs hova tágulnia

a szobának, az élek

érvényüket vesztik

a fényszennyezett

lakáséjjelekben. Én

sem vagyok biztos

benne.

 

Naponta többször

körbejárom, ellenőrzöm

a zárakat, hogy az

ablaküveg megfelelő

szögben töri-e a

fényt, hogy rálátok-e

még a kertre.

 

Tudtam,

hogy telik az idő,

noha órát már régen

nem tartok magamnál.

Bőven elég a rohadó

almahéj.

 

Ahogy a kinti szavak

egyre halkultak,

elkezdtem újra

elnevezni a dolgokat.

Így lett az éjjeli lámpa

hamutartó,

a hamutartó képkeret.

Nekem még nincs nevem.

Tökéletes rend.

 

Három rövid tautológia

 

teremtés

 

tovább az utcamunkálatok zaja

tovább forrástalanul

 

méreg

 

oszló bőr tévelygő hámjai

idegen anyag a lakás testében

 

ima

 

sötétben konnektor

után matató ujj