2022. november 2. és 6. között Sárospatak adott otthont a „Les racines des vignobles de Tokaj et Sauternes” című nemzetközi konferenciának. Az esemény a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Bordeaux-Montaigne Egyetem együttműködésében valósult meg, magyar és francia szakértők részvételével. A tanácskozás fő célja a magyar és francia szőlőtermesztés és bortermelés több évszázadra kiterjedő történelmének bemutatása volt, illetve alkalmat adott a borvidékeket összekötő kötelékek erősítésére, közös pontjaik által. Az esemény anyagából 2023-ban a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a L’Harmattan Kiadó gondozásában, Orbán Áron szerkesztésében jelent meg a Speculum Kutatócsoport kötete, amely a konferencia előadásait tanulmányok formájában ismerteti meg az olvasóival. A keményfedeles kiadvány külső megjelenése illeszkedik a sorozati arculathoz, borítóján Andreas Fucker 1749-es Tokajt ábrázoló metszetével, amely a könyvet kézbe fogva megteremti az olvasó számára a történelmi információk befogadásának légkörét.
A kötet szerkezete követi a konferencia programjának sorrendjét, a tartalomjegyzék után a köszöntők olvashatók, a Tokaj-Hegyalja Egyetem részéről az akkori rektor, Horváth Ágnes angol nyelvű üdvözlése, majd a magyarországi Francia Intézet részéről Kemele-Vandlik Ariadné francia nyelven megírt beszéde.
A bevezető után a kötet két fő szakaszra tagolódik, mindkét szekció öt-öt előadást foglal magába. A tanulmányok francia nyelven olvashatók, ezt követi a tanulmány rövid összefoglalója magyar nyelven, így a franciául nem értő magyar olvasóközönséget szintén megszólítja. Lássuk tehát, milyen előadások hangzottak el a konferencián, az élőszóban bemutatott témák miként kerülnek bemutatásra a kötetben.
A bor arculata és íze – országok imázsai. Ezzel a címmel illették a konferencia első szekcióját, ahol három francia és két magyar szakértő mutatta be kutatási témáját. Marguerite Figeac-Monthus írásában betekintést nyújt a tokaji bor franciaországi ismertségének és elismertségének alakulásáról a 18. századtól napjainkig. Érdekességképpen a tokaji bor áráról és a vámok mértékéről is képet kap az olvasó. Monok István a Bibliotheca Corvina és a tokaji borok közös pontjairól értekezik. Naldo Naldi kódexe nehezen értelmezhető szöveg, de további kutatása ígéretes lehet a tokaji borokkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása érdekében is. Tóth Ferenc a felvilágosodás korába kalauzol el bennünket, ahol a tokaji borok útjait vizsgálja az Oszmán Birodalmon belül. Szerémség török megszállása a tokaji borvidék számára számos előnnyel járt, jelentős szőlőtermelő népesség költözött fel északra, magával hozva a tapasztalatokat, technológiákat. A tokaji édes bor jó híre hamar elterjedt a birodalmon belül és külföldön is. A szállítási útvonalak kijelölése során nem csak a távolság, hanem a biztonság és a vámok is szerepet játszottak. Stéphani Lachaud a sauternes-i fehérborokról tartott előadást, tanulmányában számos táblázatban foglalta össze azokat a kimutatásokat, amelyek a különböző időszakokban a termelt borok mennyiségét, a fehér és vörösborok arányát vetik össze. A szekció utolsó tanulmányában Philippe Meyzie az édes borok és kulináris élmények kapcsolatáról értekezik a 16–19. századokat átívelő időszakot vizsgálva. Megtudhatjuk, hogy a nyugati társadalmakban a 18. században az édes ízek, italok, cukrászati termékek az előkelő rétegek számára különösen kedveltek voltak, így tehetett szert nagy népszerűségre a tokaji is, amit a likőrborok kategóriájába soroltak.
A nemesség szerepe a Tokaji és a Sauternes-i megszületésében. A tanulmánykötet második nagy szakasza a nemesség szerepét veszi górcső alá a két borvidék felemelkedésében. Itt négy francia és egy magyar szerző tanulmányait olvashatjuk. Michel Figeac történelmi áttekintést ad az újkori francia bortermelés és a földbirtokos nemesség kapcsolatáról, fókuszban Bordeaux vidékével, a nemes borokkal. Ezek a birtokok élen jártak a modernizációban, és megállapítást nyert, hogy a siker és a hatékonyság titka elsősorban a közvetlen irányításban rejlett. Tanulmányában Figeac leírja, hogy XIV. Lajos kora számít a minőségi szőlőtermesztés és borkultúra kialakulásának. Caroline Le Mao ehhez a gondolathoz csatlakozva, írásában XIV. Lajos uralkodásának idejére fókuszálva a bordeaux-i bortermelés átalakulásáról értekezik, részletezve azokat a történelmi és gazdasági eseményeket és okokat, amelyek hozzájárultak a változásokhoz. Ezt követi Nagy Kornél tanulmánya, amely rendhagyóan angol nyelven került a kötet írásai közé. Témája a Rákóczi család szerepe és befolyása a Tokaj-Hegyalja borvidéken. A magyar olvasó számára egyértelmű a Rákóczi család betöltött szerepe a térség szőlőtermesztésében és bortermelésében, Nagy Kornél azonban bemutatja azt a folyamatot is, ami a család és a borvidék felemelkedéséhez vezetett. Jean-Pierre Poussou a párizsi pincék összeírásait elemezve von le következtetéseket az édes borok franciaországi elterjedéséről. Megállapítja, hogy a 18. század utolsó harmadára mutatkozott meg az a változás a pincék állományában, ami az asztali vörös borok irányából a fehér likőrborok és desszertborok felé mozdította az arányokat, mivel a társadalom felsőbb rétegeiben ekkor jöttek az édes ízek divatba, ahogy korábban Philippe Meyzie-nél is olvashattuk. Végezetül Corinne Marache tanulmánya zárja a kötet második szekcióját, a sauterne-i példán keresztül vizsgálja a mezővárosok és kisvárosok bortermelésre gyakorolt hatását a 19. században és a 19–20. század fordulóján, amely időszak jelentősen eltért a kötetben korábban bemutatott évszázadoktól. A kereskedelem fejlődése a termelés és a marketing területén is változásokat hozott magával ebben az időszakban. A kiskereskedelem és a kapcsolódó szakmák (pl. kádárok) fejlődését is nyomon követhetjük. Corinne Marache megállapítja, hogy azok a kisvárosok, amelyek bortermelése jelentős volt, erősen eltérő képet mutattak más, hasonló méretű mezővárosokhoz képest.
A kötet lezárásaként Michel Figeac francia nyelvű összegzése olvasható, amelyben a konferencián elhangzott előadások konklúzióját fogalmazza meg. Kiemeli azokat a közös pontokat, amelyek a tokaji és sauternes-i borvidékre egyaránt jellemzőek. A tanácskozáson elhangzott előadások témáit történelmi, kronológiai sorrendbe rendezve ismerteti, majd visszatérve a jelenbe olyan kérdésköröket érint, amelyek mindkét borvidék hírnevének alapját képezik: a tradíciók, az évszázados minőség. Ezután a jövőbe tekintve az elkövetkező kihívásokat és lehetőségeket vázolja fel, amely például a környezetvédelem kérdésköre. A kötetben megtalálható ezen kívül a konferencia teljes programja, valamint a hely- és névmutató.
A Les racines des vignobles de Tokaj et Sauternes című tanulmánykötet igazi csemege mindazok számára, akik érdeklődnek a borászat történelme és nemzetközi összefüggései iránt. A kötet a tudományos igényességet olvasmányos megközelítéssel ötvözi, olyan utazásra invitál, amelyben a borászat kulturális és társadalmi jelenségként jelenik meg. Remek olvasnivaló azok számára, akik mélyebb ismeretekre vágynak a Tokaj és Sauternes által képviselt értékekről.
(Les racines des vignobles de Tokaj et Sauternes. Sous la direction de Michel Figeac, István Monok. L’Harmattan – Tokaj-Hegyalja Egyetem, Budapest–Sárospatak, 2023. 232 o. ISBN 978-2-14-034213-4; ISBN 978-963-414-976-7. Europica varietas Tokajensis. Editor-in-Chief: István Monok. Acta Universitatis Tokajensis Sárospatakini – Patrimonium culturale – ΔΩΡΟΝ I. Edited by: Áron Orbán. ISSN 2939-810X)