Dobay Béla: Komáromi János ébresztése
Gondolatok az író születésének 125. évfordulóján A Magyar Rádió Budapest I. és Budapest II. hullámhosszán 1937. október 7-én, csütörtökön a leghamarabb hozta nyilvánosságra a
Gondolatok az író születésének 125. évfordulóján A Magyar Rádió Budapest I. és Budapest II. hullámhosszán 1937. október 7-én, csütörtökön a leghamarabb hozta nyilvánosságra a
Életútja 1925-ig A Sárospataki Református Kollégium, s azon belül a Teológiai Akadémia 20. századi történetének meghatározó alakja volt Mátyás Ernő, aki fájdalmasan rövidre szabott életútjának
Mintegy mottóként előrebocsáthatunk egy olyan nem feledhető tézist, amire jelen tanulmányunk is emlékeztet a maga egészében: a pedagógia a 19. században még erőteljesen filozófiai tudomány.
A hagyomány szerint 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium fennállásának közel ötszáz éve alatt államférfiak, tudósok, irodalmárok sorát adta a magyar kultúrának. A legkiválóbb személyiségek munkásságuk
Immár 46. alkalommal jövünk itt össze Kassán, hogy legféltettebb kincsünkről, az anyanyelvünkről folytassunk eszmecserét. Húsz, esetleg harminc, illetve negyven évvel ezelőtt az „összejöttünk” helyett inkább
Nagy Béla sárospataki református teológiai professzor 1916-ban, a Losoncon tartott teológiai értekezleten ismerte meg az erdélyi – közelebbről: mezőségi – lelkipásztort: Makkai Sándort. Kezdeményezésére a
Hat évtizeddel ezelőtt Sárospatak tudósát, dr. Újszászy Kálmánt arra kérték meg, mutassa be Zemplén megyét egy rövid rádióelőadásban. Ennek az előadásnak a gépirata a hagyatékban
Az első saját élményem a társadalmi részvételről A hetvenes évek végén fiatal és szakmai ambíciókat tápláló csapatban dolgoztunk az ország akkori legnagyobb lélekszámú lakótelepén, népművelőként.
Az UNESCO világörökség részének ajánlja a nemzetközi temetkezési kultúrával foglalkozó világszervezet (FIAT/IFTA) a magyar kopjafejfás temetőket – erről a szervezet 2014. május 28–31-én Düsseldorfban tartott
Az alábbi cikk összefoglalni igyekszik mindazon információkat, amelyek Fáy András sárospataki tanulmányaival kapcsolatosak.[1] Fáy pataki diák volta köztudomású, ugyanakkor az 1793–1799 között kisdiákként, 1803–1804-ben pedig