Polcravaló (könyvajánlók)

A kötet – egy 2017-es nemzetközi történészkonferencia előadásai alapján – a Magyarországot is magában foglaló régió szovjetizálásának feltételeit, szimbólumait és szimptómáit járja körül. Ehhez tizenegy referátum szolgált alapul: négy magyar, két-két cseh és lengyel, továbbá egy-egy amerikai, olasz és orosz történész. A legújabb tudományos eredmények felhasználásával készült fejezetek között helyet kapott a csehszlovák-lengyel-magyar komparatív elemzést tárgyaló előadás, valamint a Szovjetunió céljai és térnyerésének anatómiája. Az egyes országok politikatörténeti áttekintései Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia sajátosságait tárgyalják, magyar viszonylatban a paraszti alkalmazkodás kérdésköre tűnik föl. Elgondolkodásra késztet Kovács Béla, Stanislaw Mikolajczyk és Jan Masaryk tragédiába torkolló pályája. A megnyíló orosz levéltárak újonnan feltárt forrásai rendre más megvilágításba helyezik az eddig tényként kezelt összefüggéseket, márpedig a gyorsan változó korabeli történelmi periódusban heteknek, napoknak, sőt olykor óráknak is döntő szerepe lehetett. A téma messze nincs még lezárva.

Sztálin árnyékában. A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába (1944–1948). Szerkesztette: Mitrovits Miklós. Országház Könyvkiadó, Budapest, 2018. 302 o. ISBN 978-615-5674-58-7

 

 

 

Koltai Róbert filmrendezői pályája saját magántörténelme közkinccsé válásának jegyében bontakozott ki. Történeteinek központi szereplői családjának vagy baráti körének valódi életben legendássá vált alakjait személyesítik meg. S e szerepeket rendszerint ő maga játszotta: a Sose halunk meg Gyuszi bácsiját, a Szamba Nagyottóját, a Csocsó, avagy éljen május elseje! Csomai Gusztávját. Korábban, amikor még „csak” színész volt, változatos tematikájú filmek fémjelezték pályáját, mint a Pókfoci, A trombitás, az Egészséges erotika, a Csók, Anyu vagy a Csapd le csacsi. Ezekkel párhuzamosan, a kaposvári társulatban szintén emlékezetes színpadi alakítások fűződtek a nevéhez (Az öngyilkos című Erdman-komédia főszerepében magam is láttam a 80-as évek végén, fergeteges volt). Az egyes szám első személyben írt memoár hangvétele könnyed, történetmesélése ironikus, benne számos vidám vagy keserédes epizóddal. Vannak miniportrék nagy hatású művészkollégákról, akik rendezőként, forgatókönyvíróként, színészként, zeneszerzőként alakították vagy kísérték pályáját; rosszat senkiről sem ír. Nem politizál, de a társadalmi légkör alakulása azért nyomon követhető, mondjuk így: a huszadik század első fele, színházi alulnézetből.

Koltai Róbert: Sose halok meg? Az első 75. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018. 344 o. ISBN 978-963-475-122-9

 

 

 

A Magyar Etnokoreológiai Társaság az MTA – Debreceni Egyetem Néprajzi Kutatócsoportjával, a BTK Zenetudományi Intézetével, a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, valamint a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékével együttműködve Néptánc a médiában címmel konferenciát szervezett 2016. június 10-én, a szentendrei Skanzenben. A kötet a tanácskozás tizenöt előadásának egyharmadát tartalmazza. Kifejezetten a néptánc médiamegjelenésével foglalkozott Felföldi László A folklór mediatizációja a Duna Menti Folklórfesztivál példáján c. előadásában, Péterbencze Anikó A néptánc és a csángó motívum megjelenése a rendszerváltást követően a közszolgálati televízió hírműsoraiban c. referátumában és Sándor Ildikó a Megvalósult és elmulasztott lehetőségek. A Fölszállott a páva gyermek tehetségkutató vetélkedő c. prezentációjában. A történeti dimenziót Barta Tamás A néptánc helye a II. világháború utáni évek kultúréletében című előadása képviselte. Szecsődi Barbara Falusiak a kolozsvári táncházakban címmel adott elő. A kiadvány az új Etnokoreológiai Füzetek sorozat első darabja.

Néptánc a médiában. Konferenciakötet. Szerkesztette: Pál-Kovács Dóra – Szőnyi Vivien – Varga Sándor. Magyar Táncművészeti Egyetem – Magyar Etnokoreológiai Társaság, Budapest, 2019. 98 o. ISBN 978-615-5852-03-9

 

 

Ha a bodrogközi helytörténeti kutatásoknak létezne bajnoksága, abban a települések között minden bizonnyal Cigánd vezetne. Erre a kötet címének első szava a legjobb bizonyíték. Ahogy a polgármesteri bevezető fogalmaz, a város történetéről „az elmúlt időszakban évente megjelent egy-egy könyv”. A mostani kiadvány komplex mű. Három tanulmányt tartalmaz, s a szerkesztő jó érzékkel válogatott a történeti, néprajzi, nyelvészeti témák között. Takács Péter Két évszázad Cigánd történetéből (1711–1914) címmel átfogó elemzést készített, benne egyetemes és magyar történeti, gazdaság-, társadalom- és technikatörténeti szempontokat egyaránt alkalmazva. Páll István Cigánd hagyományos népi építészete című írásában a táj és a településszerkezet vizsgálata felől haladt az épületek alaprajzi, építéstechnikai, gépészeti leírása felé, mindezt gazdag fotóanyaggal illusztrálva. Nem maradtak ki a gazdasági és a településen kívüli építmények sem. A sort Fodor Katalin Cigánd nyelvjárása című közleménye zárja, amelyben saját kutatási eredményeit összevetette a témakör publikált forrásaival. A függelékben az 1960–70-es években általa gyűjtött szövegek (eredeti hangfelvételek) olvashatók.

Újabb tanulmányok Cigánd múltjából. Szerkesztette: Viga Gyula. Cigánd Város Önkormányzata, Cigánd, 2019. 176 o. ISBN 978-615-00-6193-1