„Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jössz a világra, én bőségben…” II. Rákóczi Ferenc a Vallomásokban így emlékezett születése körülményeire.
„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk az mi édes urunkot és atyankot, három ora után reggel, ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind aföldi, atyáinknak, halálokot. kel siratnunk, az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentellye, halálának áldozattyát, annak érdemével, aki ma megholt érettünk, a micsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie. ma velem lész a paradicsomban, hullasuk bövséggel könyveinket, mert a keserüségnek ködgye, valoságoson reánk szállott.” Mikes Kelemen, a Fejedelem hűséges íródeákja 112. levelében így örökítette meg a Fejedelem halálát Rodostóban, 1735. április 8-án.
Ami a két idézet között van, az 59 év, II. Rákóczi Ferenc élete. Főúri gyermekkor, Munkács ostroma, a visszafoglaló háborúk kora, 18 évesen házasságkötés, 20 éves, amikor megszületik első fia, kapcsolatkeresés a francia királlyal, elfogatás és menekülés a börtönből, 27 évesen a szabadságharc vezetője, 28 évesen Erdély fejedelme, 29 évesen Magyarország vezérlő fejedelme.
Napjainkban sokat emlegetjük, hogy felgyorsult világunkban követhetetlen sebességgel változik körülöttünk a világ, de ha elgondolkodunk az előbbi felsoroláson, II. Rákóczi Ferenc élete sem volt eseménymentes. Oly sok történés: családját, országa történetét befolyásoló döntéseket kellett meghoznia. Ezen döntéseket nem halogathatta, azon nyomban kellett cselekednie, legjobb tudása, szándéka szerint.
Még csak 35 éves, amidőn meghozza azon döntését, hogy emigrációba vonul. Akkor még nem tudhatta, hogy 35 éves korára Ő már túljutott élete nagy eseményein. 1720-ban lett otthona Rodostó, életének utolsó helyszíne. 44 éves volt ekkor. Magyarország leggazdagabb családjának sarja, befolyásos ősök Magyarországon, Erdélyben, Horvátországban, Rákócziak, Zrínyiek, Frangepánok, Báthoryak. Várak, kastélyok, értékes könyvtár, különleges bútorok, drága kárpitok, gazdagságot mutató ötvöstárgyak. Mi maradt utána? Mi őrződött meg családja tárgyi környezetéből? Ha így értékelnénk a ma ismert Rákóczi-műtárgyakat, azt mondhatnánk, szinte semmi. A Rákócziak tárgyi öröksége legnagyobb részt elpusztult, elbirtokolták. Csupáncsak töredék, amit ismerünk. A tárgyak ugyan elpusztulhatnak, de a gondolat, a cselekedet, amit hazájáért, népéért tett, itt van velünk, s születésének 350. évfordulóján rá emlékezünk.
A közgyűjtemények ünnepe a mai nap. Az összefogás szép példája a most megnyílt kiállítás. Tizennégy intézmény járult hozzá, hogy e jeles évfordulón legféltettebb kincseiket Sárospatakon a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában láthassa a nagyközönség: Magyar Nemzeti Múzeum; Déri Múzeum; Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye; Egri Főegyházmegye; Evangélikus Országos Könyvtár; Hadtörténeti Intézet és Múzeum; MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára; Országos Széchényi Könyvtár; Semmelweis Orvostörténeti Múzeum; Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény; Piarista Rend Magyar Tartománya; Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár; Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Kft.; XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény; Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt.
„A Magyar Haza Szabadságáért…” címmel rendezett időszaki kiállítás mind a nyolcvan műtárgya igazi kuriózum. Látható itt II. Rákóczi Ferenc ABC-s könyve, amely a Piarista Rend Magyar Tartományának tulajdona. Megható olvasni benne Ferkó úrfi irkafirkáit, a gyermek Rákóczi e könyv segítségével tanulta a betűvetést. Az Országos Széchényi Könyvtár féltett kincse II. Rákóczi Ferenc köszöntő versének fennmaradt példánya, amellyel Munkács ostroma idején édesanyját Zrínyi Ilonát köszöntötte, 1686. május 22-én. A Hadtörténeti Intézetből érkezett a szabadságharc lovassági zászlaja. Ezen olvasható a „Pro libertate”, a szabadságharc ismert jelmondata. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár büszkeségébe, Mikes Kelemen Törökországi leveleibe minden látogató beleolvashat. És még sorolhatnánk a bemutatott tárgyakat. Akik eljönnek Sárospatakra, megnézhetik!
(A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma „A Magyar Haza Szabadságáért… – Rákóczi 350” című időszaki kiállításának megnyitóján, 2026. április 30-án elhangzott köszöntő beszéd szerkesztett szövege.)