Palasik Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944–1949)

A történelem fordulópontjait hajlamosak vagyunk konkrét eseményekhez kötni: mohácsi csata, szatmári béke, világosi fegyverletétel, szarajevói merénylet és így tovább. Pedig a változás sokszor folyamatok eredménye. A történész feladata ilyenkor az összefüggések feltárása. Különösen olyan periódusokról, amelyekben – látszólag – alig változik valami, s mégis, mire a végére érünk, 180 fokot fordultunk. Az 1944–49 közötti fél évtized éppen ilyen, eddig jószerivel átmeneti korszaknak tekintették. A kötet változtat ezen a szemléleten, ráadásul a világháború utáni koalíciós éveket eddig nem vizsgált szemszögből, a parlament prizmáján keresztül tárgyalja. S mi lenne alkalmasabb a demokratikus átalakulásba vetett hit és az évszázados köztársasági eszme uralomra jutása, illetve az előbb ezt csak akadályozó, aztán korlátozó, végül teljesen felszámoló sztálini szovjetizálás küzdelmének megjelenítésére, mint a politikai csatározások közvélemény számára legszembetűnőbb terepe, a parlament. Ennek keretében és tekintélyére hivatkozva szalámizták le a pártokat, internálták a képviselőket, manipulálták a választásokat. A „tisztelt Ház” felül- és alulnézetben egyaránt megtekinthető.

Palasik Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944–1949). Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2017. 464 o. ISBN 978-615-5674-16-7