Urbán Ákos: Bagyrag (részlet)

Bagyrag

(részlet)

 

Kilencvenes évek ismerős szerelmes száma csorog a hangfalból, valahol a földszinten. Belemászott a képzeletembe Márton, és hogy mennyire semmi sem juthat eszembe, hogy menyire kies tájat rejthet egy könnyen nyíló zár. Művirág. Senkit se ejtsen zavarba, vagy ne terheljen meg, ha kicsit is többet hallani ezeket a szívcsordító remekműveket, amikre én, a szerelemgyermek és még sokunk készült.

Mert mi történt volna, ha egy hónappal később születek? Tényleg semmi? Megtelik a Hold és újra elfogy, és az egész semmin sem változtat?

Egyszerűen belátható itt a gangon, kihűlt fejjel. Elfolyik, mint az eső a csatornába, elfolynak azok az emlékek, elfolytak azok az évek és vagy megtalálom a módját annak, hogy megnevezzem, amit a bőröm alatt hordok, vagy viselem tovább.

Fénylettem a sötétben, de a világosság erről nem akart tudomást venni. Fénylettem, azokban a pillanatokban, mint egy izzadt testrész. Elcsúszik rajta a szó – kés éle a kemény tárgyon, a felismerés belém hasít. Ennyire makacsul elfedhetetlen a bűn, hogy eszembe és eszembe jut az a pár tucatnyi tragikus pillanat, és köztük lévő távolság, ami csakúgy, mint a szégyen, áthidalhatatlan.

 

Heni késik az ebéddel. A gang üres, Tintikutya egy szinttel feljebb fekszik, bundája átbújik a kovácsoltvas korláton. A belső udvarban áll a levegő, de legalább hűvös. Nagy szecessziós polgári ház, hatalmas fehér falak, sosem melegszenek át. A körfolyosó belső udvar három oldalán végigfut, az utolsón pedig egy csupasz fal, srégen pár ablak, mögötte a lépcsőház. A vasút megy azon túl, azért nem terveztek arra az oldalra lakásokat, viszont nem hallatszik be semmi, teljes a csend. A negyediken lakom, az üres fallal szemben, telis teli növényekkel. Egyébként egyedül. Ilyenkor várom az ebédet, dohányzom, locsolok a gangon, néha beszélgetek Klárikával, aki a bal oldali szomszédom. Mikor visszatér a fiától ragyog, jó ránézni, ha hallja, hogy rágyújtok, ő is kijön.

Viszont, ha a gyerekei régen nem hívták fel, napokig nem látni.

Oldalak: 1 2