Fecske Csaba: Az erdei házból – Ha már nem vagy itt
Az erdei házból az öreg nyírfába kapaszkodva sírt a szél egész éjszaka * lement a nap verítékezni kezd a fű égfoszlányok libegnek a lombok közt
A keresés eredménye:
Mesterházi Gábor: Mozart mítosztalanítása
Mozart halálának kétszázadik évfordulója Milos Forman filmjével vonult be a nagyközönség emlékezetébe. A születés 250. évfordulójára nem készült (egyelőre?) ilyen nagyszabású és -hatású mű. Szerencsére.
Filip Gabriella – Etűdök és emlékek. Erdélyi Lászlóné zongoraművésszel beszélget
Sátoraljaújhely, Sárospatak, Léva, Bydgoszcz, Miskolc, Lempaala, Tampere és Budapest – egy életút jelentősebb állomásai. Az idősebb sátoraljaújhelyiek és sárospatakiak talán még emlékeznek Murin Lenkére, aki
Novotny Tihamér: „Hommage à Mozart” Gondolatok Kovács László számítógépes grafikáiról
Kovács László festőművész 1944-ben született Budafokon. Tanulmányait 1962-67 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. 1971-74-ben Derkovits-ösztöndíjas. Sajátos képalkotási módszere korán kikristályosodott,
Bónis Ferenc: Erkel Sándor és a korabeli európai zene
Erkel Sándornak, az Erkel-név diadalmas továbbvivőjének munkásságáról több ízben esett már szó az újabb zenetudományi irodalomban: zeneszerzőként Sziklavári Károly, koncert-karmesterként e sorok írója méltatta. Munkásságának
Barcza József: A pataki szellem
Írásom címe valójában egy sokszor emlegetett fogalom. Kohéziós erőre utaló, hiszen már a két világháború között létrejött és a szegény sorsú falusi gyermekeknek az Alma
Éles Csaba: A világirodalom viszonya a nemzeti irodalmakhoz
Goethe az Irodalmi sansculottizmus című, 1795-ben írott cikkében föltett egy fontos kérdést: mikor és hol lesz valaki nemzeti klasszikussá? Amilyen egyértelmű ez a problémafölvetése, olyan
Virág Irén: A magyar arisztokrácia műveltsége a 19. század első felében
A reformkorban felpezsdült a kulturális élet Magyarországon. Az 1827-ben létesített Casino a társas érintkezés föllendítésének példájaként szolgált, Széchenyi Hitel című műve pedig a gazdasági és
Bertha Zoltán: Czine Mihály és a protestáns szellemi örökség
„Meglelted a magyarságot, melyről már azt kezdtük hinni, hogy nincs is. Hiszen itt vannak, akik a Kálvin istenéből bölcs, külön, magyar Istent csináltak, errefelé nem