1838. február 22-én született Mathiász János, idén ünnepeltük születésének 185. évfordulóját. Nincs olyan szőlész és borász, aki ne hallott volna róla és ne emlékezne rá. Áldozatos munkájával hozzájárult a szőlészeti-borászati kultúra fejlődéséhez hazánkban, a szőlőtermesztés és szőlőnemesítés területén elért eredményeinek a mai napig tisztelettel adózhatunk. A Tokaji borvidék különösen nagy figyelemmel tekint rá, mert nagy szerepe volt abban, hogy a borvidék fajtáit megmentette a filoxérától. Ő a magyar csemegeszőlők létrehozója, a világelső szőlőnemesítő, a „szőlők királya”.
Mathiász János vallásos (zsidó) családba született, tanulmányait papneveldében kezdte, majd „közös megegyezéssel” kilépett és jogászként folytatta. Sokat tevékenykedett Kassán, ahol megismerkedett Munkátsy József műépítésszel. Munkátsynak ekkor komoly gyümölcs és csemegeszőlő gyűjteménye volt, amelynek a környéken csodájára jártak. A fiatal Mathiász innen merített inspirációt ahhoz, hogy maga is cserepes (tenyészedényes) szőlőtőke-gyűjteményt hozzon létre, a kor elterjedt „hobbijakként”. Ő azonban nem állt meg néhány tő szőlőnél, hanem 1866-ban kétholdas szőlőskertet vett a Kassa melletti Rozália hegyen. Autodidakta módon képezte magát, s tudásának bővülésével párhuzamosan a fajtagyűjtemény is gyarapodott. Pár év leforgása alatt több mint 1600 féle, számos francia és olasz eredetű, hazai és világfajtát gyűjtött össze ültetvényében és tenyészedényekben. A kollekció országos hírű szőlőiskolává fejlődött. Mathiász János Entz Ferenccel, az első magyar kertészeti szakiskola megalapítójával létrehozta a budai gyűjteményt. Entzet barátjának és példaképének tartotta, a szőlészet területén számos probléma (oltás, telepítés, művelésmódok és metszésformák összehasonlítása) megoldásán dolgoztak együtt, ahogy oktatási központok, borászati laboratóriumok létrehozásában is.
1873-ban a bécsi világkiállítás nemcsak Jedlik Ányos „villanysűrítő”-jének (dinamó), az első magyar gőzmozdonynak és a Zsolnay-kerámiáknak hozott sikert, hanem Mathiász János számára is: mintaszőlő gyűjteményével első díjat nyert. A cserepekben és ládákban nevelt óriásfürtű (másfél-két kilogrammos) csodás szépségű csemegeszőlőkhöz I. Ferenc József magyar király személyesen gratulált és kijelentette, hogy ennél szebb és pompásabb szőlőket még nem látott. A huszonhét cserépben nevelt több mint száz különböző fajta szőlőtőkét végül Montenuovo herceg lovassági tábornok hatalmas összegért vásárolta meg. A herceg arra kérte Mathiászt, hogy a szőlőgyűjtemény elültetését ő maga, személyesen irányítsa. Ezt követően Ferenc József tanácsadójának, Thallóczy Lajosnak a pártfogoltjaként meghívások sorát kapta, többek között az orosz cár kérte föl a krími szőlőbirtokának vezetésére. Mathiász viszont minden ilyen jellegű megkeresést udvariasan elhárított.
Számára a cél egyértelmű volt: Magyarország csemegeszőlő termelésének minél magasabb színvonalra emelése. A sikeren felbuzdulva tovább kívánta bővíteni a szőlőterületeit, viszont a Kassa környéki klímát nem tartotta megfelelőnek erre. 1880-ban feladta addigi hivatalnoki munkáját és Mádon vásárolt öt hold szőlőt és a családjának otthont adó házat. Egy év múlva Szőlőskén vezetett 100 holdas szőlőbirtokot, nevezetesen gróf Andrássy Gyula szőlészetét. A volt miniszterelnök, a Monarchia korábbi közös külügyminisztere biztos megélhetést kínált a 42 évesen már csak a szőlészettel foglalkozó szakembernek, amellyel teret engedett a fajtagyűjtési és kísérletezési kedvének is. A kísérletezéshez sajnálatos módon hozzásegítette a filoxéra pusztító hatása, amellyel évtizedes küzdelmet folytatott, hogy a területeket és a szőlőfajtáit megmentse. Ugyanakkor ez a szőlészeti katasztrófa változtatásra is kényszerítette, s így Katona Zsigmond segítségével Kecskemét mellett tett szert egy 33 holdas területre. A Talfája dűlőben található birtok, „immunis” homoktalajt kínált számára, így sikerült új szőlőfajta gyűjteményt létrehoznia, ahol a nemesítési törekvéseit valósította meg. Az ekkor 60 éves Mathiász János legtermékenyebb időszaka vette kezdetét. Ebben az időszakban egyrészt jelentősen megnőtt a homokon termelt szőlők aránya, másrészt fókuszba kerültek a kifejezetten étkezési célra termesztett csemegeszőlők. Mindent összevetve a csemegeszőlő-nemesítés területén sikerült Mathiász Jánosnak maradandót alkotnia, de nem szabad megfeledkeznünk az egyéb hibridjeiről sem. A világsikert az 1894. évi szentpétervári nemzetközi kiállítás hozta el, ahol a kor elismert nemesítőinek hibridjeivel mérette össze fajtáit. Akkor Európa legjobb szőlészeit sikerült megelőznie és elismerést kivívnia. Az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításon Ferenc József és Erzsébet királyné gratulált neki és díszoklevéllel ismerték el munkásságát. Borászként is sikert aratott, boraival megnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját és a brüsszeli nemzetközi kiállítás díját.
Ebben az időszakban kétlaki életet élt, hol Andrássy gróf szőlőskei birtokát vezette, hol pedig Katonatelepen munkálkodott az új birtokán. Sajnálatosan a házasságának is emiatt lett vége, mert felesége Anna nehezményezte, hogy férje folyton a szőlővel foglalkozik, s 1891-ben 32 év házasság után elváltak. Egy évvel később újra nősült és a nála 24 évvel fiatalabb Sillay Józsát vette feleségül. Sillay Józsa több nyelven beszélt és írt folyékonyan, idegennyelvű levelezőként dolgozott, előbb a pécsi Zsolnay majolikagyár, majd a Littke pezsgőgyár munkatársaként. Innen hívta Andrássy gróf Szőlőskére, kereskedelmi ügyintézőnek. Mathiász az esküvő után Józsával Szőlőskére települt. 1897-ben Kecskeméten a családját befogadni képes ház megépítésébe kezdett, majd 1898-ban, az új otthon felépülését követően befejezte munkáját Szőlőskén és végleg Kecskemétre költöztek.
1911. július 2-án éjjel kettőkor megmozdult a föld. 5,6-os erősségű földrengés pusztított Kecskemét és környékén. Mathiász birtokát is érintette, tönkretette a szőlőtőkéket, a kúriát és a melléképületeket. A belvárosi zsinagóga kupolája félredőlt. A 73 éves Mathiász azonban olyan lelki erővel és hittel bírt, ami egy pillanatra sem engedte meginogni. Mindent kezdett elölről. Azt vallotta: „Isten bármilyen csapást mér rád, magadba intézd, ne mutass gyengeséget, emelt fejjel menj előre!” Mathiász hamar eladósodott, majdnem a szőlőültetvénytől is megvált. Az első világháború ugyancsak nagy csapást jelentett számára, mivel a külföldi szállításai elmaradtak, s a hadba vonulás miatt munkáshiány lépett fel. Gyakran a Mathiász házaspár maga is dolgozni kényszerült a szőlőben. Az 1921-es év újabb elismeréseket hozott az idős, mégis aktív „szőlőkirálynak”, ekkor rendezte meg utolsó kiállítását Kecskeméten. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületének örökös tiszteletbeli tagjává választották. 1921. december 3-én, 83 éves korában halt meg.
Mathiász legendájának egyik alappillérét baráti, jó ismerősei körének sokasága jelentette. Ahogyan az újságok is írták: látogatói, barátai voltak az „amerikai elnökön és a japán császáron kívül a világ összes nagyformátumú vezetője, költők, festők, írók, vallási vezetők”. Többségüket vendégül is látta Tokaj-hegyaljai borászataiban, valamint a kecskeméti Mathiász birtokokon. Meghívottjai voltak a teljesség igénye nélkül I. Ferenc József, és felesége, Erzsébet királyné (Sissi), II. Vilmos porosz király, Bismarck kancellár, Novikov orosz nagykövet, Horthy Miklós kormányzó, Kossuth Lujza, Arany János, Munkácsy Mihály, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Ady Endre, de legtöbbször gróf Andrássy Gyula. Kecskemétet Ferenczi Ida, Sissi társalkodónője ajánlotta Mathiász figyelmébe (nem kell annyit utazni, „félúton” van). Később ismerte meg Katona Zsigmond gyógyszerészt, aki elmondta neki, hogy náluk nincs filoxéra. Erről meggyőződve Mathiász számára elkezdődött életének kecskeméti szakasza, ahol munkásságát végül befejezte. A városban először 1889. augusztus 3-án járt és 1890-től indult a szőlőtelepítő munka, ez idő alatt kétfelé dolgozott. Gróf Andrássy Gyula birtokán továbbra is, mert a gróf halálát követően az özvegy Kendeffy Katinka megkérte, hogy vigye tovább a birtok vezetését. Mathiász természetesen igent mondott, így folyton utazott, hol egyedül, hol öccsével, Józseffel. Andrássy birtokát soha nem hanyagolta el, a tökéletesség fokára emelte, amit az özvegy addig remélni sem mert.
1893 novemberében egy vasúti teherkocsi rakomány egészséges szőlővesszőt küldött Kecskemétről Sátoraljaújhelybe, s ezt még kétszer megismételte. Ez idő tájt már folytak a szőlőtetű által elpusztított szőlőterületek újratelepítési munkálatai, és szükség volt a kitűnő kecskeméti birtok vesszőire. 1894 decemberében Mathiász a szőlőterületeinek első termését Sárospatakra küldte. Így tisztelgett a történelmi borvidéke előtt és indult meghódíttatni a világot. 1880–1899 között a Tokaji borvidék egész területén meghonosította a csemegeszőlő termesztést, ami azelőtt nem volt.
Hitvallását saját családján hatványozva akarta kiteljesíteni: „A siker kulcsa nem lehet más, mint a szakadatlan munka és kitartás.” Szigorú apa volt. Keményen bánt önmagával és mindenki mással, aki mellette dolgozott vagy élt. A gyerekei persze próbáltak mindent kitalálni, hogy miért nem a szőlőben, a pincében vannak a tanulás után. Ők nem élvezték a reggeltől estig tartó kemény munkát, a szigort. Egyik fia, Mathiász István a kecskeméti primadonnát vette feleségül, apja tiltása ellenére. A rangon aluli „színésznőcske” miatt a házaspárt kiközösítették, csak a vincellérházban lakhattak. Mathiász maximalista, magába forduló ember volt: ha bármi kudarc, bántás érte, azt mindig egyedül dolgozta fel, kifelé nem mutatott sem fájdalmat, sem sértettséget, csak a felesége tudta ilyenkor, hogy baj van, mert kora hajnaltól késő éjjelig a szőlőben, a pincében volt. De ez a kemény ember a vendégeivel olyan kedvesnek és vendégszeretőnek mutatkozott, hogy abba a család kétszer majdnem teljesen tönkrement. Vendég el nem távozhatott anélkül, hogy meg ne ajándékozta volna kosárszámra szőlővel vagy szőlővesszővel vagy több karton borral.
Mathiász János életműve világviszonylatban is egyedülálló. Boraival, csemegeszőlőivel több mint kétszáz világversenyt nyert meg, olyanokat, ahol – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – csak egy aranyérmet osztottak ki. Mathiász féle – saját kezű telepítések utáni – szőlőültetvény jelenleg is létezik, az európai országokon kívül Kaliforniában, Argentínában, Izraelben, Tunéziában, a Krímben, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Kínában. Fajtái az azóta is eredményes első amerikai borklaszter pillérei lettek. A nemesítési munkásságának első kiemelkedő fajtája az 1887-ben létrehozott, Ezeréves Magyarország emléke szőlőfajta volt, amely számos későbbi fajtájának alapja és első nagy keresztezési sikere lett. Munkássága során mintegy 3500 szőlő hibridet állított elő. Ezek közül 180 fajtának készítette el a leírását, mivel ezeket tartotta sikeres keresztezéseknek. Így hozta létre az Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Thallóczy Lajos, Csabagyöngye, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Munkátsy József, Szauter Gusztávné, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok, Darányi Ignác, s végül az 1916-ban utoljára nemesített, legsikeresebb a Szőlőskertek királynője szőlőfajtákat.
Lássuk a Szőlőskertek királynője leírását: magyar fajta. (Mathiász J. 1916). Állami minősítés: 1956. Szülők: Erzsébet királyné emléke x Csaba gyöngye. Érési idő: 129 nap (augusztus vége). Fürt: 18×12 cm. 200-240 g. kúpos, hengeres, vagy vállas, közepesen tömött. Bogyó: 22×19 (23×20) mm. 4,1 g. kissé ovális, borostyán-sárga színű, kissé hamvas, napos oldalán rozsdás színű, húsa húsos, lédús, ropogós, muskotályos ízű. Cukor: 15-17%, sav: 5-6 gr/l. Közepes növekedési erényű. Vesszőzete barnás-sárga, elterülő. Vitorla: fényes, csupasz, bronzos-zöld színű. Levél: kicsi, vagy középnagy, vállöböl nyílt vagy záródó, kancsó alakú. Oldalöblei keskenyek, sekélyek, zártak, levélszél csipkés-fűrészes, ritkán és mélyen bemetszett, fogai tompák, a lemez sima, hullámos, a főkaréj kissé befelé hajló, színe sötétebb zöld, kissé fényes, fonáka világos zöld és csupasz. A levélnyél csupasz, barnászöld. Bőtermő, a szárazságot jól elviseli. Másodfürtre hajlamos. Esős években bogyója repedésre és rothadásra hajlamos. Túlérve veszít ízvilágából. Betegség ellenállás átlagos. Teljes vegyvédelmet kíván. Fagy:-18 °C.
A keresztezéses nemesítéssel létrehozott világhírű fajtáinak, így a Szőlőskertek királynőjének és az Ezeréves Magyarország emlékének is, a koraisága volt az egyik előnyös tulajdonsága. Fajtáira jellemző volt a kedvező fürt forma, a bogyók kellemes és intenzív muskotály íze (pl. a Szőlőskertek királynője, Thallóczy Lajos, Szauter Gusztávné, Mathiász Jánosné muskotály). Munkájának eredményét mutatja, hogy az általa nemesített fajták közül 67 került a termesztésbe, amelyekből 12 világszerte elterjedt. Nemesített fajtái közül három: a Cegléd szépe, a Mathiász Jánosné muskotály és a Szőlőskertek királynője jelenleg is telepítésre engedélyezett. A Cegléd szépe fajtájából klón változat is rendelkezésre áll Cegléd szépe K.73 néven. Mathiász életművének jelenkori hatását mutatja, hogy az általa előállított új fajtákat keresztezési partnerként is használták és használják. Többek között a Pannónia kincse, Gloria Hungariae, Kocsis Irma, Attila, Rekord, Olympia, az USA-ban a Perlette és a Delight szülőpárja, vagy egyik szülője Mathiász-fajta.
Tokaj-hegyaljai aktív éveire emlékeztet, hogy Furmint és Hárslevelű tőkéket is ültetett kecskeméti ültetvényébe. Ezekből egyrészt minőségi borokat (aszút is) készített, pozitív színezetet adva a homoki borok megítélésének. Másrészt a fajtakeresztezéseknél felhasználta az általa ismert és termesztett hegyaljai fajtákat. A leírásokban a Tokajhegyalja gyöngye maradt fent, amelyet a Bortermelők kincse és Furmint fajták keresztezésével alkotott meg. Sajnos más ilyen keresztezésből származó fajtát nem hagyományozott az utókorra, viszont öccse, Mathiász József által létrejött a Muscat Tokajhegyalja a Furmint és a Muscat lunel keresztezéséből.
Mathiász János életműve 2015. december 3-án felvételt nyert a Magyar Nemzeti Értéktárba. Eredményeit összegezve az alábbiakat emelhetjük ki:
Szőlő fajtagyűjtemény. Még a filoxéravész előtt (1875) létesítette az ország leggazdagabb szőlő-fajtagyűjteményét a Kassa melletti Szőlőskén. Ezt a gyűjteményét menekítette a rovarkártevő pusztítása elől Kecskemétre, a katonatelepi homokra, Katona Zsigmond gyógyszerész javaslatára és támogatásával. A gyűjteményében nagyon sok és értékes külföldről származó, főként csemegeszőlő-fajta, (francia, olasz, spanyol, osztrák, amerikai stb.) pl. Chasselas-félék voltak. E gyűjtemény magva máig fennmaradt és hivatalosan bejegyzett génbankként alapja az intézeti fajtagyűjteménynek és a szőlőnemesítésnek.
Nemesítői tevékenység. Világviszonylatban is jelentős tevékenysége, élethivatása volt a szőlő nemesítése. Felismerte a mutációk és betegségek által mozaikosan szétesett és elöregedett ültetvények szelekciós javíthatóságát. Még jelentősebb tette volt a csemegeszőlő kultúra megteremtése hazánkban. Az ő korában Magyarországon öreg ültetvényekben régi borszőlőfajtákat termesztettek, s közülük a nagyobb bogyójúak termését fogyasztották friss szőlőként (Gohér, Kadarka stb.). Külföldi tapasztalatok alapján látott hozzá új csemegeszőlő-fajták előállításához. A már gazdag ismeretanyaggal rendelkező szőlész finom csemege- és borszőlőfajtákkal kívánta szolgálni honfitársait. Ennek érdekében szelekciós és keresztezéses nemesítésbe kezdett, amivel előtte Magyarországon még senki más nem foglalkozott.
Irodalmi munkásság. Amikor megszületett egy-egy szőlőfajtája, az újdonságot a Borászati füzetek lapjain közölte, az olvasók nagy érdeklődésétől övezve. Fajtáit maga szaporította, ezek forgalmazásához rendszeresen adott ki igényesen összeállított, fajtaleírással egybekötött „Név- és árjegyzék”-et.
Mathiász életművének üzenete ma különösen aktuális. A csemegeszőlő termesztés az elmúlt években világszerte folyamatos növekedést mutat, 2021-ben elérte a 30,1 millió tonnát. Kína, India, Törökország, Egyiptom, Irán a vezető országok. Az elmúlt években Dél-Afrika és Peru 2000-hez képest meghétszerezte a termesztést. S nemcsak a termelt mennyiség növekszik, hanem változnak a fogyasztói igények is, egyre inkább előtérbe kerülnek a hatalmas bogyóméretű, érdekes formájú változatok. A magtalan, elsősorban sárga színű fajták Európában, míg a nagymagvú, édes ízű, színes fajták Ázsiában keresettek.
A hazai szőlőtermesztési adottságok kedvezőek a csemegeszőlő termesztésének, amelyre a figyelmet elsőként Mathiász János hívta fel. Az általa létrehozott fajtákkal nemesítették az újabb fajtákat, így Magyarországon: Pannónia kincse (Szőlőskertek királynője x Cegléd szépe), Éva (Pannónia kincse x Erzsébet királynő emléke), Attila (Rosa menna di vacca x Mathiász Jánosné); a világban pedig: Beauty (Szőlőskertek királynője x Black seedless), Delight (Szultán x Szőlőskertek királynője) USA, Aurora (Seibel x Szőlőskertek királynője) Olaszország. Mathiász számos követőre talált a szakmában: Szűcs József, Poczik Ferenc, Kurucz András, Király Ferenc, Szegedi Sándor, Lubik István, Kozma Pál, Bakonyi Károly, Csizmazia D. József, Sz. Nagy László, Hajdu Edit, ifj. Kozma Pál, Korbuly János, Teszlák Péter. Mégis 2021-ben mindösszesen csupán 500 hektárra tehető a területek nagysága. A legkedveltebb csemegeszőlő fajták csekély változatosságot mutatnak a világban megtalálható csemegeszőlő fajtákhoz képest: Csabagyöngye, Néró, Fehér és Piros Chasselas, Pannónia kincse, Árkádia, Pölöskei muskotály, Moldova, Guzal kara, Italia, Kozma Pálné muskotály, Palatina. A rezisztens csemegeszőlő fajták kevésbé érzékenyek a betegségekre is, elegendő háromszori permetezésük is, a bordói lé és a kén is elegendő védekezés gyanánt, így a fenntarthatóbb szőlőművelési követelményekhez is nagymértékben hozzájárulnak.
Említsük meg, hogy Mucsi Ferenc „kertbarát” óriási szorgalommal és a csemegeszőlő iránti elkötelezettséggel létrehozta a csemegeszőlő adatbázist, amelyben 252 fajtát tart nyilván szülők, betegségellenállás, érési idő, bogyóméret, bogyósúly, bogyószín, bogyóíz, fürtsúly, fagy/oC, származás szerint. Gyűjteményében számos fajta Mathiász János munkájának gyümölcse.
„Mathiász János hajnalcsillag a magyar szőlészet, borászat egén. Élete példamutatás. Nem üstökös volt Ő, a szőlők, borok koronázatlan királya, hanem tündöklő állócsillag, mely bevilágítja a jövő útját, valóra váltja költőink legszebb álmát.” – mondta róla Vikár Béla. A magunk részéről e kijelentéssel nemcsak egyetértünk, hanem valljuk, hogy kötelességünk e fantasztikus, elkötelezett, kitartó munkásság tovább vitele. Mathiásznak sikerült elérnie, hogy a borai másfélszer többe kerüljenek a nemzetközi piacokon, mint a legdrágább francia márkák, ami példaértékű a mai szőlészek és borászok számára. Éppen ezért Mathiász életművének helyet kell kapnia a tananyagban, az oktatásban. Az ő munkásságának megismerése és ezáltal a csemegeszőlő termesztési kultúra fejlesztése mindannyiunk közös felelőssége, hogy a természeti adottságaink nyújtotta lehetőségeket kihasználva a magyar szőlő- és borkultúra fenntartható módon fejlődjön.
Irodalom
Annual Assessment of the World Vine and Wine Sector in 2021. International Organization of Vine and Wine, Dijon, 2021 = https://www.oiv.int/sites/default/files/documents/OIV_Annual_Assessment_of_the_World_Vine_and_Wine_Sector_in_2021.pdf
Bezsenyi Ádám: 100 éve hunyt el Mathiász János, a „szőlők királya” = Hírös.hu, 2021. 12.03. (http://archiv.hiros.hu/kultura/hiros-historiak/100-eve-hunyt-el-mathiasz-janos-a-szolok-kiralya)
Gesztelyi Nagy László: A homok hősei. Csókás József, B. Tóth Ferenc, Mathiász János és Unghváry László. Kecskemét. 1938.
Hajdu Edit – Ésik Andrásné: Új magyar szőlőfajták. Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokán. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2001.
Hajdu Edit: A csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon. = Agrártörténeti Szemle, 42. évf. 2000. 1–2. szám, 59–71. o.
Lázár János: A titok kulcsa = Katonatelepi Közügyek, II. évf. 2016. 11. szám, 8. o. (https://katonatelep.hu)
Mathiász János (1838–1921): A „szőlőbűvész” = https://hungarikum-szovetseg.hu/mathiasz-gabor/
Mucsi Ferenc: Csemegeszőlő fajtagyűjtemény = https://csemegeszőlők.hu/index.php/tag-lap/
Teszlák Péter: A Mathiász örökség. (előadás) Tokaj-Hegyalja Egyetem Mathiász Jubileumi Emlékülés, Tarcal, 2023.
(Az internetes források utolsó megtekintése: 2023.09.30.)