Szent-Ivány Kinga: Spicc-cipő: emlékek, vér és verejték

Bodor Johanna táncművész, koreográfus 1983-ban induló történetének helyszíne Bukarest. A szerző 1984-ben szerzett balettművész diplomát az ottani Állami Balett Intézetben. Ő az évfolyam egyik legtehetségesebb növendéke. A vizsgakoncert után a Bukaresti Állami Operaház szerződést kínált számára. Az ajánlatot, mindenki meglepetésére, elutasította, mert akkor már egy éve házassági kérelmet nyújtott be a román államhoz. A házasság volt az eszköz, hogy Magyarországra települhessen, a szüleihez, akik már ott éltek. Egy évig a Bukaresti Operettszínházban vállalt munkát, végül 1985 októberében áttelepülhetett Magyarországra. Azóta sikeres táncművész, koreográfus.

Románia diktátora, Nicolae Ceausescu 1965-ben lett a kommunista párt főtitkára. 1967-ben az Államtanács elnökévé (államfővé) is megválasztották, majd 1974-ben felvette a köztársasági elnöki címet. Az 1989-es karácsonyi forradalomig feleségével, egyben tényleges helyettesével, Elenával vaskézzel kormányozta országát. Velük rögtön a könyv elején találkozunk. „…Ceausescu a felvonuláson megfogta a tüllszoknyámat. Miközben én balett pózba dermedve álltam a park szökőkútjának peremén, Ceausescu mosolyogva közelített hozzám. A biztonsági emberek egy részét láttam a szemem sarkából, nem voltak nyugodtak…” (5. o.)

Bodor Johanna memoárja időrendben halad. A könyvben fényképek nincsenek, a történet átéléséhez az olvasónak saját képzelőerejére kell hagyatkoznia. Őszinte, homályos részletektől mentes könyv. A szereplők valamennyien a teljes nevükkel szerepelnek.

Oldalak: 1 2