Oláh András versei

kivétel

 

azt hittem folytatásod leszek

s hogy maradunk kivételek

de képtelenség téged megtartani

cigarettád illékony füstje körbeússza

a mélyrétegek kristályhibáit

nyűgösen nyikkan a szék

ahogy az ölembe kucorodsz

– leáztatott bélyegek vagyunk

üresen tátognak bennünk a szavak

s ahogy kidöntött fa törzsén hever a beteg nyár

és átadja kihűlt üdvözletét

úgy holnap tőled is védelmi pénzt

kér majd a megvakult emlékezet

 

 

 

Oldalak: 1 2