Veress Dániel: Egy építész a betonba simult nemzedékből. Száz éve született Ázbej Sándor

Jegyzetek



[1] A Magyar Építőművészet recenzense már a felújított Hevesi téri épület átadásakor szóvá tette, hogy Ázbej – a Nemzeti Színház első épületének tervezőjéhez, Zitterbarth Mátyáshoz hasonlóan – alig kapott dicsérő szót. A Nemzeti-tervek szerencsétlen fogadtatására vall, hogy az Ázbejt övező csend miatt reklamáló, hivatkozott cikk szerzője az a Hofer Miklós volt, aki éppen a véglegesnek szánt városligeti Nemzeti Színházon dolgozott, és ekkor még csak nem is sejtette, hogy elképzelései többszöri áttervezés és húsz év után sem fognak megvalósulni. Hofer Miklós: Nemzeti Színház, Budapest = Magyar Építőművészet, új folyam, 15. évf. 1967. 1. szám, 11. o.

[2] A portrészöveg gerincét a szűk szekunder irodalom adja, amely – egy lappangó életműinterjún felül – az ötvenes–hetvenes évek építészeti lapjaiban, a Magyar Építőművészetben, a Magyar Építőiparban és a Műszaki Tervezésben megjelent épületbemutatásokra, cikkekre szorítkozik.

[3] Szongott Kristóf: A magyarhoni örmény családok genealógiája. Todorán Ede Auróra könyvnyomdája, Szamosújvár, 1898. 22–23. o. A családnév jelentése: lovas.

[4] Fehér József: Híres erdőbényeiek. Életrajzi kislexikon. Erdőbényéért Közalapítvány, Erdőbénye, 2005. 7. o.

[5] A fellelhető, bántóan hiányos ismerteket Ázbej Sándor felesége egészítette ki a családdal, illetve munkássága több mozzanatával kapcsolatban. Fontos segítségét ezúton is köszönöm.

[6] Kovács Klára: Ázbej Sándor. In: Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk.: Fitz Péter. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999–2001. I. kötet. 92. o.

[7] Örmény Katolikus Lelkészség. URL: <www.ormenykatolikus.hu> [legutóbbi lehívás: 2013. december 1].

[8] Ázbej az ÉTI, a MATI, az ÁÉTV, a Lakóterv és a KÖZTI munkatársaként is dolgozott. (Lásd: Kovács Klára: Ázbej Sándor, i. m.) Az első három vállalatnál végzett munkájáról lényegében hallgat a „szakirodalom”.

[9] Ázbej Sándorné közlése alapján.

[10] Perényi Imre: Kompozíciós törekvések várostervezési gyakorlatunkban = Magyar Építőművészet, új folyam, 4. évf. 1955. 3–5. szám, 85. o. A Perényi által megfogalmazott méltatás a szakma hivatalos álláspontját tükrözhette, hiszen az idézett urbanisztikai összefoglaló a Budapest újjáépítését bemutató cikk után a második közleménye volt a Magyar Építőművészet összegző igényű, a „felszabadulást” követő évtizedet mustrázó lapszámának.

[11] Gyöngyösi István: Budapest épülő új lakótelepei = Magyar Építőművészet, új folyam, 6. évf. 1957. 1–2. szám, 18. o.

[12] 1951-től 1960-ig. Kovács Klára: Ázbej Sándor, i. m.

[13] Látványterveket közölt a Magyar Építőművészet fentebb már hivatkozott, 1955. évi 3–5. száma (88. o.), illetve a városépítés első öt évét feldolgozó propagandakiadvány: Géczi Gyula – Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival… (Kazincbarcika 1950–1955). Városi Pártbizottság, Kazincbarcika, é. n. 20. o.

[14] A párhuzam különösen szembetűnő, ha a Magyarország építészetének történetét illusztráló madártávlatú Sztálinváros-rajzzal vetjük össze. A grafikát lásd: Ferkai András: Építészet a második világháború után. In: Magyarország építészetének története. Szerk.: Sisa József – Dora Wiebenson. Vince Kiadó, Budapest, 1998. 313. o.

[15] A látványtervet „az új város leendő főtere” aláírással adta közre a város propagandakönyve, amelynek szerkesztését feltételezhetően 1955-ben zárták le. Géczi Gyula – Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival…, i. m. 20. o.

[16] Perényi Imre: Kompozíciós törekvések várostervezési gyakorlatunkban, i. m. 88–90. o.

[17] A nagykátai épületnek csak a világhálón akadtam a nyomára: Basa László: Az építész centenáriuma = TápióKultúra.hu, 2013. augusztus 23. [legutóbbi lehívás: 2013. december 1].

[18] N. N.: BOTE-kollégium = Magyar Építőipar, 15. évf. 1966. 1. szám, 14–15. o.

[19] Rózsa Gyula: Kerényi Jenő, 1908–1975. Glória Kiadó, Budapest, [2010]. 182. o.

[20] Az egri kollégiumról bővebben: Jakab Zoltán: Pedagógiai Főiskola leánykollégiuma, Eger = Magyar Építőművészet, új folyam. 17. évf. 1969. 3. szám, 9–11. o. Továbbá: N. N.: Egri Tanárképző Főiskola Leánykollégiuma = Magyar Építőipar, 19. évf. 1970. 1. szám, 29. o.

[21] N. N.: „EMKE” Vendéglátóipari Kombinát = Magyar Építőipar, 11. évf. 1962. 1. szám, 30. o.

[22] Ferkai András: Építészet a második világháború után, i. m. 313–314. o.

[23] A Nemzeti Színház épületének fonák történetéről bővebben: Ring Orsolya: A Nemzeti Színház lebontása és felépítése körüli politikai döntéshozatal elemzése, 1945–1989 = Regio, 16. évf. 2005. 4. szám, 53–76. o. A jelen tanulmány tárgyát szorosan érintő költözésekről és tervekről különösen: 62–65. o.

[24] Ez olvasható a tervezés során keletkezett belső iratokban, dokumentációkban is. Például lásd: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-I-4-e, 34. doboz. Költségvetés az Izabella-téri Színház átalakítás villanyszerelési munkáiról [sic!].

[25] N. N.: Budapesti Nemzeti Színház terve, 1966. Középülettervező Vállalat, h. n., 1966. 6. o. A pályázatokat a Magyar Építőművészet tekintette át tematikus lapszámában (új folyam, 14. évf. 1966. 3. szám).

[26] Kovács Dániel: Modernkori régészkedés a Magyar Színházban = HG.hu, 2013. január 24. [legutóbbi lehívás: 2013. december 1.].

[27] Zalaváry Lajos: KÖZTI. In: A magyar tervezőirodák története. Főszerk.: Schéry Gábor. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 208. o.

[28] Kovács Klára: Ázbej Sándor, i. m.

[29] Hofer Miklós: Nemzeti Színház, Budapest, i. m. 11, 16. o.

[30] Kovács Dániel: Modernkori régészkedés a Magyar Színházban, i. m.

[31] Szittya Béla: Olympiai Stadion, Algír = Magyar Építőművészet, új folyam, 17. évf. 1969. 2. szám, 13. o.

[32] Zalaváry Lajos: KÖZTI, i. m. 205–207. o.

[33] Ázbej Sándorné közlése alapján.

[34] Zalaváry Lajos: KÖZTI, i. m. 200. o.

[35] Ázbej Sándor: Algeri Olympiai Stadion = Műszaki Tervezés, 7. évf. 1967. 5. szám, 28–29. o. Az építkezésről az átadás kapcsán is beszámolt a folyóirat: Pozsgai Lajos: Alger–Cheragas-i Olimpiai Stadion = Műszaki Tervezés, 12. évf. 1972. 11. szám, 9–12. o.

[36] Ázbej Sándor: Algériai olimpiai stadion = Magyar Építőművészet, új folyam, 15. évf. 1967. 1. szám, 58. o.

[37] A díszvendégek között foglalt helyet a FIFA, továbbá az afrikai, a francia és a brazil labdarúgó szövetség elnökei mellett az 1976. évi montreali olimpia főrendezője. Magyarországot Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke (államfő) képviselte. Szittya Béla: Olympiai Stadion, Algír, i. m. 17. o.

[38] Ázbej Sándorné közlése alapján

[39] Az Ybl Miklós-díj I. fokozatát „az állami építéstervezésben kifejtett több évtizedes, színvonalas alkotó tevékenységéért” vehette át. Vö.: Kitüntetett építészek, 1973 = Magyar Építőművészet, új folyam, 21. évf. 1973. 5. szám, 9. o. Lásd még – rövid életrajzzal kiegészítve –: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953–1994. Főszerk.: Schéry Gábor. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 1995. 262–263. o.

[40] Ázbej Sándor: Algeri Olympiai Stadion, i. m.; Szittya Béla: Olympiai Stadion, Algír, i. m. 15. o.

[41] Kovács Dániel: Magyarország 1962 = Strike, 1. évf. 1. szám, 48–51. o. Továbbá említést érdemelnek Haba Péter hatvanas–hetvenes évekkel foglalkozó kutatásai.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7