Látótér
Olvassa el rovatunk legújabb, vagy böngésszen a régebbi tartalmak között
Kónya Péter: Eperjes magyarsága a századok során
Eperjes a történelmi Magyarország északkeleti részén, a későbbi Sáros vármegye területén jött létre. Az első írásos említése 1247-ből származik, a város viszont már jóval korábban
VII. Sárospatak főbb közigazgatástörténeti eseményei 1968 után
Az alábbiakban csupán vázlatosan tekintjük át a város életében 1968 után közigazgatási fordulatokat jelentő eseményeket. Az ún. „harmadik tanácstörvény” megszüntette a „járási jogú város” kategóriát,[1]
VI. Sárospatak várossá nyilvánításának társadalmi visszhangja, 1968–1970
A sajtóban megjelenő köszöntéseket – talán nem véletlenül – a Népszabadság indította, július 4-én. Ezt követően a többi országos napilap is megszólalt, majd a református,
V. Sárospatak várossá nyilvánításának folyamata és eseményei, 1968
Mindezen előzmények és fejlemények nyomán jutunk el a várossá nyilvánítást közvetlenül megelőző eseményekhez, amelyek közül elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és sárospataki községi előterjesztéseket teszem közzé,
III. A városi jogállás megszerzésének feltételei az 1960-as években
III. A városi jogállás megszerzésének feltételei az 1960-as években[1] Sárospatak várossá nyilvánításával kapcsolatban indokolt, hogy áttekintsük a városi jogállás megszerzési feltételeinek alakulását az 1950-es,
II. Városok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1950-től napjainkig
Városok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1950-től napjainkig[1] A negyvenes évek végére – az ismert politikai változások következtében – a sztálini típusú centralizációs modell vált a magyar államigazgatási