Vass Tibor: < Bibinke és > játéka a haljboltban
Egyes halottak haj- és hangszála lelkünkön szárad. Másoké betűtesteinken, ki nem tolja le, a tipográfia mestere lehetünk számítógéppel. Ezt is könyvcímből, kölcsönkönyv-gerincről lesem. A leesem
A keresés eredménye:
Bolvári-Takács Gábor: A Nádasi Balett Stúdió, 1937–1949
Az esztétikum szélesebb érvényű megjelenési formái közül a naiv művészet hatását is föllelhetjük az 1970-es évek magyar játékfilmjében. Apollinaire alkalmazta 1908-ban Henri Rousseau-ra a „naiv
Kőháti Zsolt: A naiv film a hetvenes évek magyar filmművészetében
Az esztétikum szélesebb érvényű megjelenési formái közül a naiv művészet hatását is föllelhetjük az 1970-es évek magyar játékfilmjében. Apollinaire alkalmazta 1908-ban Henri Rousseau-ra a „naiv
Fazekas Balogh István: „Vállalnom kell, hogy kifogjak a sorson…” Mladonyiczky Béla szobrászművész pályája
„A múzsáknak szentelt ezen épületet a jótevők közös segítségével 1821-ben emelték” – áll latinul a mondat a Sárospataki Református Kollégium főbejárata feletti márványtáblán. E sok
Labancz Eszter Szidónia: Aczél György és a vitatkozás „szabadsága”
Meddig terjedt a hatvanas években Magyarországon az alkotói szabadság? Hogyan és főleg miért lehetett egy művész a Kádár-rendszer képviselője? Hogyan működött az informális kapcsolatokra építkező
Tőzsér Zoltán: Nyugat-európai orientációjú oktatáspolitika a két világháború között
A két világháború közötti „nyugat európai orientációjú” magyar oktatáspolitika két kiemelkedő iskolájának tekinthető az 1931-ben létesült sárospataki Angol Internátus és az 1939-ben indult pannonhalmi olasz
Éles Csaba: Nemzeti fölemelkedés és tudatos hazafiság
Az egyre erőteljesebben radikalizálódó klasszikus magyarországi reformkor második felének, majd különösen az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc mintegy másfél esztendejének, továbbá az azt követő progresszív
Bába Szilvia: Magyar identitás az Amerikai Egyesült Államokban
A kárpát-medencei magyarságra jellemző Kányádi Sándor vers sora: „Vagyunk, amíg lenni hagynak, se kint, se bent, mint az ablak.”[1] Ám a diaszpóra problémája más és