Striker Sándor: Kulturális meghatározottság és gömb-gondolkodás

Jegyzetek

 



[1] Striker Sándor: Az erkölcsi elv – költészet és eszme Az ember tragédiájában. Bölcsészdoktori disszertáció. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 1993.

[2] Multatuli: Max Havelaar, avagy a holland kereskedelmi társaság kávé-aukciói

[3] Striker Sándor: Az ember tragédiája rekonstrukciója I–II. Budapest. 1996.

[4] Magyar kiadások: Népszava Könyvkereskedés, 1924. Bartos Zoltán fordítása; Új Magyar Könyvkiadó, 1955. Faludy György fordítása; Európa Könyvkiadó, 1981. Balabán Péter fordítása. A Faludy-fordítás 1950-ben, Jáva gazdag és éhezik címmel, a Szikra Könyvkiadónál is megjelent.

[5] Németh G. Béla: Tárgyias kutatás és légies fikciók együtt = Élet és Irodalom, 1997. november 1.

[6] Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor: Túlélési stratégiák – Társadalmi adaptációs módok. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007.

[7] Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. Typotex Kiadó, Budapest, 2001. Lásd még: uő: Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez. Typotex Kiadó, Budapest, 2007.

[8] Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, avagy a görögség és pesszimizmus. Reclam Kiadó, Budapest, 1993. 29. o.). Vö.: Søren Kierkagaard: Vagy-vagy. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978.

[9] Marinus van Reymerswaele festménye a ’Bankár és felesége’ a 16. század első feléből

[10] Gordon W. Allport: Az előítélet. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977.

[11] Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In: uő: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980.

[12] A kufárok kiűzetése a templomból, János 2, 13-25

[13] „Nem szolgálhatok Istennek és Mammonnak” Máté 6, 24

[14] Hámori József: Mit tud az emberi agy? Mindentudás Egyeteme, 7. előadás, 2002. október 28. http://www.dura.hu/html/mindentudas/hamorijozsef.htm. Letöltés: 2014. augusztus 30.)

[15] Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Helikon Kiadó, Budapest, 1997.

[16] Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967.

[17] Claude Levi-Strauss: Strukturális antropológia I–II. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

[18] Kurt Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972.

[19] „Arról, hogy ez a jobbkezesség hogyan alakult ki, a tudományos hipotézisek mellett szórakoztató feltételezéseket is ismerünk. Érdekességként említhetnénk például a kitűnő angol történész és esszéista Carlyle 19. század végi hipotézisét, amely szerint a jobbkezűség kialakulásának oka az volt, hogy az ókori-középkori háborúkban a katonák bal kézzel tartották a védőpajzsukat, hogy a szívüket védjék; következésképpen jobb kézzel kezelték a kardot, lándzsát, ami a jobb kezet “ügyesítette”. Vagyis a jobbkezesség – eszerint – a háborúzásnak köszönhető! Vagy vegyünk egy másik, már természettudományosabbnak tűnő elméletet a 20. század végéről. Szerzője, William Calvin elméletét The Throwing Madonna című könyvében is kifejtette. Eszerint a jobbkezűség a távoli emberelődöknél úgy alakulhatott ki, hogy a csecsemőjüket a szívük felett, bal oldalt tartó asszonyok jobb kezükbe fogott, hajítható eszközzel riasztották el maguktól és csecsemőjüktől a támadó ragadozókat. A jobb kéz ügyessége tehát feminin eredetű lenne. Mindkét elmélet szórakoztató, de jóval valószerűbb az a feltevés, hogy a jobbkezűség az emberré válás során lépcsőzetesen, a két lábon járással összefüggésben alakult ki. Valóban, a tudományos válasz a két lábon járással felszabadult kezek gazdaságos munkamegosztásában található: az egyik kéz – az esetek 90 százalékában ma is a jobb – nyúlt a vizsgálandó tárgy után, pattintotta a kődarabból a készítendő kőeszközt, míg a másik (90 százalékban a bal) besegített, tartotta a darabot stb. (Mint később látni fogjuk, a két agyfélteke következményesen kialakuló funkcionális aszimmetriája miatt egyébként a bal kéz (jobbkezeseknél is!) bizonyos – például a térben való – mozgással kapcsolatos műveletekben többet tud, mint a jobb.) Eredetileg tehát – a Homo habilisnál, a Homo erectusnál – a gazdaságosabb munkamegosztással volt kapcsolatban a kézhasználati preferencia. De hogyan vált a jobb kéz a domináns kézzé? A máig legmeggyőzőbb tudományos elmélet a domináns jobbkezűség kialakulására Marian Annett nevéhez fűződik. A teória genetikai, s abból indul ki, hogy a testi, bilaterális szimmetriát s egyben a valamilyen kezűséget is egy olyan gén határozza meg, amely két formában (“allél”) fordulhat elő: “right shift”, “jobbra toló” (RS+) formában, illetve “balra toló” (RS-) formában. Annett tapasztalati tényekkel is alátámasztott elméletének lényege, hogy a szimmetrikusságot “biztosító” génben valamilyen, minden bizonnyal mutáció okozta mechanizmus az emberelődök fejlődésének viszonylag korai szakaszában a jobbra forgató formát tette dominánssá, s ez hozta létre az emberelődök többségében a jobbkezűséget. Másrészt az RS- (recesszív) formáció nem eredményezhet automatikusan balkezűséget, csak egy neutrális helyzetet, amelyben egyaránt kialakulhat bal-, illetve jobbkezűség. (Ezért van az, hogy két balkezes szülő utódai egyaránt lehetnek bal- és jobbkezesek, ugyanakkor az örökölt “kétoldali” RS+ formáció egyértelműen jobbkezességet eredményez.) Annett teóriája jól magyarázza a kialakult százalékarányokat. A genetika Mendel-féle szabálya szerint az utódok 25 százalékában két RS+ allél lesz, 50 százaléknál fele RS+, fele RS-, azaz az RS+ dominanciája miatt az utódok 75 százaléka eleve jobbkezes lesz. Ugyanakkor az utódok 25 százalékában mindkét allél RS-; ezek fele tehát – ha nincs irányított környezeti ráhatás – jobb, másik fele balkezes lesz. Az így kialakult arányok megközelítik a populációk nagy részében szokásos 90 százalék jobb, 10 százalék balkezességet.” (vö.: Hámori, i. m.)

[20] „Itt csak megjegyzem e paid, pajt szóból származik a pedagógus = nevelő szó. Jelentése: aki a kis bajkeverőkkel, pajtásokkal foglalkozik, neveli őket.” (Varga Csaba: Szófejtés – orvosi témakör www.varga.hu/…/_Varga%20Csaba%20ORVOSI%20TEMAKOR.doc)

[21] „A beszéd kialakulásának kérdésében az eredendő jobbkezességre alapoz egy ma is a Kolumbia Egyetemen dolgozó tudós, Le Doux hipotézise. E szerint az előembernek még nem volt beszédközpontja, még szimmetrikus volt a két félteke. Az előemberek kommunikációja gesztikuláció volt, ami nagyon erős kommunikáció lehetett. Ha Olaszországban járunk, de nem is kell odamenni, elég ha megnézünk egy olasz tévéadót, jól látható, hogy akár fontos a téma, akár nem, az emberek gesztikulációval segítik a beszédet. Az előember ezt beszéd nélkül csinálta, aminek az volt a következménye, hogy ez a terület a fali lebenyen mindinkább érzékeny lett erre a kommunikációra, méghozzá, minthogy ez hangkiadással is párosult, az előbb csak tagolatlan, később tagolt hangokra érzékeny beszédközpont is itt indukálódott. Ez egyébként anatómiai, szerkezeti aszimmetriát is létrehozott a beszédérzékelésben érintett bal halántéki, illetve a beszédet nem érzékelő jobb halántéki lebeny között. Majd később, a gége fejlődésével párhuzamosan kialakult a bal frontális lebenyben a beszéd motoros régiója is. Miért a bal oldalon? Azért, mert az előember jobbkezes volt, s mint ismeretes, az agypályák keresztezettek.” (Hámori, i. m.)

[22] Hámori, i. m.

[23] David Matsumoto: A kultúra és az én: Markus és Kitayama független és kölcsönös függőségi énfelfogásról szóló elméletének empirikus ellenőrzése. In: Nguyen Luu Lan Anh és Fülöp Márta (szerk.): Kultúra és pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.

[24] Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006.

[25] Hátborzongató tény, hogy az Oszama bin Laden levadászását célzó amerikai katonai akció fedőneve ’Geronimo’ volt. Az apacs indián főnök a hősi indián ellenállás szimbóluma mindmáig, s az amerikai indiánok körében nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki hősük és a terroristavezér azonosítása. Kívülállóként mondhatjuk, hogy a kód-név választás sokat elárul az amerikaiak tudatalattiba taszított világfelfogásáról.

[26] Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Franklin Társulat, Budapest, 1922.

[27] Madách Imre: Az ember tragédiája. Tizedik szín. 2515–2516. sorok

[28] Ervin Laszlo: Planetary Consciousness: Our next Evolutionary Step, Cybernetics & Human Knowing, Vol. 4. no. 4. 1997. http://www.imprint.co.uk/C&HK/vol4/v4-4laszlo.html. Letöltés: 2014. augusztus 30.)

[29] Sándor Striker: Culture for Sale – Voluntary Education Under Pseudo-market Conditions in Contemporary Hungary. The Voluntary Sector in Eastern Europe. INTERPHIL Conference, Gellért Szálló, Budapest, 1989.

[30] A tanulmány 2011-ben egyetemi habilitációs munkám első változatának kiindulópontja volt, s végül a 2014. szeptember 5-én benyújtott habilitációs kötet záró fejezetét képezte. Egy hónappal később, 2014. október 6-án jelentették be, hogy a 2014. évi orvos-élettani Nobel-díjat megosztva egy amerikai-brit tudós és egy norvég tudós-házaspár, John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kapták az agyban felfedezett „GPS” illetve „térsejtek” és „hálózati sejtek”-ért. A méltatás szerint „Az agy belső GPS-ének felfedezése paradigmaváltást jelentett a magasabb kognitív funkciók celluláris alapjainak megismerése szempontjából.” A tanulmány spekulatív módszerrel tett kísérletet ezen meghatározó feltárására, az agyműködés és az ember világhoz és önmagához való viszonyulásának áttekintésére, felvetve, hogy e kettő kölcsönössége új kontextusba kerülhet, s a szubjektivált világkép gömbszerűbbé, a gondolkodásmód fenntarthatóbbá válhat.

Oldalak: 1 2 3