Karádi Zsolt: Színházi fesztivál a határon
2010 nyarán immár XXII. alkalommal rendezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját. Ez alkalomból jutottam hozzá Darvay Nagy Adrienne munkájához, amelyet a rendezvény huszadik évfordulója
A keresés eredménye:
Szombathy Bálint: Tájértelmezések Tolcsván. A Land Art Művésztelep tíz éve
A történetírás a hatvanas évek végétől jegyzi a land art-ot, vagyis a tájművészetet. Az irányzat fogalomkörébe alapvetően azokat a szobrászati kiterjesztéseket sorolják, amelyek a természeti
feLugossy László: Mintha egy paranormális látomás lenne.
„Valaki bélyeget nyomott egyik bélyegemre.” (a Nyugodtan tessék bélyegezni című brosúrából) Az idő zavara Ritka alkalom, amikor az ember nem érzi az időt. Amikor
Fehér József: A Zempléni Múzsa létrehozásának irodalmi és társasági közéleti alapjai
A Zempléni Múzsa forrásvidéke a reformkori Zempléni Casinoművelődési társaskör eszmeiségében keresendő. A kaszinó-mozgalmat Széchenyi István indította el 1827-ben azzal a céllal, hogy „hazánkban is legyen
Ugrai János: Szellemi egérutakon
Szinte minden tényező az ellen szólt, hogy Sárospatak évszázadokon át megtartsa szellemi centrum státusát a vidék Magyarországán. Az ilyen kicsiny, gyengén iparosodott és polgárosult, heterogén
Takács Ádám: A kultúra helye. A Zempléni Múzsa „szellemi alapjairól”
Egy társadalomtudományos és kulturális folyóirat esetében „szellemi alapokról” beszélni meglehetős kockázattal jár. Ez a megfogalmazás ugyanis azt sugallhatja, hogy a folyóirat irányultsága vagy szerkesztőinek gondolkodásmódja
amás Edit: A Zempléni Múzsa szellemiségének történelmi és etnikai gyökerei
Vidékünkön a magyarság története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Mád, Tállya, Szerencs a hagyomány s Anonymus révén a honfoglalás eseményéig vezeti vissza nevét. A terület
Martinák Jánosné: „Szerentsétlen szerelem” vagy „Szerentsétlen indulat”?
Az európai műveltség egyetlen folyamatos Biblia-, Homérosz- és Ovidius-kommentár, legalábbis a tizennyolcadik századig” – összegezi a tudomány álláspontját egyik nyugati magyar irodalomtudósunk.[1] A protestantizmus örökségeképpen
Baranyai Katalin: Latinitás és protestantizmus
„Az európai műveltség egyetlen folyamatos Biblia-, Homérosz- és Ovidius-kommentár, legalábbis a tizennyolcadik századig” – összegezi a tudomány álláspontját egyik nyugati magyar irodalomtudósunk.[1] A protestantizmus örökségeképpen
Bolvári-Takács Gábor: Az Ortutay–jelenség Egy művelődéspolitikus naplója, s ami mögötte van
Száz éve született a magyar művelődéspolitika kiemelkedő hatású és befolyású alakja, az etnográfus Ortutay Gyula. Ez alkalomból került a könyvesboltokba a tudós 1938–1977 között írt