Villámárvizek, hőhullámok, erdőtüzek, növekvő átlaghőmérséklet, vízhiány, túlturizmus – talán ezekkel a jelenségekkel találkozunk legtöbbször a sajtóban a fenntartható turizmus kapcsán. A 2023. évi „Copernicus-jelentés”, avagy az „Európai Klímajelentés 2023”[1] szerint az extrém hőségek egyre több halálesetért felelősek Európa-szerte. A jelentés rámutat, hogy a hőhullámok okozta halálozások száma az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett: a 2003, 2010 és 2022 nyarán bekövetkezett hőhullámok során becsült halálozási adatok 55.000 és 72.000 fő között mozognak évente, az ezzel kapcsolatos halálozások száma átlagosan 30%-kal nőtt az elmúlt húsz évben az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában.
Mi a fenntartható turizmus?
A fenntartható turizmus célja a turizmus negatív hatásainak csökkentése és előnyeinek növelése. A Covid-időszak rámutatott arra, hogy turisztikai kereslet nélkül hogyan tér vissza a természetes állapot egy-egy közösség, város, térség vagy természeti látnivaló életébe, s sokan abban bíztak, hogy ez az állapot fenntartható lesz a járvány lecsengése után is – az emberek rövidebb távolságokra fognak utazni és sokkal inkább törekednek majd az ökológiai lábnyomuk csökkentésére.[2] A járvány után azonban rohamos tempóban tért vissza a vendégforgalom Európa számos térségébe, amely mára folyamatos konfliktusokhoz vezet a helyi lakosság, a turisták és turisztikai vállalkozások között. Velence, Barcelona, Santorini – csak néhány hely, ahol a helyi lakosok a táj és a helyi közösség megőrzésének érdekében korlátozások bevezetését kezdeményezték 2024-ben. Ahogy a globális utazási és turisztikai tevékenységek exponenciálisan növekednek, úgy válik egyre sürgősebbé a fenntartható gyakorlatok integrálása ezen iparágba. A fenntartható turizmus fontosságának megértéséhez három fő okot kell megvizsgálnunk:
Környezeti hatások csökkentése: A turizmus jelentős környezeti lábnyomot hagy maga után, többek között a szén-dioxid-kibocsátás, a vízfogyasztás, és a hulladéktermelés formájában. A fenntartható turizmus célja, hogy minimalizálja ezeket a hatásokat azáltal, hogy ösztönözi az energiahatékony szálláshelyek, attrakciók, vendéglátóhelyek és közlekedési módok használatát, valamint a helyi források fenntartható felhasználását. Az elmúlt évek kutatásai azt bizonyítják, hogy míg más területeken a párizsi klímaegyezménynek (UNFCCC, 2015)[3] megfelelően 2050-re a nulla kibocsátás a cél, addig a turizmus kibocsátása ebben az időszakban várhatóan megháromszorozódik, ami óriási környezeti kihívást jelent.[4] Mindezek mellett azonban a fenntartható turizmusnak nem a globális felmelegedés megállítása a célja, hanem a turisztikai kínálat és kereslet alkalmazkodóképességének és tudatosságának a fejlesztése.
Gazdasági fenntarthatóság: A fenntartható turizmus hozzájárul a helyi gazdaságok diverzifikálásához és erősítéséhez azzal, hogy elősegíti a helyi termékek és szolgáltatások igénybevételét. Ezáltal nem csupán a turizmusból származó bevétel növekszik, hanem a helyi közösségek jóléte is javul, ami hosszú távon a gazdasági stabilitást erősíti – ehhez azonban erős helyi összefogásra, közös tervezésre és egységes minőségmenedzsmentre van szükség.
A társadalmi és kulturális értékek védelme: A turizmus gyakran veszélyezteti a helyi kultúrákat és közösségeket. A fenntartható turizmus kiemeli a kulturális megőrzést és a társadalmi bevonást, támogatva a kulturális örökség és a helyi hagyományok tiszteletben tartását, valamint a helyi közösségek aktív részvételét a turizmus fejlődésében.
Mindezen okok rávilágítanak arra, hogy a fenntartható turizmus nem csupán idea vagy múló trend, hanem szükségszerű válasz a globális kihívásokra, amely elősegíti a turizmus hosszú távú pozitív hatásainak maximális kiaknázását mind a környezet, mind a gazdaság, mind pedig a társadalom számára. A fenntartható turizmus kérdéseinek integrálása és előmozdítása kulcsfontosságú a turizmus jövője és a bolygónk védelme szempontjából egyaránt. Ha egy mondattal akarjuk összefoglalni: igazából nem beszélhetünk fenntartható turizmusról, hiszen a fenntartható turizmus maga a turizmus jövője.
Fenntartható turizmus = egyensúly a jövőért
(Turisták) Ahhoz, hogy a turizmus gazdasági-társadalmi-környezeti fenntarthatóságát megteremtsük, minden, a turizmusban érintett szereplő együtt- és közreműködésére szükség van. Ebben a szövetségben tudatos kooperáció alakul ki a turista, a turisztikai vállalkozás, a helyi közösség és a desztináció menedzsmentje között, ahol minden szereplőnek komoly feladata és felelőssége van – mindamellett, hogy a turista nyilvánvalóan kikapcsolódni, pihenni szeretne, így az ő közreműködésére elsősorban indirekt módon lehet számítani –, például a tudatos desztináció választásban, a lehetőség szerint környezettudatos mobilitás, valamint azon vállalkozások, attrakciók tudatos megválasztásában, amelyek saját szolgáltatásaikat a fenntarthatóság jegyében nyújtják.
(Turisztikai szolgáltatók) A turisztikai vállalkozások tevékenységei jelentős hatást gyakorolhatnak a fenntartható turizmus fejlesztésére, amely nemcsak a környezeti és társadalmi hatásokat minimalizálja, hanem hozzájárul az iparág hosszú távú gazdasági stabilitásához is. Ezért létfontosságú, hogy a turisztikai vállalkozások elkötelezettek legyenek a fenntarthatóság iránti célok mellett és aktívan részt vegyenek azok megvalósításában.
A turisztikai vállalkozások kulcsszerepet játszanak a fenntartható turizmus kialakításában és előmozdításában. Számos lépést tehetnek annak érdekében, hogy üzleti gyakorlataikat összhangba hozzák a fenntarthatósági célokkal, miközben javítják üzleti eredményeiket és elősegítik a helyi közösségek fejlődését. Lépéseket tehetnek a környezeti lábnyomuk csökkentése érdekében, például energiatakarékos technológiák bevezetésével, víztakarékos rendszerek alkalmazásával, és a hulladék újrahasznosításával vagy komposztálásával, emellett aktívan támogathatják a helyi közösségeket azáltal, hogy helyi munkaerőt alkalmaznak, helyi termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak és támogatják a helyi kulturális kezdeményezéseket. A vállalkozások lépéseket tehetnek a helyi közösségek szemléletformálása érdekében, például oktathatják és képezhetik alkalmazottjaikat a fenntarthatóság fontosságára, emellett tájékoztathatják az utazókat és vendégeket a környezetbarát magatartás és a helyi kultúra tiszteletben tartásának jelentőségéről. Marketingkommunikációjukban kiemelhetik fenntartható gyakorlataikat, elősegítve ezzel a zöld turizmus iránti kereslet növekedését. A fenntarthatóságot előtérbe helyező marketingkommunikáció segíthet vonzani azokat az utazókat, akik tudatosan támogatni szeretnék a környezetvédelmi és társadalmi célokat.
(Helyi közösség, helyi turisztikai döntéshozás) A fentebb említett Velence, Barcelona vagy Santorini példája rávilágít a helyi lakosság, helyi közösségek fontosságára a fenntartható turizmus fejlesztésében: mára sok helyen már nem az a kérdés, hogy hogyan lehet fejleszteni a turisztikai kínálatot annak érdekében, hogy minél több turista legyen egy térségben. A feladat éppen az, hogy hogyan lehet megfelelő látogatómenedzsment módszerekkel és korlátozásokkal megtalálni az egyensúlyt, hogy a vállalkozások megfelelő bevételhez jussanak, ugyanakkor élhető maradjon az adott desztináció. Gondoljunk csak a Nápolytól alig egy órányira található Ischia szigetére, ahol a második világháború után jelent meg erőteljesebben a turizmus, fizikailag is teret hódítva magának az erdők és szőlőültetvények rovására – amely mára időről időre visszatérő emberhalált okozó villámárvizeket okoz, mivel nincs, ami megfogja a hirtelen lezúduló esővizet.[5] Az tehát, hogy a helyi lakosság környezettudatos magatartást tanúsít-e vagy sem, jelentős hatással van a desztináció természetes környezetére, hiszen kiterjedtebb kapcsolatban állnak a desztinációval, mint a turisták.[6] Éppen ezért kiemelten fontos a helyi lakosság bevonása a turizmustervezés folyamataiba, a helyiek által is elfogadható közös célok megfogalmazása és a közösen kialakított, a lakosság által is támogatott hatékony látogatómenedzsment-rendszer kialakítása.
Ahhoz, hogy a lakossági és vállalkozási igények, valamint a turisták igényei összehangolásra kerüljenek, a helyi desztináció-menedzsment szervezetnek (DMO) van kiemelt feladata – amely azonban nem feltétlenül a Magyarországon általában a 2005–2010 között kialakított TDM szervezeteknek felel meg. A Turisztikai Világszervezet szerint a desztináció-menedzsment a turisztikai desztinációt alkotó összes elem összehangolt és átgondolt tervezése.[7] Ez bármit magában foglalhat a megfelelő szálláskínálattól a minőségi gasztronómián át a kényelmi szolgáltatások biztosításáig (például helyi közösségi közlekedés megszervezése, ingyenes wifi, online elérhető jegyek, minőségi programok stb.). A DMO az úti cél „hangja” a potenciális látogatók előtt, a helyi és beutaztató utazási kereskedelmi partnerekkel együttműködve támogatja a látogatók felelős desztináció választását és megfelelő tájékoztatását, miközben a helyi közösségekkel, vállalkozásokkal és önkormányzatokkal közösen azon dolgozik, hogy az adott desztináció minél magasabb szolgáltatásokkal várja a látogatókat olyan formában, hogy a turizmus minden szereplője elégedett legyen a turizmus hozadékaival. Az erős DMO-val rendelkező desztinációk versenyképesebbek, láthatóbbak és jobb gazdasági teljesítményt nyújtanak, mint az ilyen nélküliek. Ez a gondos tervezés biztosítja a turisztikai desztináció stratégiai, hosszú távú sikerét – ahhoz azonban, hogy ez a munka hatékony legyen, megfelelő turisztikai hatásvizsgálatokra és ezek eredményeinek széleskörű disszeminálására van szükség.
Egységes nemzetközi standardok
2007-ben 32 partner, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Alapítvány és az ENSZ Turisztikai Világszervezete közösen létrehozta a Partnerség az Egyetemes Fenntartható Turisztikai Kritériumokért szervezetet, amelynek célja, hogy elősegítse a fenntartható turizmus gyakorlatainak jobb megértését és az egyetemes fenntartható turizmus elveinek széleskörű elfogadását. A Partnerség ma a Globális Fenntartható Turisztikai Tanácsként (GSTC) ismert. A GSTC Partnerség tagjai között szerepelt többek között az American Hotel & Lodging Association, az American Society of Travel Agents, a Karib-térség Fenntartható Turizmus Szövetsége, a Choice Hotels, a Conde Nast Traveler, a Conservation International és más jelentős turisztikai és környezetvédelmi szervezetek.
A GSTC kritériumrendszer kialakítása során a Partnerség 15 hónapon át konzultált fenntarthatósági szakértőkkel és a turizmusipar képviselőivel. Munkájuk során világszerte több mint 60 meglévő tanúsítási és önkéntes kritériumrendszert tekintettek át, összesen több mint 4500 kritériumot elemezve. Az elkészült standardokat, amelyek a turisztikai vállalkozások fenntarthatósági lépéseit listázták és 2008. október 6-án, az IUCN Világ Természetvédelmi Kongresszusán mutatták be hivatalosan. A GSTC fenntarthatósági standardok négy alappilléren nyugszanak: 1. Hatékony fenntarthatósági tervezés; 2. A helyi közösség szociális és gazdasági előnyeinek maximalizálása; 3. A kulturális örökség negatív hatásainak csökkentése; 4. A környezeti negatív hatások minimalizálása.
Fontos kiemelni, hogy a GSTC önmagában nem minősíti a vállalkozások és desztinációk fenntarthatósági lépéseit, hanem olyan ellenőrző listát nyújt, amely alapján bárki könnyen megtervezheti a saját fenntarthatósági lépéseit. A GSTC szabványok ugyanakkor jól alkalmazhatóak helyzetelemzések, auditok készítésére egy-egy desztináció, attrakció vagy turisztikai szolgáltatás fejlesztési tervének megalapozásához.[8]
A szabvány publikálását követően gyorsan felmerült az igény, hogy a standardok alapján nemzetközi minősítési rendszereket alakítsanak ki, amelyek a látogatók számára egyértelmű fenntarthatósági üzeneteket kommunikálnak a greenwashing lehetőségének csökkentésére. Ilyen, a GSTC által akkreditált, annak szabályrendszerére épülő minősítés többek között a Magyarországon is elérhető Green Destinations, valamint Good Travel Seal minősítés. A GSTC folyamatosan fejleszti és bővíti kritériumrendszereit annak érdekében, hogy elősegítse a fenntartható turizmus gyakorlatainak globális elfogadását, amelynek legfontosabb lépései az alábbiak voltak: 1.) GSTC Desztinációs Kritériumrendszer (GSTC-D) – 2013 novemberében mutatták be a GSTC desztinációs kritériumrendszerét, amely keretrendszert biztosít a nemzeti és regionális fenntarthatósági szabványok meghatározásához. Ez a rendszer segíti a desztinációkat abban, hogy integrálják a fenntarthatósági szempontokat a turisztikai menedzsment és marketing gyakorlataikba. 2.) Módosított Kritériumrendszer a Turisztikai Vállalkozások számára (GSTC-I) – 2016-ban a GSTC bevezette a turisztikai vállalkozásokra vonatkozó módosított kritériumrendszerét, amely a 2008-as eredeti GSTC Kritériumok harmadik verziója. Ez a rendszer tovább finomítja a fenntarthatósági gyakorlatokat, segítve a vállalkozásokat a fenntartható operációs stratégiák és politikák kidolgozásában és alkalmazásában. 3.) GSTC Desztinációs Kritériumrendszer Második Verziója (GSTC-Dv2) – 2019-ben a GSTC közzétette a desztinációs kritériumrendszer második verzióját (GSTC-Dv2), amely már teljesítménymutatókat is tartalmaz.[9] Ezek a mutatók segítenek a desztinációknak mérni, hogy mennyire felelnek meg a fenntarthatósági elvárásoknak. A kritériumrendszer célja, hogy támogassa a desztinációkat a Fenntartható Fejlődés 2030-as Menetrendjének és a tizenhét Fenntartható Fejlődési Cél (SDG) elérésében. Minden kritériumhoz azonosították azokat az SDG-ket, amelyekhez leginkább kötődik. 4.) MICE és attrakciós standardok bevezetése – 2024 tavaszán tette közzé a szervezet a MICE szektorra vonatkozó kritériumokat, s a tervek szerint még az év végéig közzéteszik az attrakciókra vonatkozó standardokat is, amelynek társadalmi vitája 2024 kora ősszel zárul.
A GSTC kritériumrendszerei folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak a globális turizmus változó követelményeihez, elősegítve ezzel a fenntartható turizmus világszerte történő terjesztését és gyakorlati megvalósítását.
Fenntartható turisztikai körkép – példák Európából
Európa legtöbb országában a 2010-es évek közepén elindultak azok a programok, amelyek célja a desztinációk és turisztikai vállalkozások felkészítése volt a fenntarthatósági lépések megtételére. Ezeknek a programoknak a legfontosabb tapasztalata, hogy akkor működik jól, ha egyszerre több szinten történik a szemléletváltás, szükséges, hogy legalább desztinációs/települési, valamint szolgáltatói, illetve az attrakciók szintjén is elinduljon a munka a fenntarthatóbb szolgáltatásokért – azaz pontszerű megoldások, minősített vállalkozások helyett minden szereplő megfelelő részvételére kell kialakítani egy, az adott országban legjobban működő modellt.
(Slovenia Green) A fenntartható turizmus rendszerének egyik európai úttörője Szlovénia volt, ahol 2015-ben kezdődtek el az első kísérleti projektek a desztinációk felkészítésére, illetve alakult ki a program szakmai modellje, amelyben a Slovenia Green márka tulajdonosa a Szlovén Turisztikai Hivatal, a program szakmai vezetője pedig a GoodPlace Sustainable Tourism Factory lett. Az elmúlt közel egy évtized alatt Szlovénia eljutott odáig, hogy mára a vendégéjszakák 95%-a GSCT standardokra építő fenntartható turisztikai minősítéssel rendelkezik. A GSTC által akkreditált Green Destinations minősítési standardokra építve kialakították a saját „white label” rendszerüket, amelynek keretében a Slovenia Green programban minősített desztinációk megfelelnek a Green Destinations elvárásainak. A program első ütemében a desztinációk felkészítése volt a cél, míg a másodikban elkezdődött a vállalkozások minősítése, amelynek keretében nemzeti parkok, natúrparkok, kulturális és természeti attrakciók, valamint szállások és vendéglátóhelyek is megszerezhetik a nemzetközi minősítést.
(Sustainable Travel Finland – vállalkozókra alapozott fenntarthatósági program) A finn országos fenntartható turisztikai program középpontjában a folyamatos fejlődésre való késztetés és a tudásmegosztás áll. 2020-tól kezdve szerezhetik meg a finn turisztikai vállalkozók a Sustanaible Travel Finland védjegyet, és 2023 szeptemberére már öt desztináció és 367, több mint ezer utazási élményt kínáló cég Finnországban szerezte meg az STF címkét. A program konkrét eszköztárt biztosít a turisztikai szolgáltatásoknak és a desztinációknak a fenntartható turizmus fejlesztéséhez, amely megkönnyíti a fenntartható intézkedések és döntések szisztematikus bevezetését egy régió vagy vállalat mindennapi életébe. A program ingyenes, és minden turizmusban érdekelt fél számára elérhető. A STF minősítést hétlépcsős felkészítési program végén szerezhetik meg a vállalkozások. A program célja, hogy a vállalkozások folyamatosan újabb és újabb lépéseket tegyenek a saját fenntarthatósági gyakorlatuk növelése érdekében, miközben egy, a programhoz kidolgozott digitális rendszer segítségével az SDK-k eléréséhez mérő monitoringrendszerbe is feltöltik az adataikat.[10]
(Észtországi zöld desztinációk) Észtországban az Észt Turisztikai Hivatal (Visit Estonia) kísérleti felkészítő programot indított hét kiemelt desztinációban annak érdekében, hogy ezek megfelelő állami támogatással minél hamarabb 100%-ban megfeleljenek a GSTC standardoknak. Szlovéniához hasonlóan Észtország is a Green Destinations minősítési program alapján dolgozik, a hét pilot desztináció: Saare, Hiiu, Järva és Pärnu megyék, Rakvere, Lahemaa és Tartu. A Green Destinations Estonian program célja, hogy a helyiek büszkék legyenek kultúrájukra és a látogatók értékeljék a fenntartható turizmust. A program speciális eszköztárat biztosít a desztinációk számára a fenntartható intézkedések meghatározásához és fejlesztéséhez, hogy felelősségteljesebben cselekedhessenek, és átfogó, fenntartható élményt kínáljanak a látogatóknak a desztinációban. 2024-ben Tallinn, Põlva és Viljandi, valamint Mulgi csatlakozott a fenntarthatósági hálózathoz, így a legtöbb észt turisztikai desztináció mára már a Green Destinations szempontrendszere alapján tervezi és fejleszti a desztinációs turisztikai kínálatát. A fentiekhez hasonlóan Észtországban a vállalkozói felkészítésnek is fontos szerepe van, a GSTC standardok alapján minősített vállalkozókat kiemelten kezeli az országos turisztikai szervezet.
(Swisstainable – alulról építkező fenntarthatósági program Svájcban) Ugyan Svájc mindig is elöl járt a fenntarthatóságban, ennek márkaüzenetét csak néhány évvel ezelőtt fogalmazta meg az ottani nemzeti turisztikai szervezet, így a fentiekhez képest később, csak 2021-ben indult útjára a Swisstainable, Svájc „white label” országos fenntartható turisztikai programja. Az előzőkkel ellentétben Svájc alulról építkezik ezen a területen, célja a vállalkozások fenntarthatósági szemléletének az erősítése. A program alapját a Good Travel Seal minősítés és a GSTC standardok együtt jelentik, így a Swisstainable programban minősítést elnyerő vállalkozók a Good Travel Seal nemzetközi minősítésnek megfelelő elismerést kapnak.
(Törökország – GSTC standardokra építő kötelező fenntarthatósági minősítés) Míg a fenti országok valamelyik nemzetközileg is elismert, a GSTC szabványokra építő fenntarthatósági minősítési rendszert – nagyrészt a Green destinations rendszereit – vették alapul az országos programok kidolgozásához, Törökország saját fenntarthatósági rendszert alakított ki, amelyet akkreditáltatott a GSTC-vel, így 2022-ben elkezdődhetett az első vállalkozások felkészítése. Törökország fenntartható turizmusfejlesztésének központi eleme a Türkiye Sustainable Tourism Industry Criteria (TR-I), amely kötelezővé teszi a turisztikai szektor minden szereplőjének a fenntarthatósági standardok betartását. A 42 kritériumból álló minősítési program eredményeképpen 2024 januárjáig Törökország 15.178 szállodáját minősítették, így jelenleg Európában ők állnak az első helyen a fenntarthatósági standardok betartásában.[11]
Fenntartható turizmus Magyarországon
A fenti országokkal ellentétben Magyarországnak jelenleg nincs olyan átfogó fejlesztési programja, amely a desztinációkat és a vállalkozásokat párhuzamosan készítené fel állami támogatással a fenntarthatósági minősítés megszerzésére. A témában számos előadás és konferencia zajlott le az elmúlt időszakban, konkrét eredményekről azonban csak pilot projektek szintjén beszélhetünk.
(Veszprém – 10 hónap – 10 kihívás) Veszprém volt az első az országban, amely komplex felkészülési programot állított össze a desztináció és az attrakciók fenntarthatóságának az érdekében. A 10 hónap – 10 kihívás projekt az Európa Kulturális Fővárosa program előfutáraként az InnoTime Hungary Kft.[12] szakmai mentorálásával valósult meg, s már a projekt zárását követően több nemzetközi elismerést kapott, többek között a világ TOP100 legjobb fenntartható turisztikai projektje közé is bekerült 2023-ban. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-program kezdeményezésére és támogatásával a projekt elején komplex audit készült, amelyre építve az InnoTime Hungary Kft. módszertanilag és tartalmilag egyedülálló programot dolgozott ki. A 2022-ben tíz hónap alatt végig vitt program során a főbb problémákat egyszerre, párhuzamosan kezelték desztinációs és intézményi szinten, figyelemmel kísérve a nemzetközi trendeket és a Covid, valamint az orosz-ukrán háború turizmusra gyakorolt hatásait. A program egyik kiemelt célja az volt, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a város turizmusának gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságához. Az EKF program céljaival összhangban a program célul tűzte ki, hogy minden intézmény számára legyen fenntartható turizmust támogató programja, akcióterve; minden célközönség számára elérhetővé váljon a turisztikai kínálat úgy, hogy a nyelvi és fizikai akadályok leküzdése is biztosított legyen; a város adottságai vonzóak legyenek az egyéni vendégek speciális csoportjai számára is, elsősorban a családosok, illetve a kerékpárral, kutyával érkezők számára. A program megvalósítását a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. 110 millió forinttal támogatta, amely összeg a csatlakozó intézmények között pályázati rendszerben került szétosztásra a programban meghatározott konkrét célok elérése érdekében.[13]
(Miskolc – Bükki Kör) 2022 őszén Miskolc legmagasabb színvonalú turisztikai szolgáltatást nyújtó turisztikai vállalkozásai összefogtak annak érdekében, hogy Miskolc turisztikai kínálatát a minőség és a fenntarthatóság jegyében újra pozícionálják. A munka első lépéseként ezer fős országos imázs- és attitűd-kutatás készült, amelynek eredményeire építve kezdődött el a termékfejlesztési és pozicionálási munka, két kiemelt területen: az Avas kapcsán, valamint Lillafüred és a Bükk kontextusában. Az Avas fejlesztése a mindenkori városvezetés és a helyi civil szervezetek összefogásával valósult meg az elmúlt években, amelyben jelentős szerepet játszottak a Bükki Kör tagjai. Ezt a munkát ismerte el a Green Destinations, amikor a projekt bekerült a világ 2023. évi legjobb fenntartható turisztikai projektjei közé. A Bükki Kör vállalkozói karolták fel az Északerdő Zrt. kötelékében, Bózsó Gyula vezetésével kidolgozott „Ehető erdő” programot is, amely az egyik leginnovatívabb komplex fenntarthatósági üzeneteket bemutató hazai kezdeményezés. A program központjában az az alapanyag kincs van, amit a Bükk nyújt, erre építettek rá más-más gasztronómiai és turisztikai programot a Bükki Kör egyes szereplői. Tematikus vacsorák, az erdő kincseit megismerő kisvonatos és gyalogtúrák, a Palotaszálló kínálatában különleges, erdei alapanyagból készült szörpök és előadások szerepelnek többek között a programban, amely nemcsak a természet kincseire és az egészséges gasztronómiára hívja fel a figyelmet, hanem a térség geológiai értékeire, az erre épülő épített örökségre, a térség történelmére és hagyományaira egyaránt. Az „Ehető erdő” programhoz 2024-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is csatlakozott a Szeleta Park Látogatóközpont kínálatával, így mára évente sokezer turistát érnek el a kialakított fenntartható turisztikai programcsomaggal.
Tokaj-hegyaljai fenntartható turisztikai kezdeményezések
Nem kétséges, hogy a Tokaji Borvidéken a borászatok jelentős része már az elmúlt évtizedekben is sokat tett a fenntarthatóság biztosításáért, részben az értékek őrzése, az épített örökség megmentése, valamint a szőlészeti és borászati tradíciók tovább éltetése, valamint a környezetvédelem terén. Ki kell emelni azt is, hogy a Minaro Hotel 2023-ban az országban az egyik elsőként szerezte meg a nemzetközi fenntartható turisztikai minősítést. Emellett azonban két olyan kezdeményezést érdemes kiemelni, amely már a GSTC standardokhoz való illeszkedés jegyében valósult meg a borvidéken, s amely példát mutathat a további desztinációs és vállalkozói fenntarthatósági lépésekhez.
(Gólyavédelem és turizmus) Bodrogkeresztúr Fülöp, a gólya révén vált ismertté gólyafészkeiről, Fülöp halála pedig országosan is rámutatott a gólyákkal kapcsolatos problémák kezelésének a fontosságára – kiemelten a légvezetékek veszélyeire. Egy, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. és a Bodrogkeresztúrért Nonprofit Kft. által gesztorált Európai Uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt években megvalósult a légvezetékek kiváltása, földkábelbe való helyezése a villanyoszlopok megtartása mellett, ahol a gólyák most már veszély nélkül fészkelhetnek – miközben a lámpatesteket energiatakarékos lámpatestekre cserélték, amely egyszerre segíti a fényszennyezés csökkentését és az energiatakarékosságot.
Mindez azonban csak az első, bár alapvető lépés volt, hiszen 2023 elején a Zöld Kör Egyesület egy szlovák-magyar INTERREG projektből elkészítette a Gólyavédelmi Központ bemutató helyet Bodrogkeresztúr egykori zsinagóga épületében, amely környezeti nevelési programokkal támogatja a térség gólyavédelmi törekvéseit, helyi önkéntesek pedig folyamatosan monitorozzák a település gólyapopulációját (érkezések, költések, fiókák száma stb.) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival. A gólyák fontosságára a település számos programja, valamint Bodrogkeresztúr turisztikai mobil alkalmazása is felhívja a figyelmet – nem utolsó sorban pedig a Fülöp, a gólya vízi turisztikai bázis, amely kiváló terepet kínál a Bodrogzug vízi élővilágának a megismeréséhez. A projekt kapcsán azt is átgondolták, hogy a település és a borvidék hogyan fog megfelelni a Green Destinations követelményeinek, így esélyessé vált, hogy 2024-ben a világ TOP100 legjobb fenntarthatósági projektjének egyike legyen.
(Berzi Birtok – pilot projekt a fenntarthatósági kommunikáció fejlesztése érdekében) 2023 január 6. és március 11. között Törökországban készült egy kutatás, amely 119 fenntartható turizmus tanúsítvánnyal rendelkező szálláshely weboldalán vizsgálta a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat. Az elemzés során a fenntartható menedzsment, a helyi közösségek támogatása, a kulturális örökség megőrzése, és a környezeti politikák kapcsán vizsgálták a honlapokat. A vizsgálatban a kutatók megállapították, hogy a fenntartható turizmus tanúsítvánnyal rendelkező szállodák többsége nem nyújt információt a fenntarthatóságról a weboldalán, azok a szállodák azonban, akik bemutatják fenntarthatósági lépéseiket, jelentős versenyelőnyt tudnak szerezni a piacon középtávon.[14] 2024 tavaszán az InnoTime Hungary Kft. mintegy 300 szálláshely online kommunikációs platformját vizsgálta hasonló kontextusban Magyarországon, s ugyanazon következtetésekre jutott, mint a török kutatás. Mindez rávilágít, hogy mennyire szükséges rámutatni arra, hogyan lehet hatékonyan kommunikálni a fenntarthatósági lépéseket – olyan formában, hogy az aztán versenyelőnyöket jelenthessen egy-egy turisztikai szolgáltató számára.
2024 elején a mádi apartmanokat üzemeltető Berzi Birtok elhatározta, hogy a borvidéken elsőként megszerzi a Good Travel Seal nemzetközi minősítést. A felkészülési folyamatot az InnoTime Hungary Kft. mentorálja, s végül közösen indították el azt a pilot programot, amely rámutat arra bármely hazai vállalkozás számára, hogy mit kell és lehet tenni a fenntarthatósági lépések bemutatására. A projekt részeként komplex kommunikációs programot dolgoztak ki, amelynek keretében a közösen kialakított kommunikációs lépéseket az InnoTime Hungary Kft. szakmailag magyarázza, értelmezi és a többi turisztikai vállalkozás számára elérhetővé teszi. A projekt részét képezi a hálózatos fenntartható turisztikai termékfejlesztés. A pilot projekt részeként olyan adatbázist alakítottak ki, amely nemcsak arra hívja fel a vendégek figyelmét, hogy mely partnereket ajánlja borkóstoló vagy kiránduló program keretében, hanem arra is, hogy milyen környezettudatos mobilitási eszközökkel juthat el a partnerekhez, illetve az adott partner mit tesz a fenntarthatóságért. A projekt eredményeit hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon mutatják be, illetve a Good Travel Seal minősítésre készülő többi vállalkozás mentorálása során is jó gyakorlatként hivatkoznak rá.
*
A booking.com minden évben fenntarthatósági kutatást végez. 2024-ben 34 országból összesen 31.000 embert vontak be ebbe a felmérésbe. A kutatási jelentésekből tudjuk, hogy a válaszadók 83%-a szerint fontos a fenntartható turizmus, azonban megjelent náluk a fáradtság érzése a fenntartható úticélok folyamatos felmérésében, kutatásában. Ettől függetlenül a válaszadók 75%-a nyilatkozta azt, hogy a következő 12 hónapban szeretnének még tudatosabban utazni és fenntartható úticélokat választani.[15] Mindez a turisztikai szolgáltatók és desztinációk oldaláról nagy felelősséget jelent, ugyanis mindehhez ki kell tudni alakítani a megfelelő fenntarthatósági kommunikációt, amely egyébként segíteni fogja a nagyvállalatokat, hogy az ESG kötelezettségeiknek jobban meg tudjanak felelni, például fenntartható rendezvényhelyszínek, fenntartható turisztikai szolgáltatók igénybevételével.
A fentiekből látható, hogy ugyan Magyarországon még nincs egységes, államilag támogatott rendszere a fenntartható turisztikai fejlesztéseknek, mind vállalkozói, mind desztinációs oldalról elindultak olyan, nemzetközileg is elismert programok, amelyekre építeni lehet a következő években. Az egyik legfontosabb feladat, hogy ne csak beszéljünk arról, hogy fenntarthatóvá kell válni, hanem minél több gyakorlati projekt valósuljon meg – igazából ez adja az alapot arra, hogy a vendégek maguk is tudatában legyenek a saját felelősségüknek és lehetőségeiknek –, hiszen a fenntartható turizmus a jövő turizmusának alapja, amely képes harmonizálni a környezeti, társadalmi és gazdasági célokat, miközben biztosítja a turizmus hosszú távú sikerét és pozitív hatásait.
Jegyzetek
[1] European State of the Climate 2023. = https://reliefweb.int/attachments/bd00a16a-a902-4571-a32e-d5c2323bf776/ESOTC_2023_summary_final_word-layout.pdf
[2] Daniel Scott: Sustainable Tourism and the Grand Challenge of Climate Change. = Sustainability Vol. 13. 2021. Issue 4. (https://www.mdpi.com/2071-1050/13/4/1966.)
[3] Paris agreement. FCCC/CP/2015/L.9/Rev.1) = https://unfccc.int/files/meetings/paris_nov_2015/application/pdf/paris_agreement_english_.pdf
[4] Stefan Gössling – Daniel Scott: The decarbonisation impasse: Global tourism leaders’ views on climate change mitigation. = Journal of Sustainable Tourism, Vol. 26. 2018. Issue 12. 2071–2086. o. (https://doi.org/10.1080/09669582.2018.1529770), illetve legújabban: Paul Peeters – Erdinç Çakmak – Jo Guiver: Current issues in tourism: mitigating climate change in sustainable tourism research. = Tourism Management, Vol. 100. Febr. 2024. (https://doi.org/10.1016/j.tourman.2023.104820)
[5] Boros Juli: Nagyon kemény, amit a földcsuszamlás okozott Ischián = 444.hu, 2022. november 26. (https://444.hu/2022/11/26/nagyon-kemeny-amit-a-foldcsuszamlas-okozott-ischian)
[6] Lujun Su – Songshan (Sam) Huang – Joanna Pearce: How does destination social responsibility contribute to environmentally responsible behaviour? A destination resident perspective. = Journal of Business Research, Vol. 86. May 2018. 179–189. o. (https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2018.02.011)
[7] Vö.: UN Tourism eLibrary = https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284420841
[8] Két példa: T. Hamimah – N. Nurul Huda – Kamlisa Uni Kamlun – A. Rashid Rosmalina – C. K. L. Jennifer: Sustainability assessment of mangrove forest as a tourist destination: A case study using GSTC Criteria in Kota Belud, Sabah, Malaysia. IOP Conference Series: Earth and Environmental Science 2022. Vol. 1053. 012028. DOI: 10.1088/1755-1315/1053/1/012028., valamint: Muhamad Muhamad – Saryani – N. Khabibi: (2021). Monitoring of the tourism village of the mount merapi slope area through the Global Sustainable Tourism Council (GSTC) snapshoot assessment system. IOP Conference Series: Earth and Environmental Science 2021. Vol. 683. 012113. DOI: 10.1088/1755-1315/683/1/012113.
[9] Jonathon Day – Jennifer Lenore Romanchek: (2020). Sustainable tourism for destinations: insights from the GSTC destination criteria 2.0 for sustainable tourism = Purdue University, Purdue e-Pubs, Nov. 2020. = https://docs.lib.purdue.edu/ti/1/
[10] Saija Halminen – Jose Carlos Garcia-Rosell: Learning about sustainability in small tourism firms – The case of Sustainable Travel Finland. = Matkailututkimus. Finnish Journal of Tourism Research, Vol. 18. 2022. No. 2. 31–36. o. (https://doi.org/10.33351/mt.116840)
[11] Mustafa Söğüt: Türkiye’s Sustainable Tourism Transformation: An Overview. (2024) = https://docs.lib.purdue.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1040&context=gstc
[12] A jelen közlemény szerzője az InnoTime Hungary Kft. ügyvezetője.
[13] Adriány Csenge – Halmos György – Horváth Viktória – Kanizsai-Nagy Dóra – Kedves Csaba – Nagy Júlia – Sigmond Eszter: 10 hónap – 10 kihívás. Egy városi szintű integrált turisztikai szolgáltatásfejlesztési modell a gyakorlatban. = Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 8. évf. 2023. 1. szám, 8–24. o. (https://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.01.01)
[14] Eda Hazarhun – Burçin Cevdet Çetinsöz – Yasemin Koçak Bilgin: (2024). Analysis of the website of hotels with sustainable tourism certificate: The case of Türkiye. = Journal of Tourism Leisure and Hospitality, Vol. 5. 2024. Issue 2. 96–108. o. (https://doi.org/10.48119/toleho.1327095)
[15] Sustainable Travel 2024. Booking.com = https://news.booking.com/download/904910bb-db77-4886-9ead-accbf87ad891/sustainabletravelreport2024.pdf
(Az internetes források utolsó megtekintése egységesen: 2024. október 15.)