A Király István nyomában[1] című kötet döntő részben azoknak az előadásoknak a szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek 2021. október 15–16-án a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek épületében megtartott Király István 100 emlékkonferencián hangzottak el. A konferencia fő szervezői – Király Júlia, Bolvári-Takács Gábor és Agárdi Péter – nem véletlenül választották az irodalomtörténész születésének centenáriumára időzített tanácskozás helyszínéül éppen Sárospatakot. A két világháború közötti korszakban elitintézménynek számító, működése középpontjába a tehetséggondozást állító pataki református gimnázium és kollégium volt ugyanis az ifjú Király István alma matere. A későbbi közvéleményformáló értelmiségi és nagy formátumú pedagógusegyéniség itt alapozta meg sokoldalú műveltségét, és rendkívül összetett világszemlélete is magán viseli a pataki időszak szellemi lenyomatát.
Kötetünk mérlegre teszi, milyen pozíciót tölt be a jelenkori magyar kulturális köztudatban Király István valaha – különösen az 1970-es, 1980-as években – nagyhatású, majd – 1989 óta – kevésbé eleven emlékű munkássága. A könyvben fellelhető tanulmányok változatos diszciplináris megközelítéssel és módszertannal tárják fel Király irodalomértelmezői és ideológusi tevékenységének lényegi mozzanatait. Vannak szövegek, amelyeknek poétikai–retorikai és recepciótörténeti érdeklődésű szerzői az irodalomtörténet-írás és az irodalomtudományosság újabb tendenciáinak fényében gondolják végig, mi az, ami maradandónak bizonyult ebből a terjedelmes és sokregiszterű életműből. Másutt – a 20. századi magyar politikai gondolkodás folyamatait vizsgáló előadók jóvoltából – hangsúlyos szerepet kap a marxizmus és a „progresszív” nemzeteszme összeegyeztetése iránt rendíthetetlen elkötelezettséget tanúsító Király gondolkodásának, műveinek történeti, eszmetörténeti kontextusa. Emellett – nem függetlenül attól, hogy izgalmas, ellentmondásos emberi alakkal állunk szemben – több, filológiai szempontból gondosan alátámasztott tanulmányban jut kitüntetett jelentőséghez az életrajziság. A biográfiai megközelítés ezúttal – az egyéni élettörténet adalékain messze túlmutatóan – Király István gazdag személyes, szakmai és politikai kapcsolathálózatának részleges rekonstrukcióját is jelenti.
A konferencián az irodalomtörténész családtagjai, egykori ismerősei, kollégái, tanítványai közül is többen megosztották Királyra vonatkozó emlékeiket a hallgatósággal. Ez a magyarázata annak, hogy a kötetben tanulmányok, esszék mellett az oral history műfajához közel álló, vallomásos hangvételű, érzelmektől, szenvedélyektől fűtött szövegek is szerepelnek. E megszólalások között akadtak olyanok is, amelyeket előadóik írásban nem rögzítettek, így azok lejegyzésére – a tanácskozásról készült hangfelvétel alapján – a szerkesztők vállalkoztak. Ők próbálták kiküszöbölni az elhangzott mondatokból az élőbeszéd esetlegességeit, de érdemi módosítást csak ott hajtottak végre, ahol a gondolatok érthetősége, követhetősége érdekében a korrekció föltétlenül szükséges volt. Az így létrejött szövegek tehát írott alkotásokká váltak, műfaji szempontból azonban jelentősen eltérnek a kötet többi írásától.
A felvételek alapján készült lejegyzéseket a dokumentumjelleg megőrzése érdekében nem autorizáltattuk az egykori előadókkal. Nem közöltük a szóbeli hozzászólásokat, amelyek többsége – különösen kitűnő történész barátunk, Révész Sándor megjegyzései – árnyaló-korrigáló célzattal hangzott el; ezeket a korrekciókat a szerkesztés során érvényesítettük, a pluszinformációkat beépítettük a lejegyzett szövegbe. Tördelt korrektúrát csakis a kéziratként benyújtott tanulmányok szerzőinek küldtünk.
Kötetünkkel a Király István 100. születésnapját ünneplő kiadványok (Petőfitől Tandoriig;[2] Király István öröksége[3]) impozáns sorozatát kívánjuk trilógiává (a 2017-es posztumusz Naplóval:[4] tetralógiává) bővíteni. Előkészítve a terepet a további irodalomtörténeti kutatásoknak, s jelezvén egyúttal a szerkesztőbizottság eltökéltségét a Király István-i életmű, szellemiség és a még sok meglepetést tartogató kéziratos hagyaték gondozására, publikálására vonatkozóan.
Jegyzetek
[1] Király István nyomában. Tanulmányok, esszék, emlékek. Szerkesztette: Agárdi Péter – Bolvári-Takács Gábor – Mórocz Gábor – Soltész Márton. Zempléni Múzsa Alapítvány, Sárospatak, 2023. 160 o. ISBN 978-615-82273-0-8
[2] Király István: Petőfitől Tandoriig. Tanulmányok, esszék, interjúk. Szerkesztette: Agárdi Péter – Soltész Márton. Osiris Kiadó, Budapest, 2021. 784 o. ISBN 978-963-276-381-1. Osiris Irodalomtörténet – Tanulmányok. Sorozatszerkesztő: Gyurgyák János. ISSN 2786-2216
[3] Király István öröksége. Írások tőle és róla. A kötet anyagát összeállította: Agárdi Péter – Bolvári-Takács Gábor – Mórocz Gábor – Soltész Márton. Szerkesztette: Bolvári-Takács Gábor. Zempléni Múzsa Alapítvány, Sárospatak, 2021. 380 o. ISBN 978-615-01-0873-5
[4] Király István: Napló 1956–1989. Szerkesztette: Soltész Márton. Sajtó alá rendezte: Katona Ferenc – Soltész Márton – T. Tóth Tünde. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017. 1080 o. ISBN 978-963-14-3512-2. Tények és tanúk. ISSN 0324-797X