Bertha Zoltán: A Himnuszról – ősi tájon
A Magyar Kultúra Napja – lényege és szándéka szerint – nemzeti imádságunk, a Himnusz 1823. január 22-ei születésének, kéziratos véglegesítésének emlékünnepe. Közösségi létezésünk megtartó szellemét
A Magyar Kultúra Napja – lényege és szándéka szerint – nemzeti imádságunk, a Himnusz 1823. január 22-ei születésének, kéziratos véglegesítésének emlékünnepe. Közösségi létezésünk megtartó szellemét
Tisztelt ünneplő, kedves szoboravató gyülekezet – mindannyian a Kárpát-hazából és szerte a nagyvilágból! A Magyar Írószövetség (s természetesen az egész magyar író- és művésztársadalom, benne
A közelmúltban látott napvilágot Tóth-Máthé Miklós, a kiváló próza- és drámaíró történelmi színműveinek Tűz és kereszt. Történelmi drámák c. impozáns gyűjteménye (Uropath Kiadó, Debrecen, 2010).
Jubileumi kötettel ünnepli – olvasóival, tisztelőivel együtt – ötvenötödik születésnapját a kiváló költő, a Bükkalján élő, Mezőkövesden lakó Cseh Károly. S ebben a legújabb verseskönyvben
„Meglelted a magyarságot, melyről már azt kezdtük hinni, hogy nincs is. Hiszen itt vannak, akik a Kálvin istenéből bölcs, külön, magyar Istent csináltak, errefelé nem
Átlagos méretű, használt holmikat árusító üzletben vásárolt cipőik alá hajtani a világot még jelképesen sem akarták. Találkoztak, s amikor már harmadik vagy negyedik alkalommal látták
„Tekintete: tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot,
„Nem ismerek még egy népet, amelyik ennyit szenvedett. Idedobva idegenek közé, mint a másformájú csibe a baromfiudvarba. Meg kellene vizsgálni, hogy a legrégibb értelemben van-e
Évezredforduló, Jézus születésének kétezredik, a keresztény magyar államiság celebrált kezdetének ezredik évfordulója: többszörös alkalom az ünneplésre, a számvetésre, a lelki elmélyülésre. Mert nemzetünk történelmi útjának