Tóthpál József: Érctorkok évszázadai

Lapszám, szerző:

A Honvéd Férfikar köszöntése

A magyar énekkari kultúra történetében sajátos szerepet játszottak és játszanak a férfikarok. Az első függetlenített, hivatásos férfikar ugyanis – a feljegyzések szerint – Mátyás király udvarában jött létre, a reneszánsz korában, 1480 körül, felesége, Beatrice, a nápolyi király leányának sugallatára, aki szenvedélyesen szerette a kórusmuzsikát. A kórus a francia-flamand polifon irodalmat művelte, amelyről a pápai követek csodálattal írtak.

A hazai karéneklés első nagy korszaka természetesen jóval később, a reformkorban bontakozik ki, valóságos fellendülés pedig az 1867-es kiegyezés után következik be. Hazafias felbuzdulásból az 1860-as években „dalárda” elnevezéssel (a nyelvújítási szóalkotás 1844-től szerepel a magyar nyelvhasználatban) férfikarok sokasága jön létre különböző munkásegyletek és szakszervezetek égisze alatt, szerte az országban.

Kodály Zoltán az 1930-as években kezd jobban odafigyelni a hazai felnőtt énekkarok tevékenységére, amikor a magyar viszonyokat szembesíti angliai tapasztalataival, ahol egyes gyári munkások dalkörei – 600 évnyi tradíciójuk által – Bach h-moll miséjének előadásáig is eljutnak. „A magyar karéneklésnek, hogy igazi érték, lendítő erő lehessen a nemzeti életben, egyrészt magyarabbá, másrészt művészibbé kell válnia. Mindkettőt eléri, ha 1. egyoldalúan a férfi karéneklésből áttér a vegyeskarra, 2. műsorából kiírtja a ponyvairodalmat” – írja Kodály 1935-ben, mert úgy véli, hogy „Mi nem a Chorvereint vettük át a németektől, hanem a Liedertafelt.” Azaz a kórusegylet helyett a „dalos asztal” változatot, amely gyakran eszem-iszommal kötötte egybe a kóruspróbákat, és műsorukon bizonyos hazafias nóták mellet bor- és sördalok szerepeltek.

Kodály elképzelései nyomán új utakra indult a kóruskultúra Magyarországon; férfikari műveivel ő maga is hozzájárult a változásokhoz: a Karádi nóták, a Huszt, a Fölszállott a páva, az Isten csodája és más művei férfikaraink műsorára kerültek. Karvezetőink megértették Kodályt: „Mint az egész ország léte, a dalos ügyé is attól függ, tudunk-e magyarabbá s egyszersmind európaibbá válni. A férfikar százada előkészület volt, most jöjjön a teljesedés” – írta 1936-ban.

Ennek a folyamatnak egyik kiemelkedő eseménye és állomása – a háború utáni években – a Honvéd Férfikar 1949. évi megalakulása, amely hivatásos együttesként Európában szinte egyedülálló, s amelynek alapító karnagya a kecskeméti születésű Vásárhelyi Zoltán, egyes Kodály művek – mint például a Jézus és a kufárok – ősbemutatóinak karnagya, a Zeneakadémia karvezetés tanszakának alapítója, Strausz Kálmánnak, a Férfikar jelenlegi Liszt-díjas karigazgatójának tanára.

Tehetséges, kiváló karnagyok egymást követő nemzedéke emelte a Férfikart európai rangra; közülük Vass Lajos, Maklári József, Pődör Béla, Zámbó István és Tóth András nevét kell említenünk. Emellett olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint Ferencsik János, Sir Georg Solti, Lamberto Gardelli, Zubin Mehta – és sokan mások. A magyar operaénekesek közül számosan itt kezdték pályafutásukat: így pl. Ilosfalvy Róbert, Réti József, Gregor József vagy Gulyás Dénes.

A kórus hangzásvilágában sajátos szimbiózisban jelenik meg a keleti zenekultúra, nevezetesen az orosz pravoszláv férfikarok drámaisága a kivételes magyar és közép-európai érzékenységgel és kifejező erővel – az európai polifónia tiszta megtestesüléseként. Nagysikerű koncerteket adtak világszerte: Velencétől Amszterdamig, Jeruzsálemtől Pekingig. A Férfikar műsorán tartja a teljes férfikari irodalom jelentős hányadát – a középkortól napjainkig; beleértve az a’cappella és a zongorakíséretes műveket, operakórusokat, oratóriumokat. Olyan ritkán vagy alig hallható darabokat is megszólaltatnak, mint Richard Wagner: Az apostolok szeretetlakomája című, alig ismert művét vagy Kurt Weil Berlini requiemjét. Számos magyar zeneszerző komponált a’cappella és zenekari kíséretes műveket számukra; az utóbbi évek ősbemutatói Tolcsvay László, Vajda János, Gyöngyösi Levente, Szakcsi Lakatos Béla, Orbán György nevéhez fűződnek.

2013 tavaszi évadában a Magyar Állami Operaházzal kötött megállapodás értelmében a Honvéd Férfikar az újra megnyíló Erkel Színház férfikaraként közreműködik Erkel Bánk bán és Hunyadi László, Verdi Aida és Don Carlos című operáiban, valamint Kacsóh Pongrác János vitézében.

Hangsúlyozni kell, hogy miközben Kodály Zoltán elgondolásai nyomán Magyarországon vegyeskarok sokasága alakult az elmúlt évtizedekben, egynemű karaink – a gyermekkarok, a női karok és a férfikarok – minden tekintetben magyarabbá, művészibbé és európaibbá váltak, s nagy sikerrel szerepelnek a világ hangversenytermeiben. Kitűnő példája e folyamatnak a Honvéd Férfikar egyedülálló teljesítménye, amely méltóvá emeli a Magyar Örökség-díjra.

 

(Elhangzott laudációként 2013. március 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, a Magyar Örökség-díj átadó ünnepségén.)