akirodalmának és további kutatásának. Természetesen mindehhez a XIX. és a XX. század gyermek- és ifjúsági irodalmának (a lírának és epikának) rendkívül alapos és hiteles bibliográfiai feltárása szükséges.
Nem hiányozhat e kutató munkából a határon kívüli irodalom bemutatása sem. A határon túli (romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai) magyar nyelvű gyermekirodalom értékes és integráns része a magyar gyermekirodalomnak. Sajnos, az egyes területek gyermekirodalmáról – a kisebb közlemények mellett, miként ezt a bibliográfiai adatok is egyértelműen jelzik – nincs átfogó, a gyermeklíra és a gyermekepika részleteit, az egyes életművek elemzését és értékelését bemutató történeti feldolgozás. A határon túli irodalmat tárgyaló irodalomtörténeti szándékú kötetek is alig-alig, szűkszavúan vagy egyáltalán nem szólnak a létező gyermekirodalomról, az egyes szerzőknél mintha ”megfeledkeznének” a már megjelent kötetekről. Ezt néhány helyen a vonatkozó lábjegyzetben jelezzük.
Minden bizonnyal létezik a kontinensen kívül is gyermek-és ifjúsági irodalom! ”A Kárpát-medencén kívül élő magyar írók és tollforgatók száma csak hozzávetőlegesen becsülhető meg. Borbándi Gyula 1975-ben 294 Nyugat-Európában élő és 136 amerikai magyar íróról tudott. Sárközi Mátyás mércéje magasabb és listája rövidebb: ő kilencvenhét írót említett. Szabó Zoltán szerint: a külföldi – nyugat-európai és tengerentúli – írók létszáma megállapíthatatlan. Mértéktartó becslés szerint legalább ötven kiváló költő és novellista ír irodalmi értékű munkákat külföldön.”22 Ezek az adatok 1990 után, éppen a rendszerváltozás következményeként még tovább változnak és válnak követhetetlenné, hiszen többen hosszabb-rövidebb időre vagy végleg visszatérnek Magyarországra.
Az is tény, hogy a világon élő magyarság irodalmában is fellelhetők olyan alkotások, amelyek az egyetemes magyar gyermekirodalomhoz kapcsolhatók. Adamikné Jászó Anna23 egy kevésbé ismert tanulmányában arról ír, hogy milyen értékek találhatók az amerikai gyermekirodalomban, milyen módon kötődik témában, írói magatartásban az amerikai magyarság az anyaországhoz, annak múltjához. Az angol nyelven írt magyar témájú gyermekirodalmi könyveknek helye van a magyar gyermekirodalom fejlődéstörténetében. Így Kate Seredy: Good Master, a Singing Tree, a Chestry Oak magyar témájú könyvei. A ”non-fiction” körébe tartozó Magda Zoltán: In a Big House Far Far From Away From Here, továbbá Christine Arnothy: I Am Fifteen And I Don ’t Want To Die, Aranka Siegal: Upon the Head of the Goat című és a felsorolt ifjúsági regények méltán népszerűek, olvasott és több kiadást is megért művek Amerikában. A magyar nyelvű szakirodalomban, a már többször hivatkozott Somos Béla-Sárkány Anna forrásban utalást sem találunk a gyermekirodalom létezéséről.
Több mint tíz év telt el azóta, hogy az Alföld 1988 decemberi teljes számában olvashattunk tanulmányokat elsősorban a hazai és részben a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági irodalomról. Sajnos a határon túli gyermekirodalommal mindössze két értékes tanulmány foglalkozott.24 Csapody Miklósé az erdélyi, Soóky Lászlóé az 1945 utáni csehszlovákiai magyar gyermekirodalmat tekinti át. A kárpátaljai és a vajdasági gyermekirodalomról rövid bemutatást sem találunk. Pedig 1988-ban már lehetett volna miről írni! Megjelentek Osvát Erzsébet, Szalay Borbála kötetei, a vajdasági gyermeklírában már ismert volt a Messzike-antológia, Jung Károly, Tolnai Ottó, Csorba Béla, Brasnyó István kötete.
A jövőben a tudományos igényű feldolgozás nem kerülheti ki a határon túli, sőt a kontinensen kívüli irodalmak kutatását sem. E szemlélet alapján kaphatunk csak teljes és hiteles képet egyetemes gyermekirodalmi értékeinkről, ugyanakkor az európai irodalmakkal való gondolati, esztétikai és területi kapcsolatainkról.
1 Részlet a szerző készülő könyvéből, amely a XX. század második felének határon túli magyar nyelvű gyermeklíráját tekinti át.
2 Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet Európában a 19. és 20.században, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. különösen: 285-310.o.
3 Somos Béla – Sárkány Anna: Magyar irodalom Magyarország határain kívül 1949-1989, Budapest, 1998. 7-8.o.
4 Vö.: Görömbei András: Kisebbségi magyar irodalmak (1945-1990), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. 9-11.o. Lásd még: Ötágú síp. A határon túli magyar irodalom antológiája. A válogatás és az előszó Pomogáts Béla munkája, Móra Kiadó, Budapest, 1992, Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1994. 6.o., Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig, Bereményi Kiadó, Budapest, 7-33.o., Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom, Bereményi Kiadó, Budapest, 7-16.o., Kiss Gy. Csaba: Nálunk és szomszéd nemzeteknél. Irodalmi tanulmányok és esszék, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1994, Fejér Ádám: A magyar kultúra helye és szerepe Közép-és Kelet-Európában, JATE BTK, Szeged, 1991.7-24.o.
5 Komáromy Sándor: A határon túli magyar gyermekirodalmakról = Magyartanítás, 1999. 5.sz. 14-19.o.
6 Pomogáts Béla: i.m.: 15.o.
7 pomogáts Béla: i.m.: 8.o.
8 Lásd bővebben: Négyágú síp – gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája, válogatta: Komáromy Sándor, Eötvös Kiadó, Budapest, 2000.
9Csanda Sándor: Gyermek-és ifjúsági irodalom, SPN, 1962, Tolvaj Bertalan: Gyermekirodalmunk = Irodalmi Szemle, 1964.1.sz., uő.: A csehszlovákiai magyar ifjúsági irodalomról = Irodalmi szemle, 1968.2.sz.
10Lásd bővebben: Tapsiráré-Tapsórum. Csehszlovákiai magyar költők gyermekversei, Pozsony, 1978.
11 Lásd bővebben: Szeberényi Zoltán: Magyar gyermek- és ifjúsági irodalom Csehszlovákiában = Irodalmi Szemle, irodalmi és kritikai folyóirat, XXVII. évf., 1984. június. 553-556.o. A folyóirat jelzett száma teljes terjedelmében a felvidéki magyar nyelvű gyermekirodalommal foglalkozik. A kutatás számára figyelemre méltó lehet Varga Erzsébet Gyermekirodalmunk című bevezető írása, továbbá a Fórum, amely ankétot közöl a gyermekirodalomról. Az Irodalmi Szemle kérdéseire válaszolnak: Aich Péter, Batta György, Bodnár Gyula, Dénes György, Dusza István, Fónod Zoltán, Grendel Ágota, Rácz Olivér. A folyóirat – egyebek mellett – bemutatja Kovács Magda, Rácz Olivér, Keszeli Ferenc, Dénes György, Gyüre Lajos, Czakó József írásait. A Kritika rovat a kortárs gyermekirodalom néhány megjelent kötetének recenzióját közli.
12 Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre. Oktatási segédlet, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1994. A szlovákiai gyermekirodalomra vonatkozóan lásd még: író-olvasó találkozó Gál Sándorral a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, 1995. március 16-án (videofelvétel a szerző tulajdonában); Tapsiráré-tapsórum. Csehszlovákiai magyar költők gyermekversei, összeállította: Zalabai Zsigmond, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1978. Labdarózsa, nyári hó, Csehszlovákiai magyar költők gyermekversei, összeállította Zalabai Zsigmond, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979. Soóky László: Jegyzetek az 1945 utáni csehszlovákiai magyar gyermekirodalomról = Alföld, 1988. 12.sz. 55-59.o.
13 Görömbei András:A kárpátaljai magyar irodalom, in: Kisebbségi magyar irodalmak (1945-1990), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. 311-313.o. (Első kiadás: 1993, Nemzeti Tankönyvkiadó.) Lásd még: Pál György: A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Szabolcsi Téka, Nyíregyháza,1990, Tóth Béla: Kézikönyvek és szótárak gyermekeknek. Orosz és szovjet gyermekenciklopédiák = Könyv és nevelés, 1987. 1.sz. 34-37.o.
14 Vö.: Gortvay Erzsébet: Ezer évig nem volt itt semmi ? Irodalmi publicisztika, Ungvár-Budapest, 1993.
15 Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom, Bereményi Kiadó, Budapest, Görömbei András: A romániai magyar irodalom: Folytonosság és újrakezdés, in: i.m.:18-22. o. Lásd még: Bertha Zoltán – Görömbei András: A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája 1971-1980, Budapest, 1983, Bertha Zoltán – Görömbei András: A hetvenes évek romániai magyar irodalma, Budapest, 1983, Pomogáts Béla: Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból, Budapest, 1989. A romániai kortárs líra megismertetésének szándékával ajánljuk: Hazahív a hűség: Romániai magyar költők vallomásai a szülőföldről, Castrum Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1993, Isten kezében. Romániai magyar költők istenes versei, Castrum Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1994, Arany és kék szavakkal. Romániai magyar költők szerelmes versei, Castrum Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995.
16 Csapody Miklós: Csipike és testvérei. Az erdélyi magyar gyermekirodalomról = Alföld, 1988.12.sz. 42-43.o.
17 Görömbei András: i.m.: 243-244.o. A témára vonatkozóan lásd még: Végel László: Esszék jugoszláviai magyar költőkről, Újvidék, 1975, Thomka Beáta: Tegnap és Ma. Kortárs magyar írók. Tolnai Ottó, Kalligram, Pozsony 1994.
18Lásd bővebben: Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig, Bereményi Kiadó, é.n.
19 Messzike. Jugoszláviai magyar költők gyermekversei, összeállította: Domonkos István, Pap József, Tolnai Ottó, Fórum, Újvidék, 1979.
20 Bányai János: Mit jelent a Messzike? in: Messzike, i.m.: 93-94.o.
21 Vö.: Harcsa Edit: A gyermek- és ifjúsági irodalom elméleti kérdései és kritikái 1986-1995 között, Budapest, MKE Gyermekkönyvtáros Szekció, 1998. 130.o. Lásd még: Komáromy Sándor: Bibliográfia a gyermek- és ifjúsági irodalomról = Könyv és nevelés. Új folyam, 1999.1.sz. 116-119.o.
22 Somos Béla – Sárkány Anna: Magyar irodalom Magyarország határain kívül 1949-1989, Budapest, 1998. 207.o.
23 Lásd bővebben: Adamikné Jászó Anna: Magyar témák az amerikai gyermek-és ifjúsági irodalomban = Tanító, 1992.10.sz. 24-25.o., uő.: Német szereplők a magyar ifjúsági irodalomban = Tanító, 1999.2.sz. 53-57.o., Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Hitel, Budapest, 1992.
24Csapody Miklós: Csipike és testvérei (Az erdélyi magyar gyermekirodalomról) = Alföld, 1988.12.sz. 42-55.o., Soóky László: Jegyzetek az 1945 utáni csehszlovákai magyar gyermekirodalomról = Alföld, 1988.12.sz. 55-60. Lásd még: Bertha Zoltán: Erdélyi magyar irodalom a nyolcvanas években = Tiszatáj, 1990.3.sz. 67-80.o., uő.: Görömbei András: Napjaink kisebbségi irodalma = Alföld, 1993.9.sz. 70-73.o.