Öreg diófám lomb-terebélye
Árnyát teríti napfénytüzet oltva,
Perzselő hőség forró szeszélye
Megsemmisülten, hűsen hull a porba.
Diószüretre gyérül a lombja,
Termése gazdag, de megtépázva áll.
Bús őszi szelek sírva, jajongva
Találkozgatnak tépett lombjainál.
Tél fehér hava tar ágakra hull.
Csak varjú köröz, rekedten mondja: kár.
Harkály doktor kopácsolva búsul.
Reszket az ágon, de diagnosztizál.