Olcsó viccnek tűnhet azzal kezdeni: súlyos könyvről van szó, terjedelme és műnyomó papírja miatt pontosan két kiló. De most a súlyt elsősorban a tartalomra értem.

A közgazdasági Nobel-díj várományosai között évek óta számon tartott Kornai János szakmai karrierje a kritikai gazdaságtan bűvkörében ívelt; alkalmasint a fogalom is tőle származik. Munkáinak

Szédítő a kötet igényessége. Nem tudnék megnevezni a mai magyar társadalmat érintő olyan fontos kérdést, amellyel a kötet ne foglalkozna mintaszerű interdiszciplinaritással.” – írja utószavában

Az elmúlt tizenöt év folyamán két vaskos forrásközléssel hívta föl magára a figyelmet Borhi László. Összesen közel háromszáz dokumentumot tett közzé a magyar-amerikai kapcsolatokról 2002-ben

A szerzőt aligha kell bemutatni. Neve a történész szakmán túl is ismert, a rendszerváltás előtt betöltött művelődési miniszteri, illetve későbbi akadémiai elnöki tisztsége miatt. Széles

A történelem segédtudományai között az archontológia művelése Magyarországon komoly elődökre tekint vissza. Bölöny József, Fallenbüchl Zoltán, Markó László és mások művei mellé a diplomáciatörténet hiánypótló

Mindig meglepődünk, ha magyar történelmi témáról külföldi szerző munkáját olvassuk: mennyire nem számít a nemzetiség, ha a kutató kellő forrásismerettel és tudományos alapossággal közelít tárgyához.

Földes György már korábbi műveiben (Az eladósodás politikatörténete, 1995; Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 2007) bizonyította erőteljes érdeklődését a Kádár-korszak külpolitikája iránt. Mostani munkája