Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Kőműves Edina: Az oktatáskultúra változásai Magyarországon a 20. század első felében. Szempontok és közelítések
Az oktatás az analfabetizmus visszaszorulásától a felsőoktatás kiszélesedéséig oly léptékű változásokon ment át a 20. század Európájában, amelyek gyökeresen megváltoztatták a társadalomban betöltött szerepét és
Kovács I. Gábor: Egy jogtudós a történelem kataklizmái között. Buza László akadémikus életpályája
A magyar nemzeti művelődés formálódásában nagy szerepet játszott az ötszáz éve indult, s Magyarországon hamar visszhangra talált reformáció. A kialakult református felekezeti-művelődési alakzat fontos szervező
Lőrinc György: Magyar iskola – nemzetközi színvonal. Gondolatok a táncművészképzésről
február 1-jétől a Magyar Táncművészeti Egyetem elnevezést viseli a Magyar Táncművészeti Főiskola, amely 1950–1990 között Állami Balett Intézetként működött.[1] Az egyetemmé váláshoz évforduló is kapcsolódott:
Koncz Gábor: Értelmiségi lét és társadalmi felelősség. Vallomások, vélemények, vállalások – a kultúráról
A kultúra fogalmának három dimenziója van. Tágabb értelemben viszony-fogalom és ugyanakkor a viszonyoknak viselkedésben, életmódban, társadalmi folyamatokban, továbbá a mindezeket hordozó, kifejező, megjelenítő tárgyakban, szolgáltatásokban,
Tóthpál József: Kodály Zoltán és a magyarság sorskérdései
Kodály Zoltán személye – időben és térben – oly közel van még hozzánk, s oly magasan emelkedik fölénk, hogy hatalmas alakját nem láthatjuk igazán és
Haraszti Gábor: A Tájak–Korok–Múzeumok mozgalom négy évtizede
Négy évtizede, 1977-ben indult útjára a Tájak–Korok–Múzeumok mozgalom. Az ún. bélyegzős játék új kereteket adott a honismerettel, természetjárással foglalkozó érdeklődők számára, s különösen a fiatalok