Nem ragyogok mint Pest, nem mint Buda tornyai, vára;
Törpe vityillóim szalmatető fedezi.
Ámde jön a honfi, s buzgó hálára fakadva
Idvezel: ő tudja, hol kele hajnali fény;
Hosszú álom után hol zendűlt égi varázzsal
A csalogány, hol nyílt grátia-kényü ajak.
Fényljenek a büszkék, ne az én kunyhóim. Örömmel
Rám ismér, áldván tájamat, a hazafi;
És mikor eltűn majd a hajnal, s déli sugárban
E haza fényleni fog: szent lesz előtte nevem.
(1825–27 között)
*
Rovatunk a szépirodalom mindenkori helyzetértékelő és programadó felelősségére fókuszál, történelmi idők példáival. A közlés forrása: Bajza József munkái. Költemények, tanulmányok. A Kisfaludy Társaság megbízásából kiadja a Franklin Társulat, Budapest, évszám nélkül, 39. o.
*
Szerkesztőségünk e költeménnyel búcsúzik a 2023 júliusában elhunyt Fehér József irodalomtörténész-muzeológustól, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum és A Magyar Nyelv Múzeuma (Széphalom) alapító igazgatójától, a Kazinczy Ferenc Társaság volt elnökétől, lapunk egykori szerkesztőbizottsági tagjától. Emlékét kegyelettel megőrizzük!