Mielőtt elmélyednénk a Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos kiadványsorozata, a Sárospataki Pedagógiai Füzetek legújabb számának bemutatásában, megosztunk néhány gondolatot ennek múltjáról. A folyóirat az első számmal 1969-ben indult, s bár olykor voltak kimaradások, a tudományos pedagógiai periodika jellemzően évente megjelenve gazdagította a sárospataki tanítóképzést, adott teret szakmai eredmények megismeréséhez, továbbá évfordulók és más jeles események ünnepi gondolatainak megismerhetőségéhez. A sorozat 26. száma 2009-ben jelent meg, Ködöböcz József inspiratív bevezető tanulmányával A múltból a jövő felé címmel, amely – meglehetős ellentmondással – a tudományos periodika évenkénti megjelenése leghosszabb megtorpanásának kezdete lett. Egy különszámmal – talán tévedés volt felhagyni a számozás folytatásával, de lehet, csak óvatosság – indult újra hat év után a Sárospataki Pedagógia Füzetek 2015-ben. Az egri Líceum Kiadó gondozásában megjelenő kötet A pedagógusképzés megújítása címmel mutatta be a sárospataki fejlesztéseket és azok eredményeit (főszerkesztő: Hauser Zoltán, szerkesztő: Kelemen Judit. Sárospataki Pedagógiai Füzetek. Különszám. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2015. ISBN 978-615-5509-34-6) Az újraindult pedagógiai periodika (jelenleg már a Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos kiadványsorozata) ezt követően éves rendszerességgel megjelenve érkezett el 2022-ben Erdei Róbert Reziliencia és iskolakezdés című könyvéhez, amely immár a 30. kötet.
A könyv bemutató elemzése előtt szóljunk néhány szót a mű születésének körülményeiről, s magáról a szerzőről! Erdei Róbert az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógia és pszichológia szakjain folytatta tanulmányait. Ez a meglehetősen szokatlan szakpárosítás különösen hasznosnak bizonyult kutatási témájának kiválasztásában és a kutatások folytatásában egyaránt. Erdei nem élt a számára felkínált lehetőséggel, hogy a budapesti egyetem két tanszékének valamelyikén folytassa tudományos pályafutását. Visszatért Észak-Magyarországra, és gyermek- és szülőközelben kezdte meg gyakorlati munkáját, folytatta kutatásait. E tevékenységre, ennek doktori értekezésben megismerhető eredményeire a pedagógusképzés megújításában elkötelezett sárospataki „Comenius Képző” rögtön felfigyelt. Oktatói alkalmazásával a térséghez továbbra is kötődő, a szakszolgálati munkában is professzionális szakembert nyertünk meg a sárospataki felsőoktatásnak. Az idő hitelesíti Erdei tanár úr kiemelkedő alkalmasságát, együttműködő emberi kvalitásait, valamint elköteleződését a sárospataki pedagógusképzés minősége iránt.
Közel húsz év munkájának eredményét fogja kezében az olvasó. Az elméleti beágyazottság és a gyakorlati munka kölcsönhatása kedvezően hatott könyvének megalkotására. Erdei Róbert könyvének címét kétféleképpen értelmezhetjük. Gondolhatjuk, hogy a rezilienciának az iskolakezdésre gyakorolt hatását vizsgálja a szerző. Ha az empirikus kutatás tárgyára vagyunk kíváncsiak, akkor teljesen jogos ez az értelmezés. Ha azonban azt szeretnénk tudni, hogy milyen területekről szerezhetünk hasznos ismereteket a könyvből, akkor szélesebbre kell tárnunk értelmezésünk kereteit. Sokkal többet tudhatunk meg ugyanis a rezilienciáról, mint amire az iskolakezdéssel összefüggésben szükségünk volna. Reményeink szerint a közelmúlt felsőoktatási környezete, a munkatársak nyitott együttműködése gazdagító hatással bírt a témakör folyamatos fejlesztésére.
De mi is a reziliencia? Gyakorta tapasztaljuk, hogy egyes gyermekek sokkal jobb eredményt érnek el, mint amit értelmi képességeik, motivációjuk alapján elvárnánk tőlük. Más esetekben viszont ez az eltérés épp ellenkező irányú. A reziliencia az egyik oka ezeknek az eltéréseknek, azaz, hogy az egyes gyermekek milyen mértékben képesek megküzdeni az előttük álló nehézségekkel.
Sikeresen ad választ számos fontos kérdésre a könyv. Egyrészt, hogy a fejlődési rizikónak kitett, de rezilienciát mutató gyermekek hatékonyabbak-e az iskolai beválásukat illetően, mint azok, akik rizikósnak tekinthetők, de nem reziliensek? Könnyebb-e az iskolakezdés átmeneti időszaka a rezilienciával jellemezhető gyermekeknek? Másrészt, alkalmas-e a kognitív képességek magasabb szintje egyfajta védőburkot jelenteni a gyermekek számára, tehát a jobb képességekkel bírók sikeresebbek-e az iskolai beválásban? Harmadrészt, hogy a reziliencia és a jobb kognitív képességek összefüggenek-e? Negyedszer, fejleszthető-e a reziliencia, illetve a kognitív képességek olyan módon, hogy ez a hatékonyabb iskolai beilleszkedésben is tetten érhető legyen?
A kötet felépítésében először a reziliencia kérdéskörének bemutatása következik, pedagógiai vonatkozásainak megtárgyalásával. Ezt követi a reziliencia fogalmától elválaszthatatlanul a fejlődés rizikó- és védőfaktorainak bemutatása. A folytatásban a szerző az iskolai beválás kérdését járja körül. Az iskolaérettség kérdéskörét, elemzését kiemelt jelentőségűen kezeli, mert az iskolai beválás korántsem az iskolában kezdődik, s az iskolaérettség komoly prediktív erővel bír erre vonatkozóan. Bemutatja az iskolakezdés időszakát, ami középső gyermekkornak is nevezhető. Érinti az életkorilag releváns fejlődési feladatokat, amelyek jelentősnek tekinthetők ebben a fejlődési szakaszban, majd a kognitív képességek vizsgálatával foglalkozó fejezet következik. Világosan látja a vizsgálatok korlátait, bemutatja a fejlesztés lehetőségeit. Jelentős téma a módszertan ismertetése, amelyben a kutatás paradigmáját, a vizsgáló eljárásokat, a vizsgálatban részt vevő személyeket és a kutatással kapcsolatos etikai megfontolásokat bemutatva különös hangsúlyt fektet a reziliencia mérésével kapcsolatos dilemmákra. Megismerhetjük a vizsgálat eredményeit, továbbá elemzést olvashatunk a kutatás korlátairól és a továbblépés lehetőségeiről.
A könyvben a nemzetközi szakirodalom mélyreható elemzése alapján ismertet meg bennünket a szerző a reziliencia fogalmának értelmezéseivel, kialakulásának feltételeivel, a tanulás eredményességére gyakorolt hatásával, a reziliencia mérésének és fejlesztésének lehetséges módjaival.
Kinek ajánlható ez a könyv? Ismertetésünkből talán kiderült, hogy a rezilienciával kapcsolatos tudnivalókat a legfrissebb kutatási eredményekkel megalapozva mutatja be a szerző. Ezek alapján pszichológiai és pedagógiai kutatóknak, a pedagógusképzésben résztvevő egyetemi hallgatóknak, ismereteik fejlesztésében elkötelezett pedagógusoknak egyaránt hasznos olvasmány lehet. A könyv stílusa mindazonáltal közérthető, azaz haszonnal forgathatják azok a szülők is, akik segíteni szeretnének gyermekeiknek abban, hogy képességeik csúcsára eljussanak, megküzdjenek esetleges tanulási problémáikkal és az életben előttük álló feladatokkal.
(Erdei Róbert: Reziliencia és iskolakezdés. Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak, 2022. 206 o. ISBN 978-615-6482-02-0. Sárospataki Pedagógiai Füzetek 30. A Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos kiadványsorozata. Sorozatszerkesztő: Ugrai János. ISSN 0230-0435)