Napszállta előtt
Az ég rőt
szemérve tárva
lágyékának bársonyát
messzi templom
tornya döföli
mint árva
borjú rózsás
orra
gazdája oldalát.
Lopva
tompa ikrás
feketét kever
a nyár
méla színeihez a
szivárgó este.
Csitul a táj
nyújtózik
lassan
a megvénhedt
idő.
Elül a vágy s nincs
ki láthatná
a pillanat örökén
amint
elnyíló
öreg ajakán
megcsöppen a nyál.
Kámea
Kifacsart
méla
gyerekarc
múló
árkaiban
könnyfosszíliák.
Vigasztalan
impotens
kásás
délidő.