Némán és olyan tétován, ahogy kövön az árnyék, s mint tébolydában a bolond, ki jelenén is átlép,   – bár jövője, se múltja sincs –

A szürke fellegekkel érkezem Áhítattal a gönci tájra. Honi mezőktől elszokott szemem Némán mered a dús határra. Virágok pettyezik a réteket. Hullámzó arany búzatenger És