Tinkó Máté versei

Meddőhálók

Feszített víztükörről nézünk

messzi tófenékre,

kivetjük, amink van,

lesben állunk,

egymáshoz igazítjuk a késztetéseket,

testvérré leszünk ebben a dermesztő hidegben,

és már felfoghatatlan, ami előbb volt,

mielőtt a kör végleg bezárul,

elindulunk mesélni róla,

jégpáncél terül a síkra,

s belőlünk valami meddő

nőni kezd.

Oldalak: 1 2