Polcravaló (könyvajánlók)
Szédítő a kötet igényessége. Nem tudnék megnevezni a mai magyar társadalmat érintő olyan fontos kérdést, amellyel a kötet ne foglalkozna mintaszerű interdiszciplinaritással.” – írja utószavában
A keresés eredménye:
Balázsi Károly: A közösségi művelődés ideje és rendje
Ritka, mint a fekete holló, hogy valaki az elejétől a vége felé haladva rágja át magát egy könyvön. Fekete hollót mondtam, mert rendszeres erdőkerülőként, vízen
Kováts Dániel: Zarándokúton ‒ Kazinczy Ferenc nyomában
A Kazinczy Ferenc Társaság megalakulása óta törekszik arra, hogy névadója életútját és életművét a maga szerény eszközeivel feltárja, ismertté tegye. Ezért vállalkozunk írásainak kiadására s
Lakatos-Fleisz Katalin: Gárdonyi keserédes hangja
Egy szövegben először a hangvétel érinti meg az olvasót. A kitartóan beszélő hang, amely továbbkísér az immár ismerőssé vált történetben. A hang több mint a
Egey Tibor: Szabó Csaba (1937–2017). Emlékezés a hű pataki diákra, diplomatára, barátra
Már nem integetünk egymásnak a mozgólépcsőn… Többé nem telefonálunk egymásnak… Nem vitatjuk meg szinte naponta a híreket… Nem reménykedünk együtt családunk, hazánk jövőjét latolgatva… Tóth
Szihalmi Csilla: Élet és tudomány (Szomory Dezső: A tudósok)
A Múlt és Jövő Kiadó a Szomory Dezső-életműkiadás egyes darabjai révén sokat tett a kötetben eddig meg nem jelent szövegek összegyűjtését és közreadását illetően. Ebben
Hajós Eszter: Én hallgatlak, te csendben nézel engem.
ჰამლეტ გონაშვილი, ელიკო გელიაშვილი & ანსამბლი “რუსთავი”: ნეტავი გოგოვ მე და შენ (1980) [Hamlet Gonashvili, Eliko Geliashvili & Ensemble „Rustavi”: Netavi Gogov Me Da Shen
Csák Gyöngyi versei
A pad Idejét a rámvárással tölti, így fenntartom magányával együtt a kopott pad tulajdonjogát, néma tanúja búcsúzásaimnak: a tehetetlen, telhetetlen élet hogy lopakodik előttem tovább.
Szeles Judit versei
Kibontogatni Kibontogatni, mint a szaloncukrot, vagy mint a pipacs a piros szirmait, az összegubancolódott cérnát, nem egyszerű, egyre nehezebb lesz, ahogy az idő telik,
Seres Lili Hanna versei
A párttitkár szerelme „Ezüstöt, ezüstöt!”, kiáltott a császárné, miután lefeküdt a párttikárral. „Az államvagyon?”, gondolta az, s fogalma sem volt, melyik szerelmét válassza. Holott