Annak a ténynek, hogy a játékfilm a tárgyiasult művészet hagyományosan (egyik) legköltségesebb terméke, mélyreható esztétikai következményei vannak. Már a némafilm arra törekedett, hogy a világ

„A hangosfilm megtanítja fülünket differenciálni. Ahogyan a némafilm megtanított bennünket látni.” (Balázs Béla: A film szelleme)[1]   Az alábbiak Balázs Béla szellemében vázolják egy teljességelvű