A 20. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal. 1908. június 12-én született Szerencsen. A tízgyermekes munkáscsalád számára a Cukorgyár biztosította a megélhetést. A szabadidejében szívesen rajzolgató fiatalember 1927-ben a gyár ösztöndíjával kezdte meg művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolában. Varga Nándor Lajos professzor szellemi útravalójával ellátva 1935-ben vette át grafikusi oklevelét. A következő években alkalmazott grafikai munkákból tartotta el magát: kiállításokat tervezett, üzleti grafikákat készített. Varga Mátyás meghívta őt a Szegedi Szabadtéri Játékok díszletezési munkáihoz.
Fametszetek készítésével mindig szívesen foglalkozott. Ezzel az eljárással főként ex librisek és alkalmi grafikák kerültek ki kezei alól. Első kisgrafikáit 1939-ben készítette. Mire belelendült ebbe a műfajba, kitört a második világháború. Az ex libris gyűjtése stagnált, majd a háború végére teljesen elhalt, az ex libris egyesületek feloszlottak. A művész könyvjegyeivel 1943-ban még szerepelt a Műcsarnok kiállításán, azonban a háború forgószele őt is elragadta, katonai behívót kapott. Grafikusi képesítése miatt a vezérkarnál teljesített szolgálatot, egyszerű közlegényként térképeket rajzolt. Amikor alakulatát a hadi események miatt Nyugatra telepítették, ő is Németországba került, majd hadifogságba esett. Hazatértekor a megtorlás nem maradt el: bár felróható vétke nem volt, négy esztendeig rendőri felügyelet alatt állt. A megtorlás oka az a két antibolsevista plakát lehetett, amelyeket a negyvenes években készített. Kollektív műteremben dolgozott, hozzá hasonlóan megbélyegzett művészek társaságában, „dekorációs” munkákon. Alkotásjegyzéke az 1944–45. évekből nem tartalmaz kisgrafikát. 1946-ban kilenc, 1947-ben pedig mindössze két ilyen lap került ki kezei közül. Az ötvenes évek elején is csak 1-2 kisgrafikát készített évente.
Másfél évtizedes mozdulatlanság után a Kisgrafika-barátok Köre (KBK) 1959-ben történt megalakulása keltett hullámokat az itthoni kisgrafikai élet állóvizén. A kezdeményezés Réthy István gyűjtő érdeme volt, aki korábban is részt vett az egyik megszűnt egyesület vezetésében. Javaslatát a Fiatal Művészek Stúdiójában Stettner Béla grafikus támogatta, aki kommunista párttagsága és művészi tekintélye révén úrrá tudott lenni az alakulási nehézségeken. Jelentkeztek a régi gyűjtők is és a kör első elnökévé Soó Rezső egyetemi tanárt választották. E tisztségben őt később Varga Mátyás, Kossuth-díjas díszlettervező, majd Varga Nándor Lajos, a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének vezetője követte. 1978-tól Fery Antal volt a társulás elnöke, amely 1990 óta „Kisgrafika-barátok Köre” Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület néven működik.
Fery Antal kisgrafika-művészi hírneve a hatvanas években a határokon túlra is eljutott. 1960-ban már cikket közölt róla a dán gyűjtők patinás folyóirata, a Nordisk Exlibris Tidsskrift, akkor még magyar szerzőtől. A külföldi szerzők érdeklődése is hamarosan megmutatkozott: 1963-ban a római Exlibris c. lapban Bono Salvatore méltatta munkásságát, egy hollandiai grafikai újságban pedig Herbert Blokland írt művészetéről. 1962-re a KBK annyira megerősödött, hogy saját folyóirat kiadása is felmerült. Előbb csak szerény, évente háromszor megjelenő néhány oldalon, később 48 oldalas terjedelemben jelentették meg a Kisgrafika c. folyóiratot. Említésre érdemes szokás a kisgrafikai folyóiratoknál külföldön is, hogy az előfizetőket évenként grafikai mappával ajándékozzák meg. Fery Antal népszerűségét mutatja, hogy elsőnek adták ki e célra 1962-ben 40 ex librisét tartalmazó mappáját.
1965 júniusában az Országos Széchenyi Könyvtár rendezi meg a művész ex libriseinek kiállítását. Az intézmény ekkor még a Nemzeti Múzeum épületében működött. A 62 mű felsorolását tartalmazó katalógus előszavát maga a művész írta. Ebben mondja el a „fametszet varázsával” való találkozását. Gondolatai közül az alábbi feltétlenül megszívlelendő: „Gyakorlatból tudom, hogy a leggyengébb ex libris akkor születik, amikor az ember nagyon hallgat a megrendelőre.” Ugyanebben az esztendőben érte őt az a megtiszteltetés, hogy két magyar művész társaságában meghívást kapott a lengyelországi Malborkban megrendezett, sorrendben második nemzetközi exlibris-biennáléra. (Az első ilyen kiállításon magyar művész még nem vett részt.) Ez alkalommal Fery alkotásait együtt állították ki 20 japán és 47 európai művész munkáival. Malborkban csak meghívott művészek szerepelhetnek. A művész e meghívást akkor már 400 darabot meghaladó kisgrafikáinak színvonalával érdemelte ki.
Az exlibris-egyesületek nemzetközi szervezete, a FISAE 1968 júniusában 12. kongresszusát rendezte meg az olaszországi Comóban. A szövetség ez alkalomra először adott ki évkönyvet Az ex libris művészei címmel. A világszerte nagy érdeklődéssel kísért kiadványsorozat első kötetében 17 exlibris-művész szerepelt. Hazánkat Fery Antal képviselte.
Az exlibris-gyűjtők következő, 13. kongresszusát 1970-ben Budapesten, a Fészek Klubban rendezték meg, amely alkalommal több grafikai kiállítás is nyílt a fővárosban. Ezek egyike, az Ernst Múzeumban rendezett kortárs-kisgrafikai kiállítás főrendezői tisztét Fery Antal látta el, nagy szakmai tudással, kiváló ízléssel, nagyban hozzájárulva ezzel a népes nemzetközi találkozó sikeréhez. Mindezek visszhangjaként a külföldi exlibris-újságok éveken át a budapesti kongresszust tekintették mércének a további évek hasonló találkozóinak megítélésében.
1973 szeptemberében Tokajban nyílt kiállítása. 1974-ben a belgiumi Graphiafolyóirat ismertette műveit. 1978-ban a Kisgrafika 2-3. számában Semsey Andor köszöntötte a 70 esztendős Fery Antalt. A születésnap alkalmával nyílt meg Szerencsen, a Rákóczi emlékét idéző vár helyreállított szárnyában a művész nagyszabású kiállítása, amely mintegy összefoglalását adta kisgrafikai művészetének. (A szerencsi Zempléni Múzeumban található az ország csaknem teljes Fery-gyűjteménye.) Az 1988-ban nyolcvanadik születésnapját megért művész külföldi népszerűségének hullámai Portugáliáig eljutottak. Ekkor jelent meg a neves portugál szakíró és könyvkiadó, A. M. da Mota Miranda akkorra már hat kötetesre bővült enciklopédiájának újabb kötete, amelyben Fery Antal munkásságának francia nyelvű ismertetése is olvasható, 23 kisgrafikájának bemutatása mellett. Ő az első magyarországi grafikus, aki ebben az illusztris sorozatban szerepel.
A művész életpályájának áttekintése után most munkásságának összefoglalását, értékelését várja az olvasó. Ennek az igénynek megfelelni nem kis feladat, hiszen a művész kisgrafikáinak száma jóval meghaladta a 2000 darabot. Mindezek kiegészítéséül rá kell mutatnunk témaválasztásának gazdagságára, ugyanis ex librisein és alkalmi grafikáin életünknek, kultúránknak úgyszólván minden jelensége visszhangot kap. A jobb áttekintés érdekében megkíséreltük a lapok témánkénti megosztását: 1. A történelem nagyjai, írók, művészek arcképei; 2. műemlékek, nevezetes épületek; 3. szőlős-boros ex librisek; 4. természeti értékeink, fák, virágok, 5. minikönyvek.
1.) A portré fába metszése, egy-egy író, művész arcvonásainak a tenyérnyi ex libris felületén való meggyőző megjelenítése a szakma legnehezebb feladatai közé tartozik. Fery Antal fél évszázadon át metszette fába a magyar költészet nagyjainak arcvonásait Csokonaitól néhai jó barátjáig, Berda Józsefig. Kodály Zoltán portréi mellett a zene számos kiválósága, így Erkel, Liszt, Bartók, Bach, Haydn, Mozart, Wagner arcvonásait is megörökítette egy-egy zenekedvelő gyűjtő részére készült „ex musicis” lapján. A magyar képzőművészeknek valóságos „képzeletbeli múzeumát” alkotta meg Csontváry, Egry, Koszta, Kós Károly, Aba-Novák stb. arcképeivel. Hollandiában is elismeréssel méltatták Rembrandt-portrés ex libriseit. Van Gogh-ot idéző több fametszete az amszterdami Van Gogh Múzeumba is bekerült. Fery Antal külföldi népszerűségét elsősorban portrés ex libriseivel szerezte meg. A gyűjtők Európa több országából rendszeresen keresték meg őt felkérésükkel, hogy az irodalom, zene világszerte megbecsült nagyjainak arcképét vésse leendő ex librisük nyomódúcaira.
2.) Műemlékeink, hazánk múltjának élő tanúi ugyancsak gyakran megjelennek a művész grafikáin. Ezek közül is előszeretettel metszette fába a szülőföld nevezetességeit: a szerencsi Rákóczi-vár, az ottani református erődtemplom puritán formáit fényképnél meggyőzőbben idézve elénk. Egész kiállításra valót tesznek ki ezek a lapjai, amelyek között olyan gyöngyszemek találhatók, mint az ócsai, a gyöngyöspatai templom, a margitszigeti Szent Mihály kápolna. Egyedülálló a művésznek az a fametszet-sorozata, amely a magyarországi könyvtárak (debreceni, sárospataki, egri, kalocsai, gyöngyösi stb.) épületeit népszerűsíti.
3.) A szőlős és boros ex librisek hazánk határain kívül is, Európa valamennyi bortermelő országában népszerűek. Az ilyen témájú kisgrafikákról Olaszországtól Hollandián át Dániáig több pompás kiállítású kötet jelent már meg, s ezekből Fery Antal művei nem hiányoznak. Az európai szőlős-boros exlibris-termésről Lucas Cranach születési helyén, a németországi Cronach város könyvtárában már két ízben rendeztek nagyszabású kiállítást, a művész lapjainak jelenlétével. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ilyen témájú kisgrafika-gyűjteményének alapját 1969-ben a magyarországi születésű, s a lengyelországi Tarnow-ban élő Lippóczy Norbert agrármérnök vetette meg, 800 darabból álló adományával. 1984-ben e gyűjtemény 3500 darabos katalógusában Fery Antal munkásságát 107 kisgrafika képviselte, amely az abban szereplő több száz európai művész között a legnagyobb számú alkotás.
4.) Természeti értékeink, fák, virágok, kertek idéződnek emlékezetünkbe leglíraibb hangulatú lapjain. 1981 óta alkotásjegyzékében egyre több olyan alkotás szerepel, amelyen valamelyik botanikus kert vagy arborétum neve látható, a tájra legjellemzőbb fa vagy növény levelének, virágjának ábrázolásával. Ezeken az alkalmi grafikákon az ex libris mintájára „ex herbario” (magyarul: növénygyűjteményéből) szavak szerepelnek. Szép formájú fügefalevelet látunk a Gellérthegy növényi értékeit figyelmünkbe ajánló lap díszeként. Egy másik metszeten a Városligeti tó partján élő mocsári ciprus ága jelképezi e nagy múltú parkot. A lipótvárosi Bazilika mellett egy Kínából származó ritka fa él, a neve: kínai susogófa. Ennek virágzó ága látható az „Ex herbario Szent István tér” feliratú fametszeten. Ugyanilyen szépséges jelképek díszítik a Tabán, Népliget, Vérmező, Múzeumkert értékeit megörökítő lapokat. Nem hiányoznak a sorozatból az arborétumok sem. Egy fenyőtobozos lap az alcsúti, egy égerleveles grafika pedig az erdőtelki arborétum meglátogatására csábítja a nézőt. „Szent Margit sziget – az első magyar kertművészeti emlék, 1251” hirdeti egy grafika. Ezen a domonkos apácák ruhájában a sziget névadója látható, kezében zsoltáros könyvvel, liliommal. A mintegy 40 lapból álló sorozatban „In memoriam” lapok emlékeztetnek a botanika jeles művelőire.
5.) Minikönyvek. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztályán 1980-ban minikönyv sorozat indult a magyar szellemi élet nagyjairól, s idővel három kötet látott napvilágot. A könyvecskék szövegének válogatását Bottyán János végezte, a fametszetű illusztrációkat Fery Antal készítette. Az első kötet Bethlen Gábor fejedelem születésének 400. évfordulójára jelent meg, a következő Arany János halálának 100. évfordulójára 1982-ben, a harmadik Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulójára, 1984-ben.
1993 márciusában a 85 esztendős, de szellemi erejének teljes birtokában levő Fery Antalt váratlanul fellépett betegség verte le lábáról. Életének utolsó hónapjaiban munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. 1994. június 30-án csendben elszenderedett. Személyében a mai magyar kisgrafika művészet legnagyobb, stílusteremtő mesterét veszítettük el, aki több ezer darabot kitevő alkotásaiban a magyar művelődés grafikai enciklopédiáját alkotta meg. Remek fametsző volt. Ez volt számára a fő megnyilatkozási forma, bár rajzban, akvarellben, sőt mozaik-képekben is maradandót alkotott. Grafikai lapjait a biztos kézjárás mellett pózmentes hazaszeretete, meleg embersége és ritkán megmutatkozó, fanyar humora tette olyan jellegzetessé, hogy a világ gazdag exlibris-terméséből is kiviláglanak alkotásai.