Viga Gyula kutatói pályája elsősorban Miskolchoz, a Herman Ottó Múzeumhoz kapcsolódva teljesedett ki. A javak cseréjét, a táji gazdasági kapcsolatok történeti néprajzát több mint harminc éve 
kutatja. Tudományos eredményeivel a lapunk olvasói is több alkalommal találkozhattak; Hármas határon című, 1996-os könyvében a Bodrogköz változó népi kultúrájával foglalkozott. A jelen kötetet a javak cseréjének Kárpát-medencei történeti vázlata vezeti be, majd a szerző a tájak közötti gazdasági kapcsolatok térbeli alapjait ábrázolja. A javak cseréjének helyszíneiről és formáiról szóló fejezet a térszerkezetet és a folyamatok történetiségét, illetve – fő kérdésként – a felföldi vármegyék áruforgalmának néprajzi vonatkozásait tárgyalja. A negyedik fejezet a vízi és vasúti szállítás, valamint a fuvarozás társadalmi és kulturális összefüggéseit vizsgálja. Végül az „úton levő javak” közül a tájak közötti csere három fő csomópontja, a gabona, a bor és a só forgalmának néprajzi vonatkozásairól kapunk képet. Viga Gyula, számos résztanulmányt követően, az összegzés igényével készítette el munkáját, amellyel 2011-ben elnyerte az MTA doktora fokozatot.
Viga Gyula: A tájak közötti gazdasági kapcsolatok néprajza. (A Felföld népeinek gazdasági kapcsolatai a 18–20. században). Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2013. 240 o. ISBN 978-615-5216-40-4
A történettudományban a monográfia mindig kutatás végi állapotot jelez, de nem feltétlenül szintézist. Az interpretáció legmagasabb fokára csak kevesen merészkednek, ismerve a „sokat markol, keveset fog” elv csapdáját. Kalmár Melindának azonban ettől nem kellett tartania. A tíz éven át írt, negyed százados kutatómunkán alapuló kötet nemcsak terjedelme, hanem szemlélete miatt is egyedülálló. A szerző úgy tekinti át Magyarország második világháború utáni történelmét, hogy beilleszti a Szovjetunió történelmi-politikai periódusaiba. Korszakhatár
ként nem évszámokat alkalmaz, hanem a Lenin–Sztálin-, Hruscsov-, Brezsnyev- és Gorbacsov-korszakok eseményei és tendenciái az irányadó keretek. Az ideológia- és eszmetörténet hangsúlyos, de ez – ismerve a szerző korábbi publikációit – nem meglepő. Mindez kiegészül a nemzetközi kapcsolatok, a politika- és társadalomtörténet, a tudomány és a kultúra összefüggéseivel. A fő részek fejezetekre, azon belül a fél oldaltól a néhány lapig terjedő, szócikk-szerű leírásokra tagolódnak, szinte jelezve az áttekintés enciklopédikus igényét. A kötet a korszak kutatásának meghatározó jelentőségű
állomása.
Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945–1990. Osiris Kiadó, Budapest, 2014. 776 o. ISBN 978-963-276-198-5
Református egyháztörténetünk kiemelkedő személyisége Baltazár Dezső (1871–1936), egykori tiszántúli püspök. A hajdúböszörmén
yi születésű férfiú a debreceni kollégiumban érettségizett, ugyanitt lelkészi képesítést szerzett, mellette jogot hallgatott. 1900-től lelkész, majd esperes. 1907-ben az Országos Református Lelkészegyesület (ORLE) első elnökévé választották. 1911-b
en óriási fölénnyel lett a tiszántúli egyházkerület püspöke, e szolgálatát (akárcsak az ORLE elnökségét) haláláig végezte. A szerző azonban nem életrajzot írt, hanem – Baltazár tevékenységét értelme
zési keretként használva – az egyházkerület rendkívül mozgalmas egy évtizedét vizsgálta. Nem kisebb jelentőségű ügyek forogtak napirenden, mint a belmisszió kérdése, az egyházi oktatási reform, a debreceni egyetemalapítás, majd pedig a világháború, a forradalmak és a Monarchia széthullásának következményeként az egyházkerület ter
ületi felbomlása. A széles körű levéltári kutatáson alapuló kötet a Nemzet, egyház, művelődés sorozatban jelent meg, alapját a szerző 2004-ben megvédett doktori értekezése képezte.
Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás…” A Tiszántúli református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911–1920). Hernád Kiadó, Sárospatak, 2014. 248 o. ISBN 978-615-80132-2-2
Művelődéstörténeti konferenciát rendeztek Sárospatakon 2013 októberében, a jezsuita rend helyi megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából. A két napos programban kassai és eperjesi kirándulás is szerepelt. A Folia Collecta sorozatban napvilágot látott kötet az elhangzott tizenegy előadást tartalmazza, első helyen a közelmúltban elhunyt R. Várkonyi Ágnes akadémikus nagy ívű áttekintését a 17–18. század fordulójáról. A továbbiakban regionális kitekintésű és lokális jellegű témák egyaránt fellelhetők, így a jezsuiták tevékenységének egri, eperjesi, kassai és sárospataki vonatkozásai, közte irodalmi, iskolai színjátszás-történeti, bortermelési, sőt gyógyszertári (!) adatok. A konferencia és a könyv címe szándékosan kétértelmű: a „megújulás” nem csupán a történeti kutatás tárgya, hanem egyben a jelenkori sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény jelzője is. Az intézmény kiállításai, kiadványsorozatai, szakmai és közösségi programjai elősegítik egyháztörténeti értékeink tudatosítását, egyben növelik a város idegenforgalmi vonzerejét. A Gyűjtemény munkájával olvasóink a Zempléni Múzsa 2015. 2. számában részletesen megismerkedhettek.
Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon. Szerkesztette: Szabó Irén. Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, Sárospatak, 2014. 264 o. ISBN 978-963-12-1056-9
A címlapot betöltő Aknay János-festmény a kötet egészének szellemiségét jelöli. A szerzőre egyébként is jellemző, választékos-meghökkentő címhasználat pontosan kifejezi a tartalmi sokszínűséget. Vitéz Ferenc – akinek nevét sokan a Néző●Pont folyóirat írójaként és kiadójaként ismerik – ezúttal kutatási területének 1995 és 2012 közötti terméséből válogatott. Az írások eredeti megjelenési helyei kulturális (Agria, Alföld, Napút, Polísz, Zempléni Múzsa) és szakfolyóiratok (Ethnica, Médiakutató, Mediárium), tanulmánykötetek, valamint a Néző●Pont, de akad első megjelenés is. A kötet 22 írást közöl, öt blokkban. Az elsőben a naiv művészet problémaköre kapott helyett, a másodikban kritikaelmélettel és vizuális kommunikációval kapcsolatos cikkek. A harmadik Krúdy-elemzéseket tartalmaz, elsősorban az író publicisztikáját vizsgálva. A következő rész („Angyalkapuk”) mondanivalója Giottótól Weöres Sándoron és Papp Károlyon át Aknay Jánosig ível, és szakrális szimbólumokat jár körül. Végül a francia művészet és kultúra néhány összefüggésébe nyerünk betekintést, Valéry, Guillevic és Rodin munkássága nyomán.
Vitéz Ferenc: Angyalkapuk és szövegjáratok. Tanulmányok és esszék a szakrális, az irodalmi, a vizuális és az esztétikai kommunikáció köréből. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2014. 287 o. ISBN 978-615-5354-11-3
A kötet a Sárospataki Képtárban 2013 folyamán lezajlott múzeumpedagógiai program foglalkozási eredményeinek összegzése, azzal a céllal, hogy a pedagógusok számára lehetséges mintaként szolgáljon a diákok művészeti nevelésének fejlesztéséhez. A gazdagon illusztrált, néhol szinte munkafüzet-jellegű könyv tartalmával, tipográfiájával, fotóival és hangulatával egyaránt követésre csábít. A programok résztvevői sárospataki és környékbeli települési általános és középiskolások voltak, munkájukat nyolc foglalkozásvezető szakember irányította, ők egyben a kötet szerzői is. A TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0004. pályázat keretében múzeumi nap, múzeumi órasorozat és tematikus foglalkozás-sorozat formájában tízféle programtípus, továbbá komplex nyári múválogatott feladatlapjait, valamint a közös munka eredményeként a diákok alkotásait, illetve az alkalmazott pedagógiai módszereket egy-egy fejezet mutatja be. Szinte hihetetlen tanulói kreativitással találkozunk a könyv lapjain, miközben megmutatkoznak Sárospatak egyedülálló és oktatás-módszertani szempontból jól hasznosítható képzőművészeti értékei.
Múzeumpedagógia a Sárospataki Képtárban. Szerkesztette: Bordás István – Sándor Zsuzsa. Sárospatak Város Önkormányzata, Sárospatak, 2014. 156 o. ISBN 978-963-08-8647-5