Szőlőfajták Görög Demeter grinzingi birtokán
A Tokaj-Hegyalja Egyetem Speculum Kutatócsoportja és a L’Harmattan Kiadó együttműködésében 2022-ben megjelent könyv Görög Demeter 1829-es művének hasonmás kiadása, kiegészítve Zvara Edina tanulmányával, továbbá szőlészeti mutatókat tartalmazó elemzésekkel, jegyzékekkel. Görög Demeter (1760–1833) a magyar irodalom és művelődés elkötelezett szervezőjeként fontos hidat jelentett a magyar és az osztrák kultúra között. I. Ferenc császár gyermekeinek nevelőjeként különleges pozícióból segítette a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok megjelenését, miközben Grinzingben – a mai Bécs egyik városrészében – saját birtokán kísérleti szőlőültetvényt hozott létre. E birtokon a korabeli Európa legnevezetesebb szőlőhegyeiről gyűjtött össze fajtákat, beleértve a Tokaj-Hegyaljáról származókat is. Mindezt az 1829-es lajstromban dokumentálta, amelyet az eredeti mű hasonmás kiadásának köszönhetően most újra felfedezhetünk.
Görög Demeter, mint a magyar kultúra és irodalom elkötelezett támogatója, kiemelkedő szerepet játszott a 19. századi magyar művelődésben. Bécsi tevékenysége során nemcsak a magyar szellemi élet ügyét képviselte, hanem a szőlészet és borászat területén is úttörő munkát végzett, még ha ezen munkásságát a közvélemény kevésbé is ismeri. Grinzingi birtoka egyrészt gazdasági vállalkozás volt, másfelől egyfajta agrártudományi laboratórium, ahol az európai szőlőfajták sokféleségét vizsgálta. Eredményeit Azon sokféle szőlőfajoknak lajstroma címmel adta közre, amely ma is a szőlészeti örökség egyedülálló dokumentuma.
A 264 oldalas, keménytáblás kiadvány három fő szerkezeti részre osztható. Az első az eredeti 1829-es lajstrom hasonmás kiadása, amely nemcsak a 19. század eleji szőlőművelési gyakorlatot tárja az olvasók elé, hanem abban elmélyülve, azt részletesen elemezve Görög Demeter korának gondolkodásmódját és a szőlészeti kultúra iránti elhivatottságát is megismerhetjük. A szöveg megőrzi az eredeti nyelvezetet, tipográfiát és stílust, így a korabeli agrárkultúra közvetlen emléke. Görög Demeter tételesen felsorolja a birtokon ültetett szőlőfajtákat, megnevezve azok eredetét, tulajdonságait és felhasználási lehetőségeit. A tokaji szőlőfajták különleges helyet foglalnak el a listán, amelyekről a szerző elismerően nyilatkozik. Az alábbi sorokban például a tokaji borokat a legjobbak között említi: “Muskatály, fejér. Tokaji. Asztalra is, bornak is a’ leg jobbak közzül való.”, vagy: „A Hazai borok között örömöst a’ Tokajinak adjuk az elsőséget, minekutánna a. Spanyolok és a Frantziák is, kik a’ magokét az égig magasztalják, a’ Tokajiról tsak ugyan megvallják azt, hogy hozzá fogható nints más a’ világon.” Ez a dokumentum tehát nemcsak a szőlészeti hagyományok értékes forrása, hanem egyúttal a 19. század szellemi és kulturális miliőjének izgalmas lenyomata is.
Zvara Edina könyv- és kultúrtörténész tanulmánya a történelmi, kulturális és szőlészeti kontextust elemzi, különös tekintettel Görög Demeter munkásságának magyar és osztrák összefüggéseire. Hangsúlyozza, hogy Görög grinzingi birtoka a 19. századi Közép-Európa egyik jelentős szőlészeti központjává vált, ahol több mint 2500 szőlőfajtát gyűjtött össze, köztük magyar, osztrák, francia, spanyol és kis-ázsiai fajtákat. Görög felismerte, hogy a magyar borászat fellendítéséhez elengedhetetlen a minőségi szőlőfajták telepítése, ezért is szorgalmazta a nemzetközi minták követését. Tehát a grinzingi birtok hatása túlmutatott a helyi jelentőségen: más, később híressé vált szőlészeti gyűjtemények alapításában is szerepet játszott. A szerző kiemeli továbbá Görög lajstromának szőlészeti, nyelvészeti, néprajzi jelentőségét, ahogyan ő fogalmaz: „A reformkor művelődéstörténeti és könyvészetialkotása, írott kulturális értékeink egyik megbecsülendő darabja.”
Az összefoglaló szőlészeti mutatókat Balling Péter szőlészeti kutató, Kneip Antal László szőlészeti kutatásvezető és Monok István egyetemi tanár szőlészeti mutatói, jegyzékei képezik (A Magyar Királyságban és Erdélyben honos szőlőfajták Görög Demeter kertjében, A külföldi szőlőfajták Görög Demeter kertjében, Az egyes településeken említett szőlőfajták Görög Demeter kertjében), s szépen rendszerezik a benne szereplő szőlőfajtákat, ezzel is segítve az eredeti dokumentum tartalmának átláthatóbb feldolgozását, megértését.
A Görög Demeter (1760–1833) grinzingi birtokán ültetett szőlőfajták, 1829 című könyv nem pusztán egy agrártörténeti hasonmás kiadás, hanem olyan átfogó munka, amely bemutatja Görög életművének tudományos és kulturális jelentőségét is. A könyv kiemelkedő érdeme, hogy az eredeti dokumentumot újra elérhetővé teszi, tudományos kontextusba helyezi, megkönnyítve annak feldolgozását és értelmezését a modern olvasó számára. A hasonmás kiadás mellett a tanulmányok és mutatók lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lajstrom tartalma a történeti és szőlészeti kutatások alapvető forrásává váljon. A kiadvány gondos szerkesztése a tudományos precizitás és a kulturális hozzáférhetőség egyensúlyára törekszik. Az alkalmazott szerkesztési eszközök és a könyv jól átgondolt struktúrája miatt a szakértők, az agrárkultúra és a történettudomány iránt érdeklődő laikus olvasók számára is lehetővé válik a könyv teljes körű megértése és élvezete.
Összeségében kijelenthetjük, hogy a kiadvány egyszerre őriz hagyományt és nyújt új perspektívát a magyar és európai szőlészeti kultúra történetében, miközben közérthető formában emeli be Görög Demeter munkásságát a 21. század tudományos és kulturális diskurzusába.
(Görög Demeter (1760–1833) grinzingi birtokán ültetett szőlőfajták, 1829. A Bécsben 1829-ben kiadott könyv hasonmása. Zvara Edina tanulmányával és Balling Péter, Kneip Antal László és Monok István szőlészeti mutatóival. L’Harmattan – Tokaj-Hegyalja Egyetem, Budapest–Sárospatak, 2022. 264 o. ISBN 978-963-414-907-1. Europica varietas Tokajensis. Főszerkesztő: Monok István. Acta Universitatis Tokajensis Sárospatakini – Patrimonium culturale – Fontes I. Sorozatszerkesztő: Molnár Dávid. ISSN 2939-5712)