A turizmusnak mindig nagy szerepe volt az emberek, intézmények és a települések életében. A kulturális turizmus sajátos ágát képező vallási turizmus nem új tevékenység, hiszen szent helyek, zarándokközpontok az emberiség történetének korai szakaszától ismertek. A tanulmány a vallási turizmus értelmezését követően annak hazai közösségi fejlesztési koncepcióját mutatja be. Ebben a kontextusban ismeretjük a zempléni térségben fellelhető vallásturisztikai műemléki értékkincseket és a közelmúltban megvalósult fejlesztéseket.
A vallási turizmus értelmezése és jellemzői
A vallási turizmus vallási vagy spirituális célú utazást jelent. Szakrális vagy vallásturizmusként is ismert, az idegenforgalom egyik legrégebbi formája. A kulturális turizmus szegmenseként négy speciális elemet foglal magába: zarándoklatokat, szent helyek látogatását, egyházi létesítmények, mecsetek és templomok látogatását, valamint a missziós vagy istentiszteleti célú utazást.
- a) A zarándoklat vallási, vagy spirituális helyre tett utazás, amelynek célja vallási vagy személyes megvilágosodás megtapasztalása. Nem tartoznak ide a világi zarándoklatok, mint például a természetjárás mint a lelki inspiráció egyik módja.
- b) A szent helyek meglátogatása magában foglalja az ősi vallások fontos helyszíneit, például az amerikai őslakos temetkezési helyeket (pl.: Machu Picchu). Főként a nem-hívők alkotják ennek célcsoportját.
- c) A vallási turizmus harmadik részterülete: műemlékek, például egyházi létesítmények, templomok és mecsetek meglátogatása. Ez a terület is főként a nem-hívőket vonzza.
- d) A missziós és istentiszteleti célú utazások áhítat, szent rituálék végzése, hit terjesztése, vallási szempontú jótékonysági tevékenység vagy önkéntesség miatt szerveződnek.
Az utazásszervezők gyakran kombinálják ezeket a területeket, kínálnak zarándoklatokat, de olyan utakat is, amelyek során meglátogatják a szent helyeket és templomokat.
A vallási-szakrális helyszínekre látogató utazók két fő célcsoportra oszthatók: hívőkre és nem hívőkre. Mindkettő fontos célcsoport, de eltérő megközelítést igényelnek. A hívők lelki támaszt keresnek vagy megerősítik vallási meggyőződésüket. Gyakran vallási okokból, istentisztelet céljából kelnek útra. Az ilyen jellegű utazások közé tartozik például a haddzs Mekkába a muszlimok számára, a zarándoklatok Jeruzsálembe vagy a Vatikánba a keresztények számára, valamint a Bodh Gaya-ba utazás a buddhisták számára. A legtöbb vallásos turista nagyon motivált az utazásra, ezért hajlandó több pénzt költeni, mint egy átlagos utazó. Ez a benne rejlő motiváció a vallási turizmust kevésbé sebezhetővé teszi a gazdasági hullámvölgyekkel szemben. A hívők szeretnek hasonló gondolkodású emberekből álló csoportokban utazni.
A nem hívőket nem vallási értékük, hanem kulturális jelentőségük, építészeti fontosságuk, esztétikai szépségük vagy történelmi múltjuk miatt vonzzák a szent helyek, templomok, mecsetek, zsinagógák és egyéb istentiszteleti helyek. A nem hívők lehetnek ugyan vallásosak, de nem ez az utazásuk fő motívuma. Egyes nem hívők önfejlesztésre, átváltozásra, belső, lelki átalakulásra törekednek a szakrális helyszínekre utazva. Sajátos szolgáltatásokat igényelnek, amelyek spirituális, meditatív élmények megéléséhez segítik az utazókat az erre kiválasztott desztináció természeti és/vagy épített környezetében.
A vallási turizmus esetében a kutatók által megfogalmazott vallásturisztikai definíciók közös kiindulási pontja, hogy a mobilitást ösztönző tényezők között alapvető fontosságúnak tekintik az utazó belső, lelki indíttatású motivációját. A vallási turizmus definíciójának keresésekor szinte mindenki két részre bontja a meghatározást, azaz a definíciónak egy szűkebb és egy tágabb értelmezését adja meg.[1] Valódi, szűk értelemben csak a zarándokutat és a búcsújárást, a vallási eseményeken való részvételt tekinthetjük vallási turizmusnak, s azt is csak akkor, ha a hívő ember lélekben is részese az eseménynek. Az út szervezői a lelkiségre jobban ügyelnek, mint az egyéb turisztikai szolgáltatásokra. Ha viszont a fogalmat tágabban értelmezzük,[2] akkor azt is vallási turizmusnak minősíthetjük, amikor hívők vagy nem hívők vallási nevezetességeket keresnek fel, néznek meg, de ezeket nem mint szent helyeket, hanem mint kulturális, történelmi vagy művészeti emléket értékelik.[3]
A vallási turizmus fogalmának minden meghatározása kitér a spirituális tartalomra, igaz különböző hangsúllyal. Az is hasonló a definíciókban, hogy minden szerző igyekszik a kulturális turizmus fogalomkörén belül, de önálló ágként értelmezni és leírni. Eltérést valójában csak a vallási turizmus jelenségkörén belül, az egyes turisztikai aktivitások (zarándoklat, kegyhelyek látogatása, vallási rendezvényen való részvétel, épített örökség megtekintése stb.) értelmezésében találunk.
A továbbiakban vallási turizmuson azokat az utazásokat értem, amelyek célja a vallási, szakrális műemlékek (templomok, kolostorok, bemutatóhelyek), szent helyek meglátogatása, vallási rendezvényeken (hitélethez kapcsolódó ünnepek, egyházi kulturális, zenei programok, egyházi személyek látogatása) való részvétel, zarándoklat, lelkigyakorlat (ifjúsági táborok, missziós táborok), hitük megélése, megerősítése, spirituális, belső, lelki átalakulás, és/vagy kulturális élményszerzés szándékával.[4]
Nehézkes a vallási turista motivációjának felmérése. Ennek kettős oka van. Egyrészt a turisztikai utazások vallási/világi jellegét nem kizárólag a helyszín határozza meg, hanem inkább az utazó motivációja. Így a komoly vallásos utazó számára az adott hely „szent”, ahol teljesülhetnek lelki/hitéleti elvárásai. Ezek a helyek lehetnek évezredes történelmi célpontok, de szolgálhat vallási turizmus céljául olyan célpont is, amelyet a megfelelő közösség „szentesít”. Másrészt a motivációs kutatások jellemző módszertana a vallási turizmus esetén csak részlegesen használható, hiszen a zarándok ritkán posztol a közösségi oldalakon, lelki indíttatását inkább magában tartja, mintsem kibeszélje. A célcsoport introvertáltabb, mint az átlagos turista. A zarándokturizmus esetében az út sokszor ugyanolyan fontos, esetenként akár fontosabb is, mint az úti cél elérése.[5]
A vallási turizmus a desztináció kultúrája és társadalma számára, pozitív megtérülése miatt, a turizmus minőségi formájának tekinthető. Ez a turizmusforma segít felhívni a figyelmet az emberiség közös örökségeire, ami segít azok megőrzésében, amellett, hogy az anyagi haszon visszaforgatható a helyi kultúra és vallási örökség megőrzésére, fenntartására. A vallási turizmus a közösség erősödésének és fejlődésének is nagyszerű forrása. A turisták érdeklődése a helyi értékek és közösségek iránt elősegíti a helyi közösséggel, annak kultúrájával és történelmével kapcsolatos kötődést és a büszkeség érzésének erősödését. Lebontja a kulturális és vallási korlátokat, hidakat épít az emberek és a közösségek között. Ez jobb kultúrák közötti megértést eredményez, ami javítja a társadalmi kohéziót. Emellett a vallási turizmus hozzájárul a regionális gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a jobb életminőséghez.
A hitalapú turizmus népszerűségét nem lehet alábecsülni, hiszen az utazók 25%-át is érdekli ez a fajta turizmus.[6] Sok ország számára a történelmi és vallási örökséget felkereső vallási turizmus a teljes idegenforgalmi piac jelentős részét képezi. Szaúd-Arábia például 2019-ben 13 millió vallási turistát fogadott, és ez a szám várhatóan több mint kétszeresére, 30 millióra emelkedik 2030-ra. Az indiai Gujarat államban az összes turistalátogatás csaknem 36%-a spirituális turista. Brazíliában a vallási turizmus piaca az egyik legnagyobb turisztikai szegmens az országban, becslések szerint 14 milliárd euróra rúg a 20 millió utazás költése.
A vallási turizmus fenntarthatóságához két feltételnek kell teljesülnie: a) a vallási, szent helyek vagy műemlékek megőrzése, karbantartása; b) a helyi hagyományok és vallási gyakorlatok tiszteletben tartása. Az utazás fő oka lehet vallási ok, de egy vallási helyszín vagy istentiszteleti hely meglátogatása további orientációjú utazás része lehet, vagy további attrakciókat biztosíthat egy adott úti célnak. A vallási turizmus szintje bármilyen lehet: a kis léptékű, meghatározott istentiszteleti helyek (templomok, oltárok stb.) látogatásától a közepes méretűig, mint például Mekka, Jeruzsálem vagy a Vatikán, és akár nagy léptékű, mint Izrael összes bibliai városainak látogatása. Az autentikusság keresése fejlődő tendencia az utazók körében, mint amilyen az egyes vallásokhoz és zarándokhelyekhez kötődő spirituális és kulturális hagyományokban való elmélyülés. Ez gyakran magában foglalja a helyi közösségben való részvételt vagy annak a vallási kultúrának a megismerését.
Míg az észak-amerikai és az európai lakosok nagy része keresztény, a halal turizmus, valamint a spirituális turizmus iránti kereslet az elmúlt néhány évben emelkedett. A halal turizmus kiemelendő: az iszlám a leggyorsabban növekvő vallási csoport világszerte. A muszlimok 2030-ra várhatóan a világ népességének 25%-át teszik majd ki, beleértve a növekvő és virágzó középosztályt is, növekvő vásárlóerővel.
Az emberek egyre növekvő csoportja keresi a szokatlanabb nyaralásokat és a változatosabb utazásokat. Az utazók ma már nemcsak jobban tájékozottak, hanem szinte túlinformáltak az internet és a közösségi média révén, így ez az új utazócsoport valami mást keres, mint a szokásos turisztikai célpontok. Arra törekednek, hogy olyasmit lássanak és tapasztaljanak meg, amit ők és a világ többi része korábban még nem.
A vallási turizmus közösségi fejlesztése hazánkban
Az 1747/2017. (X. 18.) Korm. számú határozattal elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 az állami turizmusirányítás célrendszerét és eszközrendszerét 2030-ig meghatározó alapdokumentum. Feladata, hogy a turisztikai szemléletváltás megalapozásával, a főbb beavatkozási pontok azonosításával, stratégiai célok kijelölésével rövid-, közép- és hosszú távon definiálja az állam feladatait az ágazatban, illetve a célok eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen.
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény az idegenforgalmi fejlesztések fókuszát az egyedi attrakciókról a turisztikai térségekre helyezte át, kimondva, hogy Magyarország turisztikai potenciáljának növelése a desztinációkban rejlik. Olyan komplex turisztikai élménycsomagok biztosításában, menedzselésében és piacra juttatásában, amelyek jelentős keresletbővülést jelentenek az adott célterületeknek.[7] Az állami turizmusirányítás feladata a desztinációs logika értelmében az, hogy lehatárolja az egyes desztinációkat, azokra egyedi beavatkozási programokat dolgozzon ki, az egyedi élménnyel azonosítható desztinációkhoz pedig önálló márkákat, márkaprofilokat építsen fel és menedzseljen. A desztinációs megközelítést kiegészítő új szemléletű attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra-fejlesztési logika biztosítja a fejlesztett attrakciók gazdasági-társadalmi-környezeti fenntarthatóságát, továbbá azt, hogy minőségi élményt biztosítsanak a látogatók számára. Emellett kijelöli az attrakciófejlesztések irányát és főbb tartalmi követelményeit akkor, ha az desztináción belül, illetve ha azon kívül történik.
A 2021-ben kiadott NTS2030 Turizmus 2.0 Stratégia a magyarországi turizmus 2030-ig terjedő fejlesztési időszakának sarokpontjait fektette le.[8] Az utazási célok alapján nyolc klasszikus turisztikai terméket különböztet meg: bor- és gasztronómiai turizmus (vendéglátás), egészségturizmus, MICE szegmens (üzleti rendezvények és kongresszusok piaca), kulturális turizmus, vallási turizmus, rendezvényturizmus, aktív turizmus és ökoturizmus. A vallási turizmus kapcsán megállapítja, hogy annak révén elmesélhető vallási, történelmi és kulturális történetek az emberek személyes lelki és/vagy közösségi kulturális fejlődéséhez járulnak hozzá, ám Magyarországon a vallásturizmus külön értelmezési keretet nyer az ország keresztény identitása miatt. Ezen felül a világi turizmus és a vallási turizmus között értékes kölcsönhatás áll fenn, amely leginkább oda-vissza irányuló kereszt-értékesítési lehetőséget jelent. A világi turisták az elsődleges szórakozási, természetjárási, sportolási, kikapcsolódási vagy átutazási célok mellett meglátogatják a vallási értékeket és helyszíneket is. Fordítva, az elsődlegesen vallási motivációval érkezők addicionális keresletet jelentenek a világi turizmus attrakciói, szolgáltatásai terén.
A stratégia 5. fejezete részletesen foglalkozik a vallási turizmus nemzeti szintű közösségi fejlesztésével. A vallási turizmus missziója, hogy találkozási lehetőséget biztosítson Istennel, egymással és önmagunkkal. Gazdag vallási, történelmi és kulturális örökségünk megosztásával közösségeink és az egyének személyes testi, lelki és szellemi fejlődéséhez járul hozzá – alkalmat ad arra, hogy felfedezzék vallási és kulturális történelmünket és átéljék, megtapasztalják ember és Isten kapcsolatát. Összefoglalva, a vallásturizmus a találkozás kultúrája. (1. ábra)
- ábra: A vallási turizmus fejlesztésének keretei[9]
A fejlesztés kereteit a 2020-ban készült Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv határozza meg.[10] Magyarország területén közel négyezer szakrális hely lelhető fel. Ezeket le lehet szűkíteni turisztikailag relevánsabb válogatásra, ez 227 kiemelt értékkincset jelent. Ezen helyszínek mind szakrális, mind idegenforgalmi szempontból kiemelkednek, ugyanis elhelyezkedésük vagy kulturális, szakrális értékük teszi őket ismertté és turisztikailag relevánssá. Az épített értékkincs egyházi és felekezeti kapcsolata szerint egyértelműen túlsúlyban vannak a római katolikus egyházhoz tartozó értékek, amelyek a kiemelt szakrális értékkincseink közel kétharmadát teszik ki. A római katolikus, református, görögkatolikus és zsidó épített értékkincsek összesen 90%-ot jelentenek, ami jól tükrözi a zsidó-keresztény kultúra hazai beágyazottságát. Összességében kiemelendő, hogy a magyar vallási értékkincs sokszínű képet mutat. Ráadásul Magyarország területén nemcsak a zsidó-keresztény gyökerű vallások, hanem az iszlám és a buddhizmus is megjelent. Az egyes szakrális helyszínek története pedig számos történelmi korszakon átível, ezáltal gazdag történeti keret építhető köréjük.
A kiemelt értékkincseink négy fő kategóriába sorolhatók: a) kegyhelyek, búcsújáróhelyek, templomok és más imahelyek: 168 helyszín; b) kolostorok és elvonulási helyszínek: 20 helyszín; c) zarándokutak és tematikus utak: 9 út; d) egyéb szakrális értékek: 31 helyszín. Valamennyi turisztikai térség területén megjelennek, de legnagyobb részük öt desztinációban csoportosul: Budapest és könyéke (46), Tokaj és Nyíregyháza (28), Balaton (25), Mátra-Bükk (23), Pécs-Villány (18). Három turisztikai térség kivételével az összes többiben legalább három felekezet helyszíne képviselteti magát, így a vallásturisztikai helyszíneket tekintve is megjelenik az ország egészére jellemző sokszínűség.
A fejlesztési keretrendszer öt stratégiai irányvonalat határoz meg, amelyekhez tizenkét intézkedés kapcsolódik (2. ábra):
- ábra: Stratégiai irányvonalak és intézkedések[11]
Tanulmányunk témaköréhez közvetlenül a harmadik stratégiai irányvonal (Élmények biztosítása), illetve az ötödik intézkedés (Térségen átívelő csomagajánlatok kidolgozása) kapcsolódik. A stratégia által megfogalmazott feladat, hogy a vallási értékek, szakrális helyszínek vonzóvá tétele érdekében a kiemelt turisztikai térségekben az egyes célközönség igényeinek megfelelő értékajánlattal bíró szakrális helyszín-csoportok formálódjanak, szakmai szempontok szerint. Az egyes szakrális helyszínek összekapcsolásának lehetősége a „világi” turisztikai szereplők számára nem magától értetődő, így van igény az MTÜ Vallásturizmus Iroda és az egyházak szakértelmével megalkotott „vallási utazási csomagok” kialakítására. Ezt követően kerülhet sor arra, hogy az egyes értékesítési és promóciós csatornák szereplői e csomagokat részben vagy egészében átemeljék saját ajánlataik közé. Bár a kiemelkedő vallásos értékkincsek a legtöbb utazási iroda, illetve egyéb értékesítési csatorna számára ismertek, azokat nem mindig tudják megfelelően beilleszteni és bemutatni olyan programcsomagokban, amelyek tematikában, esetleg élménykínálat terén illeszkednek az adott helyszínhez, mert a vallásos értékkincsekről nem rendelkeznek kellően részletes ismeretanyaggal.
Térségi szinten a „zászlóshajókat” leszámítva kevés értékkincs tud önmagában kellő számú látogatót ide vonzani, viszont egy programcsomag részeként ez az arány jelentősen nőhet. A látogatókat sikeresen megcélzó csomagok az esetek nagy részében világi és vallási helyszíneket kombinálnak, kiegészülve egyéb időtöltésekkel is (pl. slow turizmus, aktív turizmus, ebéd, borkóstoló). Célkitűzés lehet, hogy a csomagokat közvetlenül ajánló, fejlesztő vagy értékesítő szereplők (utazási irodák, tourinformok, TDM szervezetek, egyházi intézmények) számára olyan térségi programválogatások készüljenek, amelyek közül könnyen beilleszthető egy vagy több elem a teljes ajánlatba. Összeállítási feltételek: földrajzi közelség, felekezeti vagy tematikus egység, egybefonható történeti és tematikus történetleírás és a szakrális helyek együtt értelmezett értékajánlatának változatossága.
Vallásturisztikai értékkincsek és fejlesztések Zemplénben
A multikulturális Zemplén természeti, épített és szellemi örökségei, amelyeket a turisztikai szakirodalom „attrakcióként” azonosít, gazdag és sokrétű alapot teremtenek a vallási turizmus térségi fejlesztéséhez, kiteljesedéséhez. E térségi törekvéseket támogatják azon kormányzati törekvések, amelyek – Zemplén értékeit felismerve – térségünket Budapest és a Balaton után a harmadik turisztikai desztinációvá kívánják emelni.[12]
A Zemplén turisztikai régiót nyugatról a Hernád, délről a Tisza folyók határolják. Az öt zempléni járás települései mellett a Gönci járás Abaúji-Hegyalja tájegységeihez tartozó települései alkotják, összesen 104 város és község együtteseként. A zempléni térség településeit korábban az idegenforgalom területi irányításáról és tervezési rendszerének korszerűsítéséről szóló 2006/1979. (III. 16) Mt. számú határozat alapján sorolhattuk az üdülőkörzetek vagy gyógyhelyek közé. A Zemplén desztinációt is magában foglaló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség az országban harmadikként, a 1092/2017. (II. 21.) Korm. számú határozattal, 73 település megjelölésével létesült.
Zemplént 2020-ban turisztikai szempontból ismét kiemelt térségként nevezték meg: a kormány átalakította hazánk turisztikai térképét és a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) Korm. számú rendeletnek megfelelően Magyarországon 11 turisztikai térséget jelölt ki, amelyben a Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség önálló fejlesztési célterületként és desztinációként lett nevesítve. A rendelet a turisztikai térségben 72 települést (Abaújkér mellett Abaújkér-Aranyospusztát már külön nem megnevezve) sorol fel az Abaúji-Hegyalján, Bodrogközben, Tokaj-Hegyalján és a zempléni Hegyközben, mint amelyeket turisztikai adottságai, attrakciói okán a kiemelt térség részének tekint.
Szerencsés fejlemény, hogy a Tokaj-Zemplén desztináció további kiemelt kormányzati figyelmet kapott: a Kormány 1791/2020. (XI. 11.) Korm. számú határozata szerint megkezdődött desztinációnk 2024-ig tervezett 150 milliárdos fejlesztési programjának realizálása.[13] A Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program fő célja a térség turisztikai vonzerőjének növelése.
A közelmúlt vallási értékkincs fejlesztései
Sárospataki Szent Negyed
Az elmúlt 10-15 év a sárospataki római katolikus egyház életében jelentős fejlődést eredményezett. Kezdődött ez 2007-ben a Szent Erzsébet Ház felújításával, amely ezután a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona és a Szent Erzsébet zarándokút kiinduló és szervező állomása lett. Ezt követte a Bazilika felújítása, amely során turisztikai attrakciók is megvalósultak. Mindezek új lehetőségeket jelentenek (például szervezhetők nagyobb létszámú rendezvények), de kötelezettségekkel is járnak: megnövekedett a zarándokforgalom és megnőtt az igény is a különböző lelki programokra.[14]
A Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény a Sárospataki Római Katolikus Plébánia erre a célra átadott helyiségeiben hivatalosan 1967-ben nyílt meg múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységi körrel. Az elmúlt másfél évtizedben évben a Gyűjtemény életében két jelentős fejlesztés történt, elősegítve az emelkedő látogatószámot. Először az épület kapott új arculatot, majd pedig megkezdődött a teljes körű rekonstrukció, amely a 2007-es jubileumi Szent Erzsébet Évhez kapcsolódott. Konferenciatermet, raktárakat és a földszinten kiállítótermeket alakítottak ki az egykori iskolai tantermek helyén. 2007 májusában nyitotta meg kapuit a Szent Erzsébet Ház, amely azóta is kiállításoknak (Házad Ékessége barokk egyházművészeti kiállítás, Hódolat Szent Erzsébet előtt kortárs képzőművészeti kiállítás), előadásoknak, konceretknek ad otthont. A pincerendszer átalakítása keretében az udvarban és az alagsorban kőtárat alakítottak ki, amelyben megtekinthetők a bazilika régészeti feltárása során előkerült maradványok a sárospataki románkori templom kapuíveinek fennmaradt elemei.[15]
A sárospataki bazilika története során számtalan átépítésen esett át (részben környezeti, részben vallási okok miatt).[16] 1964–72 folyamán minden addiginál komolyabb régészeti feltárásra és műemléki helyreállításre került sor. A feltárás az épület történetével kapcsolatban alapvetően új kutatási eredményeket hozott. A változtatások keretében a déli bejárat tornyát nem építették vissza, ugyanakkor üveglapokkal helyettesítették a korábbi festett üvegablakokat és üvegtéglákkal jelölték a Stahremberg-kaput. Ugyancsak ebből rakták ki a gyóntatófülkéket. Az eredeti szintre mélyült vissza a járószintet. A kriptákban talált síremlékeket, sírkő fedlapokat a templom északi falára helyezték el, időrendi sorrendben.
A ’70-es évektől a templom állapota folyamatosan romlott. Az újabb, nagyszabású rekonstrukció keretében 2016-ban befejeződött a déli torony átalakítása: a megmagasított tetőszerkezetben 26 harangból álló harangjátékot helyeztek el, amely megnyíló tűzzománc díszítésű ajtókon át látható és hallható, naponta négyszer. További látványosság lett a torony színes üvegablaka, Bráda Tibor festőművész és üvegtervező alkotása. A klasszikus ólmozott üvegkép technikával készült ablak 7,5 m magas és 2,4 m széles. 2022-től a templom többi 17 ablakába is színes üveg kerül. Végezetül az orgona teljes kőrű felújításáról szólunk. A hangszert 1787-ben kezdte építeni, a munkálatok évekig tartottak. Végül egy manuálos, 13 regiszteres orgona lett, amely annyira tönkrement, hogy 2009-től nem lehetett használni. A 2012–2014-ben történt restaurálás során a 18. századi orgonarészeket megtartották és felújították, és az eredeti terveket aktualizálva befejezték a több mint 200 éven át lényegében ideiglenes állapotban lévő hangszert. Az jelenlegi orgona két manuálos és 19 regiszteres.
A Bazilikában található Szent Erzsébet ereklyéje: egy tenyérnyi darab a ruhájából, illetve egy koponyacsont szilánk. Több mint három évtizede történt ideérkezése a Szent Erzsébet tisztelet újjáélesztésének fontos állomása volt. A Szent Erzsébet előtt tisztelgők, rendszerint nagy létszámú zarándok csoportokokban, jellemzően pünkösdhétfőn és november 18-án érkeznek.
Sárospataki Református Egyház
A Sárospataki Református Kollégium épületegyüttese és az Iskolakert felújítására kormányzati támogatási program keretében 2017–2022 között valósult meg.[17] Ahogy a befejezéséről hírt adó egyházkerületi közlemény fogalmaz: „a projekt keretében sor kerülhetett a Sárospataki Református Kollégium több épületének felújítására és bővítési munkáinak megvalósítására, valamint a lelkészek számára szolgálati lakások felújítására és építésére. A projekt révén a Sárospataki Református Kollégium és környezete teljesen megújult. A külső és belső rekonstrukció jelentős mértékben növelte az épületkomplexum állagának színvonalát és komfort fokozatát. Az alkalmazandó korszerű technológiának köszönhetően több épület belső berendezése is korszerűbb lett és az eddig kihasználatlan épületek új funkciót kaptak.”[18]
A sárospataki református templom teljes külső és belső felújítása a kormány támogatásával 2017–2018 folyamán történt meg.[19] A templomban 1500 ülőhely van, akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek rendezésére. A tanév során a Református Kollégium diákjai számára istentiszteleti helyként szolgál. Már 2009-ben megújult a templom Mooser orgonája.[20] Az 1871-ben épült 24 regiszteres, két manuálos, mechanikus vezérlésű, csúszkaládás orgonát Ludwig Mooser (1807–1881) készítette, amely az egykor híres salzburgi mesternek az országban egyedül, eredeti formájában megmaradt hangszere. A felújítás során a minél hitelesebb hangzáskép és a biztos játszhatóság volt a cél, melynek nyomán Magyarország kategóriájában legeredetibb Mooser hangszerével találkozhat a hallgató. Ahogy Virágh Sándor lelkész fogalmazott: „a sárospataki hangszert jó anyagokból és technológiával építette meg, azonban mindmáig kiható gyenge pontja a légrendszer és a mechanika vezetése volt. Hogy a pataki templom nagy légterét betöltse az orgona hangja, hangképében mély tónusú, nagyzenekar utánzatra törekedett, így az a barokk orgonák hangzásától és a későbbi szolisztikus játékra lehetőséget nyújtó hangszerektől eltér. Szépsége mégis ebben a zsákutca-típusú egyediségében van, és így áll rendelkezésre immár a szakrális zenei szolgálatnak és a művészetszerető koncert-közönségnek.”[21] A hangszer azóta részese a sárospataki zenés istentiszteleteknek, játszanak rajta a Zempléni Fesztivál koncertjein, és használják a Crescendo con Spirito Nemzetközi Művészeti Nyári Akadémia hallgatói.
A sárospataki református temető. Plasztikusan fogalmaz Fodor Ferenc lelkipásztor: „A temetők legalább annyira beszélnek egy település történetéről, szellemiségéről, mint a történelemkönyvek és a levéltárak sárguló feljegyzései. Életünk irányultságát, életértékeinket nemcsak a quo vadis, a „hová mégy,” hanem az unde venis, a „honnan jössz” egyszerre, egymástól elválaszthatatlanul határozza meg. A „honnan” és a „hová” feszültségében egyéni életek és sorsok, de ugyanígy történelmi idők is megméretnek.”[22] A pataki református temetőben kiemelkedő közéleti személyiségek (is) nyugszanak, akik tanárként, tudósként, politikusként vagy más közéleti szerepben jelentős életpályát tudhatnak maguk mögött. A sírok ma már GPS koordináták alapján szerepelnek az egyházközségi adatbázisban, így pontosan azonosíthatók. A Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület temetői séta keretében, Sipos István nyugalmazott gimnáziumi tanár színes történetmesélésével, „Mesélő sírkövek” címmel, dokumentumfilmben örökítette meg a temetőben nyugvó híres pataki kötődésű elhunytak élettörténeteit.[23]
Térségi szakrális értékkincsek
Térségi templomok, kápolnák felújítása, renoválása. Az Európai Unió 2007–2013. évek közötti tervezési-fejlesztési periódusától kezdődően hazánkban is elindult a LEADER alapú vidékfejlesztés. Az első programozási ciklusban a „Vidéki örökség megőrzése” elnevezésű intézkedés keretében a 103/2012. (X. 1.) VM számú rendelet feltételei szerint a térségben több helyi vagy országos védettségű műemlék templom, egyéb szakrális célú épület és környezete megújult. A szakrális műemlékek renoválását az EU határon átnyuló programjai, továbbá az „Egyházi közösségi célú programok és beruházások”, valamint az „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” elnevezésű programok is támogatták.
A Tokaj-Zemplén turisztikai desztináció településeinek szakrális műemlékeit vizsgálva az országos műemléki adatbázisban a templomokra, vallási épületekre, szakrális helyekre szűrve, mintegy 3000 objektumot tart nyilván a kulturális örökségvédelmi hatóság.[24] A megyei lista 253 vallási műemléket tartalmaz, amelyek közül a desztináció 49 településén összesen 90 regisztrált értékkincs található (3. ábra). Sajnos a vidékfejlesztési támogatási forrásokból a már renovált, külső környezetükben rendbe tett szakrális helyekről nem áll rendelkezésre térségi kimutatás, de a vidéket járva szemlátomást széles körben megújultak műemléki templomaink és azok környezete.
- ábra: Műemlék szakrális értékkincsek a Tokaj-Zemplén turisztikai desztinációban[25]
A Tokaj-Zemplén turisztikai desztináció területén három vidékfejlesztési egyesület (akciócsoport) tevékenykedik Encs, Szerencs és Tolcsva központokkal. Munkaszervezeteik segítették az egyházi épületek tulajdonosait a támogatási kérelmeik összeállításában, benyújtásában, majd az elvégzett munkálatokat követően helyszíni ellenőrzések során a hiányosságok feltárásában, az elszámolások teljesítésében. A fejlesztések további irányát a látogatóbarát szolgáltatások kialakítása jelentheti: a GPS koordinátákkal azonosítható templomok bemutatását útbaigazító és gondnokok elérhetőségét tartalmazó információs táblák, örökségkalauzok, háromdimenziós animációkkal és rekonstrukciókkal készült filmek, interaktív eszközök és egyéb installációs eszközök segíthetik. Így egy zempléni vallásturisztikai túra végére megismerhetjük és megérthetjük a zsidó-keresztény örökségét, a Tokaj-Zemplén térség történelmét és ezeknek a középkori-újkori műemlék templomoknak a szakrális és épített örökségbeli jelentőségét.
Zarándokutak kialakítása Zemplénben
A zarándoklatok, legyen az szakrális vagy szekuláris, esetleg a kettő eredőjében található „new age” jellegű spirituális utazás, egyértelműen „lassú” termékek. Az úti mítoszok, mint az Odüsszeusz, Marco Polo, Ulysses és Szinbád bolyongásai, újabb és újabb interpretációikkal a ma emberét is vonzzák, mivel utazásaik magát az életet szimbolizálják. A zarándokutak újkori népszerűsége abból fakad, hogy a modern kor fiataljainak avatási szertartásai, a ballagás, vagy a szalagavató túlságosan formalizáltak és egyre többen úgy gondolják, hogy egy fárasztó utazás alkalmat adhat a saját korlátaik megtapasztalására.[26] A testi-lelki felfrissülésre, megnyugvásra és valódi elcsendesedésre – egy „karnyújtásnyira” is rátalálhatunk a desztinációnkat érintő hazai zarándokutak egyikén. Érdemes felfedezni térségünk rejtett szakrális és csodaszép természeti kincseit, hogy mély tartalommal tölthessük meg túráinkat, és hogy úti célunkon túl önmagunk felé is közelíthessünk.
(Szent Erzsébet Út) A sárospataki Szent Erzsébet tisztelet nem új keletű.[27] Már a Szalkai-kódexben (Szalkai László későbbi esztergomi érsek 15. század második felében lejegyzett iskolai füzetei) piros színnel van megjelölve a novemberi kalendáriumban ünnepként Szent Erzsébet neve. November 19-én, temetésének évfordulóján ma is megemlékeznek róla Sárospatakon. Újjáéledése az 1980-as években kezdődött, egyik fontos állomása Szent Erzsébet ereklyéjének Sárospatakra érkezése volt. Ehhez a tisztelethez kapcsolódik a Szent Erzsébet zarándokút kiépítése.
A Szent Erzsébet Út kialakításának gondolata először az Európa Tanács 1999-es sárospataki konferenciáján merült fel.[28] Ennek záródokumentuma már tartalmazta, hogy az ülés résztevevői kezdeményezik az európai kulturális utak rendszerében egy olyan tematikus út létrehozását, amelyik Szent Erzsébet életének és tiszteletének kultuszhelyeit kapcsolja össze.[29] A kezdeményezésnek újabb lendületet azonban csak Szent Erzsébet születésének közelgő, 800. évfordulója adott. A 2007-es Szent Erzsébet Emlékévre Németországban elkészült a Wartburgot Marburggal összekötő Elisabethpfad, ez adta az indíttatást a Szent Erzsébet Út létrehozásához.
A vallási és kulturális célokat is szolgáló út létesítésére kiváló keretet biztosított az akkor futó, határon átnyúló kezdeményezéseket támogató pályázati konstrukció, amelynek a keretében kiépíthető volt az első szakasz Szent Erzsébet születési helyétől Kassáig. Ebben a kassai Szent Erzsébet Dóm felújításáért felelős Gótikus Utak Gyöngyszemei nonprofit szervezet társult partnerként. A fejlesztéshez szükség volt szervezeti keretre, amely biztosítani tudta a pályázati tevékenység megvalósítását, és az út fenntartását, működtetését. Ennek megvalósítására jött létre 2007-ben a Szent Erzsébet Út Alapítvány, amelynek célja olyan útvonal kiépítése, amely megerősíti a lelki összetartozást és fizikai valóságában is végig járható utat jelöl ki. A Szent Erzsébet Zarándokút saját turistajelzéssel rendelkezik, önállóan és csoportosan végig járható Kassáig. A Zempléni-hegységen keresztül az alábbi településeket érinti: Sárospatak, Bodrogolaszi, Komlóska, Erdőhorváti, Regéc, Telkibánya, Hollóháza, Füzér, Alsómislye, Koksóbaksa, Kassa. A távolság mintegy 100 km, amely átlagosan 3-5 nap alatt teljesíthető. A résztvevők rendelkezésére áll a zarándokút útikönyv (az egyes állomásokon található látványosságokról, érdekességekről tartalmaz leírást), zarándok útlevél, valamint egy lelki zarándokfüzet. A zarándokút egyénileg is megszervezhető. Évente egy alkalommal kerül sor szervezett zarándokútra, amely pünkösd hétfőn indul, az ünnepi szentmise után. Ezt 25 fővel indítják el, figyelembe véve a meglévő vendéglátó és szállásszolgáltatási kapacitást.[30]
Az első zarándoklat 2011 pünkösdjén indult, s azóta nem csak a pünkösdi zarándoklat népszerű, hanem egyre többen keresik a munkatársakat tanácsért, segítségért az egyénileg vagy kisebb baráti társasággal indulók. A kiinduló állomás a Szent Erzsébet Ház: ez a Szent Erzsébet Út Alapítvány székhelye és a zarándokút információs pontja. A megkeresések és tapasztalatok nyomán 2016-ban megnyílt a Szent Erzsébet Zarándokút új szakasza, amelynek célja az volt, hogy Tarcalnál csatlakozhasson a Mária Út kelet-nyugati ágához. Ezzel elérték, hogy a Szent Erzsébet Út a magyarországi zarándokút-hálózat részévé vált. Az új szakasz az alábbi településeket érinti: Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr és Tarcal; itt kapcsolódik a Mária Útba.
A Szent Erzsébet Út elmúlt évekbeli legnagyobb szakrális fejlesztése Füzéren, a várban valósult meg: Füzér várának kápolnája a 15. század végén létesült. A Nagyboldogasszony tiszteletére újjáépített Várkápolna 2020-ban nyílt meg, felszentelése ünnepélyes körülmények között, a helyi történelmi egyházak részvételével történt. A kápolna újra alkalmassá vált egyházi és liturgikus eseményekre, így a hívek és az ide látogatók misét, istentiszteletet, esküvőt, keresztelőt tarthatnak.[31]
(Mária Út zempléni szakasza) A Mária-út nem kimondottan egyetlen útvonal, inkább teljes úthálózat, amely a Közép-Európában fellelhető Mária-kegyhelyeket fűzi össze.[32] A Mária Út (Mariazell–Máriapócs–Csíksomolyó) főtengelye Szikszó felől Hernádkércsnél lép be a Tokaj-Zemplén turisztikai desztinációba, majd Monok, Rátka, Mád, Tarcal érintése után Tokajnál halad át a Tiszán. Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A jelenlegi temető feletti magaslaton építették a Kálváriát, 1910-ben. Az ide vezető felújított széles utat két oldalon kőből készült grottaszerű stációk szegélyezik, bennük színes bibliai alakokkal, müncheni művészek által készített domborműveken. Tarcalon az elmúlt években három vallásturisztikai fejlesztés is megvalósult: a katolikus egyház a plébánia mellett zarándokházat építtetett és működtet, amely egyidejűleg 34 fő befogadására alkalmas. Az Áldó Krisztus szobor Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobra. Öt gránittömbből áll, 8,5 méter magas és közel 50 tonnát nyom. 2015-ben állították fel és ebben az évben nyílt meg a hozzá vezető sétány is. A Szent Teréz kápolnát 1749–50-ben gróf Grassalkovich Antal építtette, Mária Teréziának. A kápolnát Szent Teréz tiszteletére szentelték fel, a hagyományos tarcali szüretkezdő napon, október 15-én, Teréz napján a katolikus hívők búcsújárással tisztelegtek a szent előtt. A gróf Degenfeld család 2015-ben felújította, így a Mária-út egyik méltó állomása lett. A szállodától ide sétaút is vezet, így parkosított terével együtt a kápolna vallási és világi rendezvények egyedülálló helyszíne.
(Csodarabbik útja) A Csodarabbik útja zsidó zarándokút. Az ismertető honlap szerint „a 150 kilométeres útvonal bejárja Tokaj‑Hegyalja zsidó emlékhelyeit és épített örökségét. A zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok megismerkedhetnek a csodarabbik életével, a hozzájuk kapcsolódó legendákkal, az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével”.[33] A zarándokút állomásait röviden az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: 1. Mád: a 18. század végén már népes zsidó közösség élt a településen. Az 1795-ben copf stílusban felépített, 1944 után bezárt és más funkciót kapott, majd 2000–2004 között teljes körűen felújított zsinagóga a települést emblematikus emlékhellyé teszi. Az épület helyet kapott a „Világ legszebb 100 zsinagógája” című amerikai albumban. További mementó a térség legnagyobb zsidó temetője, ahol a mádi hitközség neves rabbijai, Schwartz Ábrahám és Winkler Mordeháj nyugszanak. 2. Tarcal: itt az 18. század közepétől éltek Lengyelországból érkezett családok. Copf stílusú zsinagógájuk 1790 és 1810 között épülhetett. A község híres rabbija, Spira Jakab. a helyi zsidó temetőben van eltemetve. 3. Tokaj: az egykori zsinagóga látványosan felújított épülete 2006 óta kulturális és konferenciaközpont, amely szimbiózisban él a 2008-ban átadott Paulay Ede Színházzal és a 2015-ben megnyílt Világörökségi Bormúzeummal. Nem messze tőlük található az egyetlen, ma is működő imaház. A régi zsidó temető a Bodrogzugban, a túlparton fekszik és csak komppal érhető el. 4. Bodrogkeresztúr: az első lakossági adatok az 1726-os összeírásban lelhetők fel. A közösség híres csodarabbija, Reb Steiner Saje egykori háza ma sok zarándokot vonzó emlékhely, akárcsak a Dereszla-domb oldalában fekvő zsidó temetőben található sírja. Az egykori zsinagóga épülete ma az irodaként szolgál. 5: Olaszliszka: a betelepülő zsidók Lengyelország felől, az 1730-as évektől érkeztek. A község a 19. század közepére a magyarországi haszidizmus egyik központjává vált csodarabbija, Friedmann Cvi Herschele révén. 6. Sátoraljaújhely: a 18. század elejétől érkező zsidók lakossági arányszáma a városban 1880-ra 35% fölé emelkedett és 1920-ban is meghaladta a 30%-ot. A magyarországi haszidizmus megalapítója, Teitelbaum Mózes sírja miatt kiemelt zarándokhely, róla később, a Magyar Zsidó Örökség Útja bemutatásában szólunk. 7. Erdőbénye: a zsidóság jórészt a 19. században telepedett meg. Itt nem maradt fenn a zsinagóga, de a község határában található zsidó temető őrzi az elődök emlékét. Továbbá itt található a vidék egyetlen zsidó fürdőjének épülete, magántulajdonban, felújításra várva. 8. Tolcsva: 1736-ban a megyében Tolcsván élt a legtöbb zsidó, mind lengyel származásúak. 1880-ra a község közel egyharmadát tették ki. Itt született William Fox (azaz Fuchs Vilmos), az amerikai Fox filmstúdió megalapítója. 9. Abaújszántó: a hitközség 1765-ben alakult, zsidók Ausztriából, valamint Cseh- és Morvaországból érkeztek. A helyi temetőben nyugszik két neves rabbijuk, Lőw Eleázár és Lipschütz Arje Lőb. Az egykori mezőváros fontos kereskedelmi központ volt. Zsinagógája 1896‑ban épült, ma raktárnak használják. 10. Tállya: a zsidók betelepülése a 18. század közepétől kimutatható. A létszámgyarapodás következtében a 20. század elején három zsinagóga működött; ma már egyik sem áll. Tállya híres rabbijai, Rosenbaum Gerson és fia, Arje Leib a falu határában fennmaradt zsidó temetőben nyugszanak.[34]
(Magyar Zsidó Örökség Útja sátoraljaújhelyi állomása) A zarándokút első állomása Miskolc, ahol többek között korszerű kiállítástechnikai eszközökkel felszerelt látogatóközpont létesült. A második állomás Sátoraljaújhely, ahová évente ezrek látogatnak el a csodarabbi, Teitelbaum Mózes modern kivitelű sírjához, amely a vasútállomástól induló utca és a várost átszelő főút találkozásánál, a domboldalon elhelyezkedő, sok száz éves temetőben található. A csodarabbi tanácsait az élet minden területén kikérték és sokan felkeresték oltalmazó erővel bíró talizmánjai miatt. A régi zsidótemető közelében egy volt középiskolai kollégium átalakításával 75 férőhelyes zarándokszállást létesítettek, amelyben rituális fürdő (mikve) és imaterem található. A zarándokút további kelet-magyarországi állomásai: Nyírtass, Nagykálló és Makó.[35]
Tanulságok és távlatok
A vallási értékkincs-tulajdonos egyházak, civil szervezeti működtetők előtt álló feladat a templomok, kápolnák s egyéb létesítmények, valamint zarándokutak korszerű szemléltető és tájékoztató eszközökkel történő még ismertebbé, vonzóbbá, befogadóbbá tétele, hogy még a nem hívőket is megérinthesse egy-egy hely szellemisége, spirituális töltése. A kiszolgálási színvonal javítása, fenntartható biztosítása a vallási turizmust szervező laikusoktól a vallási ismeretekben, művészettörténetben való elmélyülést, az egyházi közreműködőktől pedig gazdálkodási, rendezvényszervezési, marketing és kommunikációs ismeretek elsajátítását igényli.
Ebben a kettős témakörben kínál ismeretszerzési lehetőséget a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szenátusa által elfogadott „vallási turizmus szervező szakember” egyéves, hétvégi, levelező munkarendű szakirányú továbbképzési szak.[36] A THE Turizmus és Vendéglátás Tanszéke gondozásában kidolgozott és meghirdetendő – gazdasági képzési területhez tartozó – szakra bármely alapdiplomával jelentkezni lehet.
Összegzésként megállapítható, hogy a multikulturális Zemplén bővelkedik azon természeti és épített értékkincsekben, szellemi örökségben, „szent helyekben”, amelyek a hívő gondolkodású zarándokokat, a transzcendens gondolatvilágban belső megnyugvást, átváltozást kereső vagy csupán a kulturális értékek iránt érdeklődő turistákat ide vonzzák. A hazai vallási turizmus kiemelt idegenforgalmi „termékként” való definiálása, a közelmúltban térségünkben már megvalósult felújítások, fejlesztések lehetővé teszik, hogy a hitben való megerősödés és/vagy a lelki átalakulás, selfness, a kulturális élmény minél zavartalanabbul megvalósulhasson.[37]
Jegyzetek
[1] Varga Mária: A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon. = Keresztény Szó, 22. évf. 2011. 12. szám
[2] Pusztai Bertalan: Vallás és turizmus. In: A turizmus, mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest, 1998.
[3] Mester Tünde: Vallási turizmus. = Turizmus Bulletin X. évf. 2006. 2. szám
[4] Dankó László: Vallási turizmus. Oktatási segédlet a THE Örökségturizmus szakos hallgatói számára. Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak, 2024. (THE Könyvtár Repozitórium)
[5] Mártonné Máthé Kinga – Simonyi Norbert: A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei = Turizmus Bulletin, XVIII. évf. 2018. 2. szám
[6] The European market potential for religious tourism, 2020. október 12. (https://www.cbi.eu/market-information/tourism/religious-tourism/market-potential)
[7] Dankó László – Tóth Zsófia: A bor- és gasztronómiai innováció és kapcsolódása a turizmusfejlesztési stratégiához = Szőlő-Levél, XI. évf. 2021. 2. szám, 84–101. o. (https://szolo-level.hu/category/2021-ev/2-szam-2021-ev/)
[8] NTS2030 Turizmus 2.0. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest, 2021. május (https://mtu.gov.hu/dokumentumok/NTS2030_Turizmus2.0-Strategia.pdf)
[9] Ua. 353. o.
[10] Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv. Magyar Turisztikai Ügynökség. Budapest, 2021.
[11] NTS2030 Turizmus 2.0., i. m. 361. o.
[12] Dankó László: Új megközelítések Sárospatak és Zemplén turizmusában. = Zempléni Múzsa, XXIII. évf. 2023. 3. szám, 31. o.
[13] Tóth Zsófia – Dankó László: A borvidéki területfejlesztési koncepció és program turisztikai vonatkozásai = Szőlő-Levél, XII. évf. 2022. 2. szám, 45–62. o. (https://szolo-level.hu/category/szolo-level-2022-ev/2-szam-szolo-level-2022-ev/)
[14] Kelecseny Mónika: A római katolikus egyház sárospataki vallási turizmus értékkincs fejlesztései. In: Dankó László (szerk): Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2022. SKTE, Sárospatak, 146–154. o. (http://real.mtak.hu/141984/) A Római Katolikus Egyházi Gyűjteményre és a Bazilikára vonatkozó további adatokat e tanulmányból vettem át.
[15] Lásd még: Szabó Irén: Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Sárospatakon = Zempléni Múzsa, XV. évf. 2015. 2. szám, 46–48. o.
[16] Lásd még: Sárospataki Bazilika (https://eger.egyhazmegye.hu/turizmus/sarospataki-bazilika/sarospataki-bazilika)
[17] Megújult Sárospatak (https://tirek.hu/hirek/intezmenyi-hirek/megujult-sarospatak/)
[18] Uo.
[19] Átadták a felújított református templomot. (https://sarospatak.hu/2018/10/31/atadtak-a-felujitott-reformatus-templomot/)
[20] Virágh Sándor: Megújult a sárospataki templom Mooser orgonája. = Reforrás Magazin, LXII. évf. 2. szám. 2009. május 1., 16. o.
[21] Uo.
[22] Fodor Ferenc: A sárospataki református temető (http://patakirefegyhaz.hu/templomunkrol)
[23] Mesélő sírkövek. Séta a sárospataki református temetőben (https://www.youtube.com/watch?v=fR870kX0hrI)
[24] Műemlékem.hu. Objektumok. (https://www.muemlekem.hu/muemlek)
[25] Az adatok forrása: https://www.muemlekem.hu/muemlek alapján saját gyűjtés.
[26] A lassú turizmusról lásd: Dankó László: Új megközelítések Sárospatak és Zemplén turizmusában, i. m.
[27] Szabó Irén: Árpád-házi Szent Erzsébet jelenkori tisztelete Sárospatakon. In: Dankó László (szerk): Örökségértékek és turizmusfejlesztés. SKTE, Sárospatak, 2011. 313–319. o. (http://real.mtak.hu/91393/)
[28] European Conference on Transfrontier Co-operation. Sárospatak, 1999. április 15–16. (https://rm.coe.int/09000016804bd460) Lásd még: Két napig Sárospatak Európa központja = Észak-Magyarország, 55. évf. 88. szám, 1999. április 16. 1., 3. o.
[29] Kulturális útvonal indul Sárospatakról = Észak-Magyarország, 55. évf. 89. szám, 1999. április 17. 1. o.
[30] Szent Erzsébet Út (https://www.szenterzsebetut.hu/utvonal)
[31] Füzér Vára – Várkápolna. (https://fuzervara.hu/varkapolna/)
[32] Vö.: Molnár Attila József: Zarándokút a tájban – A Mária-út kialakításának tapasztalatai. In: Tájtudomány – Tájkeresés V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sopron, 2012.
[33] Csodarabbik útja. (https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/csodarabbik-utja)
[34] Lásd még: https://zemplenizsidosag.hu/
[35] Magyar zsidó örökség útja Kelet-Magyarországon – Ortodox zarándok emlékhelyek bemutatása. A GINOP-7.1.4-16-2016-00002 számú „Egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztése” tárgyú pályázat ismertetője. (https://zsidooroksegutja.hu/a-projektrol/)
[36] Tokaj-Hegyalja Egyetem Szenátusának 136/2023. (12.12.) sz. határozata a „Vallási turizmust szervező szakember” szakirányú továbbképzési szak magyar és angol nyelven történő indításáról.
[37] A tanulmányhoz felhasznált, illetve a témához ajánlott további források: Gacsályi Zsolt: A református zarándoklat teológiája, 2022. február = https://utitarsak.net/a-reformatus-zarandoklat-teologiaja/; James Harpur: Megszentelt tájakon. Magyar Könyvklub, Budapest, 1995; Korpics Márta: Egy zarándokhely átalakulásának vizsgálata a turizmuskutatáson keresztül. In: Fejős Zoltán (szerk.): Helyeink, tárgyaink, képeink. Néprajzi Múzeum, Budapest, 2003; Korpics Márta: Zarándoklat: turizmus vagy vallásgyakorlat. In: Ádám Antal – S. Szabó Péter (szerk.): Zarándokutak – Vallástudományi töprengések a harmadik évezred küszöbén. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 2002; Michalkó Gábor: Boldogító utazás. A turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 2010; Sulyok Judit – Mártonné Máthé Kinga: A vallási turizmus helyzete Magyarországon. = Turizmus Bulletin, XVI. évf. 2014. 1. szám; Székely Klára: Utazás hittel. Szülőföld Kiadó, Szombathely, 2017.
(A tanulmányban hivatkozott internetes források utolsó megtekintése valamennyi végjegyzetben egységesen: 2024. január 31.)