Tölgyesi Géza versei (Lapis József bevezetőjével)
Tölgyesi Géza versei elé Tölgyesi Géza verseire tavaly év végén bukkantam rá a Holmi folyóiratban, amikor az adott év legszebb verseiből igyekeztem listát összeállítani
A keresés eredménye:
Ungvári Judit: A debreceni kőszínház 150 éve
A közkeletű cívisvárosi anekdota szerint Debrecennek azért lett kőszínháza „mer’ telik rá” – legalábbis állítólag ezzel indokolta a korabeli közgyűlésen az egyik városi képviselő a
Támba Renátó: Kislány kakassal
Koszta József néhány leánygyermek-ábrázolásának gyermekkor-történeti ikonográfiai szempontú elemzése A hazai pedagógiai szaksajtóban a képzőművészeti alkotások gyermekkor-történeti szempontú elemzésének Magyarországon ma még nincsenek kiterjedt
Vitéz Ferenc: Az „önmagával azonos” művész – Holló László emlékezete
Holló Lászlót (1887. március 6., Kiskunfélegyháza – 1976. augusztus 14., Debrecen) Végvári Lajos nevezte a magyar művészettörténet egyik legsajátosabb, magába zárt, öntörvényű személyiségének, akit az
Koncz Gábor: A pataki kollégium visszavételének (1989–1990) történelmi körülményei
Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei. Ezért is szükséges hangsúlyozni: a Sárospataki Református Kollégiumot a pártállamtól
Enghy Sándor: Zsidó szellemtörténeti kalandozások
Hankiss Ágnes is úgy kezdi könyve* előszavát, hogy témája előtanulmányait említi. Én csupán azért járok el hasonló módon könyve ismertetése elején, hogy ne ringassam hamis
T. Kiss Tamás: Durkó Mátyás életútja
A felnőttekkel való foglalkozás, a felnőttek tudásának bővítése, általános és szakismereteik pótlása, kiegészítése és gyarapítása – ha koronként eltérő mértékben és módon is – alapvetően
Striker Sándor: Kulturális meghatározottság és gömb-gondolkodás
Az egyén világa, az aszimmetrikus agy polaritása „Az erkölcsi elv” című doktori disszertációm[1] és az annak alapján Az ember tragédiája rekonstrukciója címmel kiadott könyv