Siska Péter versei

Feléd lejt

1.

Minden óra más időt mutat.

Az ágy szélén ülsz.
A tévé üres képernyőjét

nézed. Vársz –
hátha egyszer
látod még.

2.

Hajnalodik. Lassan. Erőtlenül.
Térfigyelő kamerák
rögzítik a semmit:
feléd lejt
ez az út is.

 

Mors omnia solvit

Már kihűlt a víz a kádban.
A tükörben
egy római polgár arca,
a hanyatlás korából.
Mors omnia solvit,
mondja,
de a szavak között
bevérzik
a csönd.
Fázik. Vár még.
Arra gondol,
hogy valahol talán
most esett le
az első hó.

 

Fájdalomvasárnap

Mintha a táj is ki lenne fordítva.
A déli utcák csöndje,
a tűző nap, a fák
nyugalma –

mindent magaddal vittél
a múltba.

Négy-öt éves kisfiú.
A homokozóban ül,
apró lapáttal a kezében.
Hátrahajtott fejjel,
hunyorogva
nézi az eget