Száva Csanád versei

(ahogy hétköznap)

ahogy kiteregeted a hétköz-

napokat hogy kiszikkadjanak be-

lőlük a banális tévedések hogy

aztán kapcaként megcsapják

 

ahogy megterítsz vacsorá-

hoz felgyújtva az aznapit

mindennapi áruláshoz szét-

osztva morzsálódó száradó szavakat

 

ahogy nyelvén szólsz például

mindenféle jómadaraknak

hogy behúzd a párnaháborúkat

mint a mesében

 

ahogy este olvasol az edények között

ahová befolyt a tegnap és hallgatod

a város sugarainak csörömpölését ez

az ünnep ez a szép irodalom

 

 

(majd jó lesz)

majd jó lesz hallgatni a csendet

örök tavasz lesz ott

a némaságot kiáltozó halmok

várakozásában miközben a rended

fölforgatja a hatalmak fölötti

hogy elérkezzen a másik régvárt óra

amelyik igazunkat hozza fel majd valóra

és újra-fiatalon elérkezünk oda ahol megszűnt a közötti