VII. Sárospatak főbb közigazgatástörténeti eseményei 1968 után

Az alábbiakban csupán vázlatosan tekintjük át a város életében 1968 után közigazgatási fordulatokat jelentő eseményeket. Az ún. „harmadik tanácstörvény” megszüntette a „járási jogú város” kategóriát,[1] így Sárospatak 1971. április 25-től „jelző nélküli” város lett. Ebben az évben más intézkedés is érintette sorsát: két kormányhatározat látott napvilágot a területfejlesztés irányelveiről, valamint az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról (OTK). Az elsőben a kormány többek között kinyilvánította, hogy a gazdasági egységek jövőbeni telephelyválasztásait összhangba kell hozni a területfejlesztési célokkal, s a hitelpolitikának is e célokat kell követnie, továbbá a csökkenő falusi lakosságszám miatt centrumközségeket kell kijelölni.[2] A második határozat ehhez kapcsolódva megállapította a konkrét területfejlesztési célokat és a települések ehhez igazított hierarchikus rendjét.[3] Az OTK formálisan öt (országos, felsőfokú, középfokú és alsófokú központok, egyéb községek), ténylegesen tíz (országos, kiemelt felsőfokú, felsőfokú, részleges felsőfokú, középfokú, részleges középfokú, kiemelt alsófokú, alsófokú, részleges alsófokú központok, egyéb községek) kategóriát állapított meg. A határozat a központokba sorolt valamennyi települést nevesítette, Sárospatak részleges középfokú központi besorolást – tehát a felülről számítva hatodik (!) kategóriát – kapott. Ebben a csoportban a lakosságszámot 8-15 ezerre, vonzáskörzettel együtt 20-25 ezerre irányozták elő. Minthogy Sárospatak az előírt célt a lakosságszám elérésével már teljesítette, a további fejlesztések forrásszerzése igen nehézzé vált. Ismét a pataki lobbi erejére volt szükség. A jogi helyzeten nem változtatott az OTK 1981. évi módosítása sem, mert bár a „részleges középfokú” kategória elnevezését „középfokú társközpont”-ra változtatták, Sárospatak ebben a skatulyában maradt.[4]

A járások 1984. január 1-jei megszüntetésével Sárospatak városkörnyék-központ lett, tizenöt településsel: Bodrogolaszi, Sárazsadány, Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska, Györgytarló, Hercegkút, Makkoshotyka, Kenézlő, Viss, Zalkod, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva, Vajdácska.[5] A járási struktúra visszaállításával, 2013. január 1-től, ismét járásszékhely, tizenhat településsel: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod.[6]

 

Dokumentum-összeállításunk végén összefoglaljuk Sárospatak területi és népességi adatait, 1944-től napjainkig:

 

időpont terület népesség városok száma az országban városok száma a megyében
1944. május 23. 26.730 kh 13.213 91[7] 5[8]
1952. február 1. 28.399 kh[9] 13.402[10] 57 3
1962. július 1. 22.254 kh[11] 12.907[12] 63 4
1966. január 1. 24.256 kh[13] 13.457 68 5
1973. április 15. 13.959 ha 14.061[14] 83 7
1984. január 1. 13.920 ha 15.211 109 9
1995. január 1. 13.907 ha 14.989 200 15
2002. január 1. 13.907 ha 14.827 252 20
2009. január 1. 13.919 ha 13.357 306 26
2016. január 1. 13.909 ha 12.067 346 29

 

 

[1] 1971. évi I. törvény a tanácsokról = Magyar Közlöny, 1971. 11. szám, február 19.

[2] 1006/1971. (III.16.) Mt. határozat a területfejlesztés irányelveiről

[3] 1007/1971. (III.16.) Mt. határozat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról

[4] 1018/1981. (VI.19.) Mt. határozat az országos településhálózat-fejlesztési koncepció módosításáról

[5] 23/1983. NET határozat a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és városkörnyéki községek kijelöléséről = Magyar Közlöny, 1983. 61. szám, december 28.

[6] 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról; 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról; 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról.

[7] A második világháború alatti területgyarapodásokkal együtt.

[8] Abaúj-Torna, Borsod, Gömör és Kishont, valamint Zemplén vármegyék összesített adatai.

[9] 1951. január 1-jei adat. A területgyarapodás oka: Bodroghalász csatlakozása 1950-ben.

[10] 1951. január 1-jei adat.

[11] A területcsökkenés oka: Györgytarló kiválása 1954-ben.

[12] 1960. január 1-jei adat.

[13] A területgyarapodás oka: Végardó csatlakozása 1965-ben.

[14] 1970. január 1-jei adat.