Lászlóffy Csaba esszéi
Tabernákulum Ami por rárakódott, no meg a vétkek s a hazug igék piszka-korma. Az oltári szentségeket tatárjárás utáni pogány, vagy újabb-kori csóró kéz csente
Tabernákulum Ami por rárakódott, no meg a vétkek s a hazug igék piszka-korma. Az oltári szentségeket tatárjárás utáni pogány, vagy újabb-kori csóró kéz csente
Micsoda csend és mennyi tünemény! A fiú megáll a fény rácsai mögött csodálni az aranykupolás bodrogközi pusztaságot, ahová mindig visszavágyott… Lelke mélyéig az ő földje
Micsoda csend és mennyi tünemény! A fiú megáll a fény rácsai mögött csodálni az aranykupolás bodrogközi pusztaságot, ahová mindig visszavágyott… Lelke mélyéig az ő földje
„A hangosfilm megtanítja fülünket differenciálni. Ahogyan a némafilm megtanított bennünket látni.” (Balázs Béla: A film szelleme)[1] Az alábbiak Balázs Béla szellemében vázolják egy teljességelvű
2011 jelentős dátum a történelmi Zemplén vármegye egykori székvárosának, Sátoraljaújhelynek történetében: alapításának 750. évfordulóját ünnepli. Jelen írásomban egy évszázadot felölelő időutazást kívánok tenni, a Millennium
„Rettegjetek a tudatlanságtól!” Comenius (1592–1670) szavait idéztem. A Labyrint sveta, magyar fordításban a Világ útvesztője és a szív paradicsoma című, 1623-ban írt világhírű művében elmondja,
A szociológiai-pozitivista szemléletmód az elmúlt századfordulón Pikler Gyula működésével érte el magyarországi történetének csúcspontját.[1] A német tudományos felfogással szemben – hasonlóan egykori mesteréhez Pulszky Ágosthoz
A magyarság szónak három, jól elkülöníthető jelentését tüntetik fel az értelmező szótárok: 1. azoknak a tulajdonságoknak az összessége, amelyek a magyar embereket, népet, nemzetet jellemzik;