Veress Dániel: Egy építész a betonba simult nemzedékből. Száz éve született Ázbej Sándor

A Hegyalján nem áll épülete. Örmény gyökereiről és keresztény neveltetéséről sem tanúskodtak sokáig a munkái, azonban a pályája végén mindkét utóbbi identitása előtérbe került, amikor felkérték a budapesti örmény katolikusok kápolnájának a kialakítására. A trianoni döntést követő, Erdélyből a megmaradt országba tartó átvándorlás során örmények is számosan kerültek a fővárosba. Egyházközségüket már 1922-ben megalapították, önálló istentiszteleti hellyel azonban 1974-ig nem bírtak. Ekkor vásárolta meg vezetőjük, Kádár Dániel Antal azt a Gellérthegy lábánál, az Orlay utcában fekvő historizáló villát, amelynek Ázbej építette át a fölszintjét kápolnává.[7] Az örmények térítő püspöke, Világosító Szent Gergely patrocíniumát viselő kápolna nagyobb részét az eredeti falak fogadják magukba. Ázbej a mellékhajón át megközelíthető főhajóhoz kapcsolta az újonnan épített, négy oldalán süttői vörös mészkővel borított nyolcszögű apszist, amely centrális elrendezése révén a keleti kereszténység térképzését idézi. Szintén keleti utalást hordoznak az egyenlő szárú bizánci keresztek, amelyek a főhajót tagoló négy márványoszlop zömök kockafejezeteit díszítik. Az emberléptékű teret a szakrális atmoszféra mellett – valószínűleg az anyaghasználat miatt – a Kádár-kor hangulata is belengi.

A szocializmus „szaga” egyébként is sűrű Ázbej épületeiben. Ha valaki felkeresi ma az általa tervezett középületeket és lakótelepeket, akkor feltehetően könnyebben megtalálja ott az ötvenes–hetvenes évek miliőjét, mint más terekben, amelyek a mögöttünk lévő rendszerből ránk maradtak. A szóban forgó korhűség biztosan összefügg az építész utóbbi időben tapasztalható „mellőzöttségével”: nemcsak az időszak kutatói siklanak el a munkássága felett, de épületei között is csak elvétve akad olyan, amelyet átépítettek vagy felújítottak. Ugyanakkor Ázbej neve azért is forrhat össze ilyen szilárdan a korszakkal, mert a hazai építőipart uraló tervezővállalatok[8] kötelékében készített munkáinak zöme a szocialista vezetés presztízsépítkezéseihez kapcsolódott.

Pályáját az Általános Épülettervező Vállalatnál kezdte: a hidegháború első éveiben katonai létesítmények tervezésével foglalkozott, többek között a világháború előtt elkezdett szentkirályszabadjai repülőtér kiépítésében vett részt.[9] A levéltári iratok átforgatása nélkül alig tudható meg több az ötvenes években készített városterveiről sem, holott életművének első felében alapvetően urbanisztikával foglalkozott. A kedvezőtlen forrásviszonyok azért is bosszantók, mert a várostervezést a korabeli magyarországi építészet „legmagasabb értékű, legfelelősségteljesebb műfajaként” tartották számon,[10] s ekkor még kevésbé határozta meg a mennyiség a minőség rovására, akár a hatvanas években.

1956–1957-ben nyert formát Budapesten az ezerötszáz lakást számláló lágymányosi lakótelep, amelynek előkészítésében Ázbej egy csoport tagjaként vállalt szerepet,[11] csakúgy mint Ózd, Gyöngyös, Pécs és Várpalota városrendezési koncepcióinak kidolgozásában (az első három tervet 1959-ben, a negyediket 1961-ben nyújtották be pályázati anyagként). Részben az említett munkákkal párhuzamosan, az évtized során folyamatosan[12] dolgozott a „magyar várostervezés nagy iskoláinak” és „kísérleti telepeinek” egyikén: Kazincbarcika urbanisztikáján. Ez alatt a tíz év alatt a vegyiművek és a hőerőmű szomszédságában a „fiatal szocialista város” magját valósították meg: a tengelyútvonalat, az abba negyedkörívvel torkolló Építők útját, illetve az említett utcákat övező parkokat és a (részben lecsapott szárú) U alakú lakótömböket. A házak sorát fellazító, szobrok köré komponált tereivel, valamint klasszicizáló, derűs homlokzati domborműveivel a fő utca a tételes szocreál városépítészet iskolapéldája. Északkeleti végében már ezekben az években elkezdett körvonalazódni a központ. Bár valószínűsíthetően a lakóházakkal is foglalkozott, a szakfolyóiratok alapján csak a centrumról és annak is csupán egy tervváltozatáról lehet állítani, hogy biztosan Ázbej Sándor keze nyomát viseli a Valentiny Károly által jegyzett átfogó városrendezési elképzelés egészéből. Ez a centrumterv azonban Kazincbarcika ismerői számára már-már abszurd csemege. A lankás tájban ornamenseket nélkülöző, de tömegformálásuk okán festői épülettömegek magasodnak. Ázbej Schmiedl Ferenccel közös elképzelése túlzás nélkül itáliai kisvárosokat, még pontosabban az olasz novecento tiszta rajzú építészetét idézi. A Sztálin-barokkal csak a nagyigényűségben és az archaizálásban osztozik, a korabeli szovjet architektúra dúsított pátoszától és zömökségétől azonban mentes.[13] Legközelebbi (megvalósult) magyarországi párhuzamaként – kissé bizarr történeti mellékzöngével – a Székesfehérvár és Szeged Horthy-korszakbeli részei kínálkoznak. Nem áll tőle távol kirakat-kortársa, Sztálinváros árkádok ritmizálta belvárosának terve sem, amely talán az előképeként szolgált.[14] Weiner Tibor Duna-parti városközpontja azonban – egy szerény pártház kivételével – ugyanúgy puszta elképzelés maradt, mint Ázbej és Schmiedl egyszer már elfogadott, 1955 körül véglegesnek tekintett koncepciója.[15] A meghiúsításban szerepet játszhatott a művészeti ág ideológiaközeliségét őrző, az urbanisztika terén különös tekintéllyel rendelkező Perényi Imre, aki az ország első számú építészlapjában fanyalgóan fogadta Kazincbarcika tervezett centrumát. Kifogásolta, hogy a főtér épületeinek homlokzati vonalát és magasságát túlságosan „megmozgatták”, így az esetlegesnek tűnik. Az elképzelés még inkább számottevő problémája, hogy „»romanticizáló« íze archaizáló, régieskedő hangulatot igyekszik előidézni, ez idegen mai tervezési felfogásunktól”.[16] – És nem is vonult be a szocreál magyar urbanisztika (ellen)példái közé, hiszen Kazincbarcika végül karakteresen más városközpontot kapott. (Ez is alátámasztja, hogy Perényi kritikája a hivatalosság súlyával bírhatott.) Mindenesetre Ázbej munkássága egészen 1960-ig kapcsolódott a borsodi városhoz. Hogy hozzájárult-e a megvalósult, az archaizáló tendenciák helyett inkább a nyugati modern körébe illeszkedő centrum kialakításához, azt csak a további kutatás tisztázhatja.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7