Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
T. Kiss Tamás: A közművelődés alakváltozásai. Elméletek és gyakorlatok a 19–21. századi Magyarországon
A szó, majd a fogalom megjelenésének születése, formálódása, illetve fejlődése, vagyis „életrajza” összefügg a ’köz’ előtag meghatározó helyével és szerepével. Az idegen nyelvre szinte lefordíthatatlan
Stumpf István: Ötven éve újra város Patak
Kettős ünnep a mai augusztus 20-a. Ünnepeljük államalapító Szent István királyunkat, aki a kereszténység felvételével bekapcsolta népünket az európai vérkeringésbe. Házat és hazát teremtett a
Godzsák Attila: A „Magyar a Magyarért” mozgalom Zemplénben, 1938–1939
1938-ra egyre reálisabbnak tűnt a trianoni békediktátum valamilyen mértékű revíziója, Imrédy Béla miniszterelnök azonban tisztában volt azzal, hogy Magyarország szociálisan jóval elmaradottabb Csehszlovákiánál.[1] Ezért egyrészt
Szatmári Emília: Különc filozófusok és protestáns teológusok. Kierkegaard magyar nyelvű recepciója az 1930-as években
Farkas Szilárd Søren Aabye Kierkegaard magyar nyelvű recepciója az 1930-as években című – 2014-ben doktori disszertációként is megvédett – könyve 2015-ben jelent meg.[1] A szerző
Szabadfalvi József: Egy konzervatív társadalomtudós pályaíve. Ottlik László (1895-1945)
Ottlik László neve igencsak ismeretlen a hazai állam-, jog- és politikatudományi gondolkodás iránt érdeklődők körében. Művei alapján joggal nevezhetjük a két világháború közötti konzervatív társadalomtudományi
Kováts Dániel: Tompa Mihály hazaképe
Úgy tetszhet, késésben vagyunk Tompa Mihály költői jelentőségének méltatásával,[1] hiszen 2017-ben volt születésének bicentenáriuma, s mintha Arany János tartalmas, sokszínű ünneplése mellett elhomályosult volna az