Ady Endre:A perc-emberkék után
Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák. Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments, Atyaisten,
Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák. Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments, Atyaisten,
Petőfi Sándor A királyokhoz Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok, Ti királyok, nyílt őszinte szót, Ahogy tetszik, köszönjétek meg, vagy Büntessétek a felszólalót; Áll még
EGY ÍRÓ HALÁLÁRA Meghalt egy nagy író, nagy csendben, elhagyottan. Szép temetése lesz. Neki már, persze, mindegy. Az Írószövetség halottjának tekinti, kit már életében halottnak
Van egy ország a jég alatt, Nem él sötétben, csak homályban, – Mire a fény a mélybe ér, Megavul a jég-szalonnában. Vannak ott tág
Jákób angyallal birkozott, mig üdvét kicsikarta, kemény kőpárnán álmodott s győzött. Mert így akarta. Prometheus nem kétkedett, hogy égi tüzbe nyúljon: meglopta inkább az
Fordul alattad a föld és fordul alattad az év is, s folyton, nemcsak most, amikor fölütöd fejed esti városok arca fölött, vagy az ágyban, néma,
Radnóti Miklós Első ecloga (részletek) Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies;… (Vergilius)* PÁSZTOR Régen láttalak erre,
Arany János : A walesi bárdok Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és
Nem ragyogok mint Pest, nem mint Buda tornyai, vára; Törpe vityillóim szalmatető fedezi. Ámde jön a honfi, s buzgó hálára fakadva Idvezel: ő tudja, hol
Szörnyű idő, szörnyű idő! S a szörnyüség mindegyre nő. Talán az ég Megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? villog ellenünk