Nádasi Ferenc (1893–1966) balettmesteri munkássága meghatározó jelentőségű a hazai balettművészet történetében. 1937. szeptember 1-jei belépése az operaházi balettiskola történetének minőségi fordulópontját jelentette. Nem véletlen, hogy
Annak a ténynek, hogy a játékfilm a tárgyiasult művészet hagyományosan (egyik) legköltségesebb terméke, mélyreható esztétikai következményei vannak. Már a némafilm arra törekedett, hogy a világ
Márciusban ugyan eltemettük, de mint néhány kivételes, már eltávozott kortársam, lelkemben velem van azóta is. Kezembe akadó rajzai, irodalmi vagy éppen helytörténeti munkákat gazdagító illusztrációi,
január 22-én lett volna 90 éves Dankó Imre, a néprajz és a művelődéstörténet tudós kutatója, a magyar múzeumügy kiemelkedő személyisége.[1] Mivel sokféle módon kötődött Sárospatakhoz,
„Jót, s jól. Ebben áll a nagy titok…” (Kazinczy Ferenc) – jót tettek velem a konferencia szervezői, hogy elfogadták témámat és én jól teszem, hogy
A Duna nyugat-keleti folyásától, majd az Alföld északi peremétől a Kápátokig elterülő vidéknek több, sokszor nem is azonos tartalmú elnevezése ismert. A néprajztudomány – legalább
A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.) szerint a jelenkori magyar köznyelvben a betyár szó kevéssé pozitív tartalmú. Tréfás értelme „vásott, csintalan gyerek”, a