Sárospatak ötven éve város
ünnepi emlékszám
Sárospatak ötven évvel ezelőtt, 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Ebből az alkalomból készült e dokumentum-gyűjtemény, amelyben statisztikai adatokat, levéltári iratokat, jogszabályokat és nyomtatásban már megjelent publikációkat egyaránt közreadok.
Településünk történetéről összefoglaló mű eddig nem készült. E tekintetben a „szomszédvár” Sátoraljaújhely lényegesen jobb helyzetben van, hiszen előbb Sátoraljaújhely lexikona, majd Sátoraljaújhely városkönyve jelent meg.[1]
Sárospataki várostörténeti monográfiára harmincnégy évvel ezelőtt készült előterjesztés, az 1984. szeptember 21-én kelt tervezet összeállítója Hörcsik Richárd volt. Az I. kötet a kezdetektől 1886-ig, tehát a városi cím elvesztéséig követte volna végig a település történetét, kronologikus és tematikus tagolásban: Szűcs Jenő (a kezdetektől 1526-ig), Péter Katalin (1526–1711), Orosz István (1711–1835), Vörös Károly (1836–1886); Balassa Iván (topográfia), Détshy Mihály (a vár története), Hörcsik Richárd (a kollégium gazdaságtörténete és a városcímer). A kötet főszerkesztője Benda Kálmán, szerkesztője Hörcsik Richárd; a szakmai szerkesztő bizottság további tagjai E. Kovács Kálmán, Hegyi József, Janó Ákos, Kováts Dániel és Újszászy Kálmán; a társadalmi szerkesztő bizottság elnöke Takáts Gyula, tagjai Bódi Géza, Budavári Csaba, Földy Ferenc, Grega Sándor, Kanesütz Lajosné, Ködöböcz József, Ladomerszky László, Lendvainé Szendrey Ágnes, Nagy László és Pásztor András lettek volna. A szövegeket oklevelekkel és forrásokkal, illusztrációkkal és mutatókkal tervezték kiegészíteni. A kézirat teljes terjedelme 42,5 ív (670 oldal), a kiadás összes költsége 243.500 Ft-ot tett ki. Az első kötet megjelenését 1988 augusztusára irányozták elő.[2] A kiadvány – vélhetően a politikai rendszerváltozás eseményei, illetve az elszabaduló infláció miatt – végül nem valósult meg, de egyes szerzők az elkészült anyagaikat publikálták. Így jelentek meg Balassa Iván történeti helyrajzi[3] és Hörcsik Richárd gazdaságtörténeti,[4] Détshy Mihály vártörténeti munkái[5] és Szűcs Jenő posztumusz településtörténeti[6] közleménye.
1997-ben Balassa Iván fogalmazta meg és tette közzé szakmai körökben a Sárospataki lexikon megvalósítására vonatkozó elképzelését.[7] Vázlatában a lexikon célközönségét, tartalmát és a megvalósítás javasolt útját (előkészítő bizottság, intézmények bevonása) foglalta össze. A terv nem valósult meg. Ugyanakkor a 80-es évek végétől megjelentek színvonalas helytörténeti kiadványok, mint Janó Ákos bibliográfiája,[8] Ködöböcz József művelődéstörténeti és várostörténeti könyvei,[9] A 800 éves város, Patak tanulmánykötet,[10] s újabban Hajdu Imre munkái.[11]
Az alábbi szövegeket azzal a reménnyel adom közre, hogy ezzel is elősegítem a várostörténeti monográfia létrejöttét. A levéltári iratok a Magyar Nemzeti Levéltár Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya fondjaiban találhatók.[12] A jogszabályok esetében megadtam a lelőhelyet,[13] a publikációknál pedig az első megjelenés adatait.[14] Lábjegyzetben közlök néhány helyesbítő, értelmező, illetve magyarázó megjegyzést, ha a közölt forrás szövegében hibás adatot észleltem, vagy ahol az iratokban, cikkekben szereplő utalások megértéséhez ezt szükségesnek tartottam.
[1] Sátoraljaújhely lexikona. Szerkesztő: Kováts Dániel. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata – Kazinczy Ferenc Társaság, 2001; Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2011.
[2] Sárospatak története. Várostörténeti monográfia, I. kötet. Tervezet. Összeállította: Hörcsik Richárd. 1984. szeptember 21. Gépirat, 3 o. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Adattára, At.2488.
[3] Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI–XX. században. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc–Sárospatak, 1994.
[4] Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete (1800–1919). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Sárospatak, 1996.
[5] Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526–1616. Rákóczi Múzeum Baráti Köre, Sárospatak, 1989; Uő: Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1616–1710. Rákóczi Múzeum Baráti Köre, Sárospatak, 1996; Uő: Sárospatak vára. Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2002.
[6] Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom = Történelmi Szemle, XXXV. évf. 1993. 1–2. szám, 1–57. o. A szerkesztőség lábjegyzetben közli, hogy a kézirat a Sárospatak várostörténeti kötet számára készült, de félbe maradt.
[7] Balassa Iván: Sárospataki lexikon. Gépirat. 1997. május 20. 3 o. (a szerző tulajdonában)
[8] Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti és néprajzi irodalma. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1987.
[9] Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991; Uő: Lakóhelyünk, Sárospatak és körzete. Sárospatak, 1998, 20002.
[10] A 800 éves város, Patak. Szerkesztette: Tamás Edit. Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2004.
[11] Hajdu Imre: Sárospatak. Képek a 20. századi városról. Sárospatak, 2010; Uő: Száz éves történetek. Sárospatak, 2014.
[12] A pontos jelzetet minden iratnál feltüntettem. A gépelési hibákat, nyilvánvaló elírásokat javítottam, egyébként a dokumentumokat szöveghűen közlöm.
[13] Magyar Törvénytár, Magyarországi Rendeletek Tára, Budapesti Közlöny, Magyar Közlöny vagy más hivatalos lap. Az 1949 után kiadott kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és kormányhatározatok esetében a lelőhelyet külön nem jelöltem, mert, e jogszabálytípusoknál a címben szereplő dátum (hónap, nap) mindig azonos a közzétevő Magyar Közlöny dátumával. Az 1949 után megjelent törvények és törvényerejű rendeletek egyébként a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye éves köteteiben hozzáférhetők. Az utóbbi egy-két évtized jogszabályai internetes adatbázisokban is kereshetők: www.njt.hu, www.kozlonyok.hu.
[14] A közreadó periodika neve, évfolyama és lapszáma, illetve év, hónap, nap és oldalszám. Az ábrák, fotók közlését terjedelmi és képminőségi okokból mellőztem.