Komjáti Ildikó versei

A fekete Hold

 

És vannak a mélyről jövő szavak…

a torokba rekedtek…

már kimondhatatlannak…

de sohasem feledtnek.

És az égen a fekete Hold.

 

És vannak a szívszorító görcsök…

a jól titkolt bánatok…

az évek fedte gödrök…

befalazott járatok.

És az égen a fekete Hold.

 

És vannak a kényszeres fóbiák…

ahol letilt a pánik…

mentség ceremóniák…

mert a mért hiányzik.

És az égen a fekete Hold.

 

És vannak az öngyilkos hajlamok…

van víz, gyógyszer és kötél.

A tükörben sem vagyok…

nincs már semmilyen gyökér.

És az égen a fekete Hold.

 

 

 

 

Hajnalvers

 

Dúdollak halkan

szomjas magamban

én Csillagom.

 

Kezemben álmom

simogatásom

én Csillagom.

 

Vágytól gyűrt ágyon

tűzlátomásom

én Csillagom.

 

Éjfélszín égen

hajnalnak érzem

én Csillagom.